Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-53

53. országos ülés 1ÍJ06 november 1-én, szerdán. 245 zárták ki az alkalmazottakat, talán épen azért, hogy a Rákóczi-név nimbuszával népszerűtlenekké tegyék az alkalmazottakat a közönség előtt és elvonják az ország figyelmét a saját iizelmeikről. A t. igazságügyminiszter ur annak idején azt mondotta, hogy ő nem szólhat bele a társulatok ügyeibe, mert ezek magánügyek. Farkasházy Zsigmond : De beleszólhat a főváros ! HenCZ Károly : Én azt sem mondanám, hogy az igazságügyminiszter ur nem szólhat bele, mert hiszen a társulatok ügyei nem tisztán csak magánügyek. A forgalom rosszasága óriási anyagi és erkölcsi károkat hárithat a fővárosra és az országra és a főváros közérdeke nagyon is megkövetek, hogy se a közönség ilyen utón ki ne zsákmányoltassék, se a társulatok jövedelme a köznek rovására fokozható ne legyen. A mikor tehát a törvényhozás a közérdek és a magánérdek közötti viszonyt szabályozza, akkor feltétlenül bele kell nyúlnia az ilyen ügyekbe is, mert hiszen végeredményben utóvégre az is magánérdek, ha a rablógyilkost felkötik, mert hiszen ez is a saját cselekedeteit hajtotta végre. A mennyire tehát ez ártott a köznek, annyira ártanak a villamos társulatok is. A közönség kizsákmányolására vonatkozólag legyen szabad csak arra hivatkoznom, hogy az ő rossz jegyrendszerük mennyi zaklatást okoz a közönségnek. (Ugy van!) Ez, t. képviselőház, oly közérdek, melybe bele kell szólni. Itt a főbűnt nem ezek a szerencsétlen áldozatok követték el, a kiket most kizárt a társulat, hanem ha voltak bűnösök, ugy ezek a kolomposok, azok a vezérek, a kik belehajszolták a szegény alkalmazottakat ebbe a sztrájkba, a kik 20-ika óta, mint saját lapjuk irja, folyton izgatták őket, a sztrájk napján pedig ezek megmaradtak a szolgálatban s sztrájktörőkké váltak. Meggyőződtem erről magam is, de felolvasom ide vonatkozó czikküknek, melynek czime : »Háromkoronás betyárok*, a következő részét (olvassa) : »A Közúti Vasút városligeti végállomásán három nap óta háromkoronás betyárok tanyáznak. A kik három korona külön napidíjért, a Judáspénz legúndokabbjáért eladták kartársaikat és vigan fuvarozzák azt a közönséget, mely ily betyárokban megbizik és rájuk bizza testi épségét. Félig részeg csorda ez, mely három ezüst stráfért még a túlvilági üdvösségét is eladná és társainak romlásán akar ranghoz és dicsőséghez jutni. Ezek a háromkoronás betyárok voltak leghangosabb szószólói a sztrájknak, ezek tüzelték a legharsányabban már e hó 20-án társaikat, hogy hagyják abba azonnal a munkát, mert már akkor tudták, hogy ha kitör a sztrájk, ők fognak aratni, ezek az ugrató kapczabetyárok. Tisztességes vasutasok, ne lássátok meg ezeket a háromkoronás betyárokat; ha nem kerülhetitek el, sújtsátok őket ugy, mint a becsteleneket kell, köpjetek szemük közé, hadd lássanak háromnál több koronát ezek a háromkoronás betyárok. És tudjátok, kik ezek a háromkoronás betyárok ? Tudjátok mi a vallásuk ? Zsidók ezek.« (Derültség.) Csak azért hoztam fel mindezt, hogy rámutassak arra, hogy azok, a kiket a villamos társaságok elbocsátottak, áldozatok és nem érdemelték meg azt a rideg elutasitást, a melyben részesültek s a melyről nekem is volt alkalmam meggyőződni. A társaságok csupán megragadták az alkalmat, hogy előző mulasztásokért sújtsák most azokat az ártatlanokat, a kik a vezérekre hallgatva, sztrájkba állottak. Én tehát most, mikor ezek az emberek a nyomor előtt állanak, óhajtom és kivánom oly intézkedések megtételét, a melyek lehetővé teszik ezen szerencsétlen áldozatok visszafogadtatását és azt, hogy megmentsük őket most a tél előtt a nyomortól. (Elénk helyeslés.) Van szerencsém a következő interpellácziót intézni a belügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz (olvassa) : 1. Van-e tudomásuk a belügyi és kereskedelemügyi miniszter uraknak arról, hogy a villamos vasutak rossz közlekedése folytán különösen az utóbbi időben csaknem naponta fordultak elő balesetek, melyek a forgalmat és a közbiztonságot nagyban veszélyeztetik ? 2. Akarnak-e aközlekedési és közbiztonságmegóvása érdekében megfelelő intézkedéseket tenni ? Nevezetesen : minthogy ezek a forgalmi zavarok és történt balesetek szoros összefüggésben vannak a napokban lefolyt villamos vasúti alkalmazottak sztrájkjával, a miből kifolyólag a villamos társaságok az állammal, a várossal és a közzel szemben vállalt kötelezettségüknek még ma sem tesznek eleget, — 3. Akarnak-e a miniszter urak intézkedni arról hogy a vilamos vasutak menetrendje szigorúan betartassák ; hogy a villamos kocsik vezetésére csak a fővárosi szabályrendeletben szabályozott legalább két hónapi kiképzéssel biró, vizsgázott kocsivezetők és ne elcsigázott és agyongyötört munkások legyenek alkalmazva ; hogy a villamos kocsik lassabban és a szükséghez képest legalább még egyszer olyan számmal közlekedjenek ? 4. Akarja-e a kereskedelemügyi miniszter ur az iparfelügyeleti törvényt odamódosittatni, hogy az iparfelügyelőket utasithassa, hogy a munkásügyeket ezekben az üzemekben is vizsgálják meg és tegyenek róla jelentést ? 5. Akar-e a kereskedelemügyi miniszter ur az egész országról szóló s a munkások összességére vonatkozó statisztikát a korról, a keresetről, a munkaidőről, a fizetési módról, a lakásviszonyokról, a képzettségről, az előmenetelről, a betegségekről, balesetekről, a nyugdijról, az élelmezésről, ruházkodásról és a családi körülményekről készíttetni, hogy az országgyűlés tagjai ezekben a kérdésekben is tisztán láthassanak, mert a mostani statisztika nem felel meg a modern szocziálpolitikai követelményeknek és ezen adatok nélkül helyes szocziálpolitikát csinálni nem lehet? 6. És végül akar-e a kereskedelemügyi miniszter ur a kormány nevében a fővárossal karöltve