Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-53

244 53. országos ülés l'JUd vény 28. §-ának a részvénytársaságokra is irány­adó parancsoló rendelkezésével. Ha mindezekhez hozzáveszszük, hogy a tár­saságnak 3 millió korona értékű követelései vannak, hogy 2 millión felül készpénze, 23 millió korona ér­tékben feltüntetett értékpapírja, közel 8 millió korona értékű 12 budapesti háza van, hát, t. kép­viselőház, akkor tiszta képet nyerünk ezeknek a vállalatoknak a nyomorúságáról és szegény­ségéről. Nem akarok frázisokra hivatkozni, de tegnap olvastam az újságban, hogy egy szegény asszony öt napi éhség után gyomorgörcsöt kapott. Hány munkás lesz a télen, a kinek a felesége öt napi éhség után éhséggörcsöt fog kapni és azok közül a szegény igazgatók közül hány lesz olyan, a ki öt napi éhség után éhséggörcsöt kap ! Egy hang : Szocziálista ? Hencz Károly : Keresztény-szocziáiista vagyok! Azon vádak közül, a melyek a társulattal szemben elhangzottak, csak egyre reflektálok : arra, hogy a társulat amnesztiát azért nem adott, a mint itt közbeszólásokból hallottuk — a t. képviselő urak ugy látszik, sokkal jobban vannak informálva, — mert nem akarták ezeknek az embereknek közel esedékessé való nyugdiját folyósítani. Hát sajnos állapotok vannak Budapesten a közlekedésiig}' terén. Azt tapasztalom, hogy az egész budapesti közlekedés nem más, mint klik­keknek nyerészkedési csojjortosulási vállalkozása, a mely egyesületeknek, csoportoknak igazgatósá­ban — és ez nagyon szép fényt vet a múlt rend­szerre, — benne ülnek az eddigi összes kereskede­lemügyi miniszterek (Zaj a baloldalon.) és benne ülnek a fővárosnak volt fejei, a volt főpolgármester, a volt polgármester és sok notabilitás. (Zaj a bal­oldalon és a közéfen.) Sajnos, mindnyájan tudjuk, hogy Budapesten olyanok a politikai viszonyok, hogy hiszen már az egyes városrészeket sem neve­zik el a nevükről, pl. a VII. kerületet nem nevezik Erzsébetvárosnak, hanem Ehrlich-városnak, a VIII. kerületet nem Józsefvárosnak, hanem Hűvös József-városnak (Derültség.) a klikkek uralkodása következtében. És itt egy sajnos tényt kell konstatálnom. Azok az urak, a kik mint országgyűlési képviselők a főváros polgárságának bizalmából itt ülnek, nagyobbrészt ugy jutottak a mandátumhoz, hogy a klikkek ellen küzdöttek, és itt a villamos társula­toknak üzelmei ellen a szegény alkalmazottak érdekében nem is tartották érdemesnek közre­működni. Vázsonyi Vilmos: Én megtettem köteles­ségemet. (Zaj a baloldalon és a középen.) Hencz Károly : Én, t. képviselőtársam, nem emiitettem neveket, én az egész fővárosnak állapotát ismertettem; a mennyiben a t. kép­viselő ur magára vonatkoztatja ezt, kérem, szi­vesen meghallgatom, de én senkire czélzást nem tettem, tehát közbeszólását utasításnak vagy figyel­meztetésnek én sem fogadom el. november 7-én, szerdán. T. ház ! Tudjuk, hogy az egész múlt rendszer alatt ezek a klikkek össze voltak nőve az egész kormányzati formával, tudjuk, hogy ezek a sze­gény villamos vasutasok ismételt sztrájk után sem tudták kivivni maguknak azt, a mit a többi nagy vállalatokkal szemben a munkások a munka­időre, a fizetésre vonatkozólag már mind kivívtak. (Mozgás a baloldalon.) Hát miért nem tudják ki­vivni ? Azok a nagyszerű régi rendszert támogató klikkvezérek, a kik a fővárosban megannyi kisiste­nek, mihelyt a kormányrendszer változik, ugy lát­szik saját érdekük szempontjából igen szükségesnek látják politikai meggyőződésüket is megváltoz­tatni. (Zaj a baloldalon.) Csak egy esetet említek. A mint a függetlenségi párt uralomra jutott, hogy igy fejezzem ki magam, Hűvös József nem átallotta azonnal függetlenségi pártivá lenni. . , (Felkiál­tások balfelöl: Nem vették be ! Zaj.) így akarnak ezek az urak a politikából is üzletet csinálni. (Folytonos zaj a baloldalon és a középen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hencz Károly: Én nem vagyok büszke rájuk. (Zaj a középen.) A néppártot megkimélik ezek, mert a néppártba egyik sem jelentkezett. T. képviselőház ! Én csak még egy körülményre akarom felhívni a t. ház figyelmét. Az utóbbi időben divattá lett pausálékról is beszélni. Azért is teszem ezt szóvá, mert egyes tisztes kivételii lapokat nem tekintve, bizony ezen baleseteket nagyon kevés lap hozta . . . Hódy Gyula: Minden lap közölte! Hencz Károly : Én nem olvastam. Hogy tehát e szegény milliomos társulatok csakugyan nem tudnak-e munkásaiknak fizetni, ezt megmagyarázza az a tény, hogy mennyit fizetnek a sajtónak. (Nyugtalanság.) Nem az Írókat okolom itt, nem az újságírókat; hiszen Szemere t. képviselőtársam nézeteiben sem osztozom, melyeket interpelláoziój a megokolásában előterjesztett, mert hiszen az újság­írók ebből a pausálébói nagyon keveset nyertek. Mezőfi Vilmos: Az újságírók semmit sem kapnak ! Őket is kizsákmányolják ! Nagy György : ök is fehér rabszolgák ! (De­rültség.) Hódy Gyula: Te fekete vagy ! (Élénk de­rültség.) Hencz Károly : Mindezekből levonva a kon­zekvencziákat, feltétlenül szükségesnek tartom, — s ezt a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter urnak is van szerencsém figyelmébe ajánlani — hogy a közlekedés kommunális utón rendeztessék végre­valahára, a mint a külföldön van és a mint legutóbb Bécsben is létesítették. Még csak Polónyi igazságügyminiszter urnak a szavaira, a Id a sztrájkolok magatartását elitélte, kívánok néhány észrevételt tenni. Hogy a villamos alkalmazottak a sztrájkot közvetlenül a Rákóczi­ünnepségek előtt mondották ki, azt nem a sze­gény, nyomorult alkalmazottak rovására irom. Hiszen köztudomású, beszédemben hivatkoztam is rá, hogy a villamos társaságok rájuk kényszeri­tették, rájuk erőszakolták a sztrájkot, ők maguk

Next

/
Oldalképek
Tartalom