Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-54

54. országos ülés 1906 november 8-án, csütörtökön. 251 szülő nemzetiségi politikával. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A törvényhozásnak is meg kell mozdulnia, hogy megértse ennek az országnak minden polgára

s hogy vagy hozzászokik a mi alkotmányunk, a mi nemzetünk, a mi államunk tiszteletben tartásához, vagy szöknie, pusztulnia keU innen. (Helyeslés balfelol.) Addig is, mig a büntetőtörvénynek novelláris intézkedése szigorúbbá teszi a nemzetiségi izgatások megbüntetését: addig is, mig a nemzetiségi törvény uj, alapos, nemzeti irányú változtatáson megy keresztül, kötelességünk minden ez után meghozandó törvénynél ügyelni arra, hogy az intézkedéseket tartalmazzon a nemzetellenes törekvések letörésére. Én azt hiszem, hogy az iparfejlesztési törvényjavaslatnak ez az intézkedése a kedvezmények elvonásában is meg kell hogy nyilvánuljon. (Helyeslés balfelol.) Tanácsosnak, sőt szükségesnek tartom azt, hogy a kedvezmények elvonásának bázisául ne csak a büntetőbírósági Ítélet, hanem a fegyelmi hatóság jogerős marasztaló Ítélete is szolgálhasson, mert engem a tapasztalat arról győzött meg, hogy a haza és nemzetünk ellen izgatók, a magyar állameszme ellen bujtogatok legtöbbnyire — legalább Erdélyben tudom, hogy igy van — a papi palástba és ügyvédi tógába rejtőznek, (Igaz I ügy van! balfelol.) és a szószékről, periratokban, perbeszédekben orvul támadnak a magyar állameszme ellen, gonoszul visszaélnek a papi és ügyvédi hivatás törvényes kiváltságaival és Isten igéjének hirdetése, a jognak védelme csak eszköz náluk gonosz czéljuk, a nemzet elleni izgatás megvalósitására. Különben preczedense is van az én inditványomnak a lelkészek jövedelmeinek kiegészítését tárgyazó 1896 : XIV. t.-cz. 7. §-ában. Indítványozom, hogy mig a 10. §. a nyereségvágyból elkövetett vétség és bűntett miatt való elitélés esetén csak feltételes megvonását a kedvezménynek irja elő, addig az alkotmányellenes izgatások esetén az feltétlenül imperative megvonandó legyen. (Helyeslés balfelol.) Indokolom ezt azzal, hogy mig más bűncselekmények elkövetésére rábirhat valakit a könynyelmüség, a fiatalság, a tapasztalatlanság, addig a haza, a nemzet ellen csak az elfajult, csak a végképen elzüllött lélek képes, melynek megbocsátani, megkegyelmezni bün volna. (Élénk helyeslés balfelol.) De szükségesnek tartom inditványomat azért is, mert ép az iparfejlesztéssel kapcsolatban idegen tőke is fog hazánkba jönni. Tudom, hogy mig Kossuth Ferencz a kereskedelemügyi miniszter, addig előnyben fogja részesiteni a hazai tőkét. Hiszen október 20-iki beszédében ő maga mondja, hogy kötelességünk mesterségesen az ipar terére vonzani a tőkét, első sorban természetesen a magyar tőkét, azt a magyar tőkét, melynek nemcsak zsebe, hanem szive is van, azt a magyar tőkét, mely a gyárak bugásában iparfejlődésünk örömujjongását is hallja, a mely a kémények felszálló füstjében anyagi függetlenségünk diadalmasan lengő zászlaját is látja, (Helyeslés balfelol.) azt a hazai tőkét, mely a munkásban nemcsak a nyers emberi anyagot nézi, hanem édes hazánk hü gyermekét is szereti benne, (Helyeslés balfelol.) azt a tőkét, mely az államsegélyt nemcsak a követel rovatban könyveli el, hanem ugyanazt bejegyzi a tartozik rovatba, mint a hazai ipar fejlesztésének kötelezettségét. Nem érthetek egyet igen t. képviselőtársammal és barátommal, Éber Antallal, (Felkiáltások balfelol: Jól teszed !) a ki november 5-iki felszólalásában épen az én közbeszólásomra azt mondotta, hogy gazdasági kérdésekben nincs helye az érzelmi momentumoknak, a ki azt mondotta, hogy a kik nagy vagyon urai, a kik nagy vagyon felett rendelkeznek, azok egyedül csak azt nézik, hol van biztos hasznuk belőle. Én ebben a kérdésben is nagynevű vezéremmel, Kossuth Ferenczczel tartok, a ki október 20-iki beszédében, a mikor a társadalom magasabb köreit felszólitotta az ipar, a kereskedelem, a bányászat ügyeivel való foglalkozásra, azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak mélységes gyakorlati érzéstől, hanem a legtisztább, az önzetlen hazafiság szellemétől is^át van hatva. Azt hiszem különben, hogy a társadalom magasabb körei épen maguk tiltakoznának Éber Antal képviselőtársam azon inszinuácziója ellen, hogy ők gazdasági kérdésekben csak a hasznot,^ csak a gseftet, a spekulácziót nézik és hogy őket^a hazafiság szelleme nem vezérli. Az idegen tőkével, a mely be fog jönni, — mert hisz a hazai, a magyar tőkének jórésze még zárkózott, előítéletes, lusta, álmos természetű és igy szükség van idegen tőkére — idegen emberek is fognak bevándorolni; idegen emberek, a kiket nem fűz ehhez az államhoz az állampolgári hűség, a kiket nem vonz ehhez a nemzethez a múltnak, a vérnek közössége és a kik között akadhatnak olyanok is, a kik megkísérelnék idegen, nemzetietlen, hazafiatlan szellemnek terjesztését. Ezekkel szemben is mintegy jogos megtorló intézkedés lesz indítványom, a melyet tisztelettel elfogadásra ajánlok. (Élénk helyeslés balfelol.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! A benyújtott indítványhoz teljes szívvel hozzájárulok. (Élénk éljenzés és taps balfelol.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur azonban nem kívánván szólni, következik a szavazás. (Halljuk! Halljuk I) A kérdést először magára a szövegre, azután pedig Nagy György módositványára, a mely nem támadja meg a 10. §. eredeti szövegét, hanem csak egy pótlást kivan a 10. §-ba felvétetni, fogom feltenni. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a 10. §-t a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövege szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem,; 32*