Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-53
53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán. 243 melyek a sztrájkot előidézték. Hiszen a statisztikából és a villamos vasutak alkalmazottaitól maguktól meggyőződhetik az ember, hogy azoknak a szerencsétlen koesivezetőknek nagyrésze, 90°/o-a, húsz évi szolgálat után majd mind sérvet kap, hogy micsoda hidegben kell állniok, lefagy a fülük, lábuk és kezük, (Igaz! TJgy van !) hogy micsoda módon van ezeknek a nyugdija szabályozva. Én nekem feltűnt az a mozzanat, hogy mikor éjjel 1 órakor hazamentem villamoson, a váltóknál láttam azokat a gyenge, serdületlen gyermekeket. (TJgy van! TJgy van!) Mi még ezeket sem védjük meg. holott a külföld ezeknek a munkaidejére nézve már törvényt alkotott. Minálunk pedig a villamos társulatok még ezeken a gyermekeken is nyerészkednek, mert különben felnőtt férfit kellene a helyükre alkalmazniuk. De ezenkivül tudjuk, hogy az ilyen bérmozgalomnak mindig az az oka, hogy a társulatok munkásaik nagyrészét elbocsájtják és igy elütik őket jogosan megillető nyugdijuktól akkor, mikor nemsokára annak élvezetébe léphetnének. Ilyenkor alkalmazzák aztán a gyermekeket, de csak azért, hogy később ezek is ugyanarra a sorsra jussanak. (Zaj. Felkiáltások : Embernyuzás !) Hiszen hogy ezek a munkások nem zárkóztak el ridegen a legenyhébb megegyezés elől, arról tanúbizonyságot tehet a vasutas szövetség elnöke, de maguknak a munkásoknak hangulata is, a melyre nézve csak egy listát terjesztek be, a mely egyik fővárosi lapban jelent meg. E szerint elvonandó volna csak a következő igazgatósági tagok fizetésének egy része : Jellinek Henrik vezérigazgató jövedelméből 25.000 korona, Lánczy Leó többszörös millionios évi jövedelméből 25.000 korona, Márkus József nagy nyugdijat élvező volt főpolgármester évi jövedelméből 5000 korona, Hieronymi Károly nagy nyugdijat élvező volt kereskedelemügyi miniszter évi jövedelméből 10.000 korona, Hűvös József igazgató óriási évi jövedelméből 25.000 korona, Falk Miksa évi jövedelméből 10.000 korona, Halmos János nagy nyugdijat élvező volt polgármester óriási jövedelméből 5000 korona. Ezzel a csekély összeggel már nagyrészben megvalósítható lett volna a villamos alkalmazottak kívánsága! (Igaz! TJgy van!) T. ház! Azok a izegény milliomos villamos társulatok azonban könyörtelenül elzárkóztak ezek elől az emberek elől azzal az egyszerű indokolással, hogy ha tulmennek a mostani arányokon, a társaság a tönk szélére juthat. (Ellenmondásolc.) Hogy ez mennyire igaz, arra vonatkozólag bátor vagyok pl. a közuti villamos társulat 1905. évi mérlegéből kiemelni, hogy ez a vállalat részvényenként 26 korona osztalékot fizet, a mely 2000 korona névérték után 12° / 'o-nak felel meg. E mellett meglátszik a mérlegen, hogy mindent elkövetnek, hogy elpalástolják azt az óriási nyereséget, a melyet ez a vállalat csakugyan elér. így eltekintve attól, hogy az óriási leírások mellett még külön leírási tartalékalapot is létesítenek, bátor vagyok felhívni a t. ház figyelmét ezekre a számokra, a melyek végeredményükben igen érdekesen fognak kidomborodni .- (Halljuk! Halljuk!) A mérlegben 6809 darab élvezeti jegy czime alatt 1,361.800 koronát mutatnak ki teherként, holott az élvezeti jegy csak a jövedelemben részesül és igy a társaság vagyonát nem terheli, miért is .teherként fel sem tüntethető. Előrevitt számlák ezinién pedig 1,322.759 korona szerepel mint teher. Ezek nyilván az üzleti évben még le nem járt, tehát nem is esedékes tartozásai a társaságnak, miért is azok ebben a mérlegben teherként nem is szerepelhettek volna. A mérlegből kitűnik, hogy a teherként kimutatott kötvény tőke 31,201.600 korona. Minthogy a vállalat közúti kötvérrykamat czimén 663.696 koronát fizetett, a mi 4 százalékkal számítva 16,592.400 korona értékű künnlevő kötvénynek felel meg, s minthogy a tárczájában őrzött kötvények czimén csak 10,305.472 koronát tüntet fel vagyon gyanánt, ha ezt az összeget és a künnlevő kötvények értékét összeadjuk s a fent említett kötvény tőkeösszegéből kivonjuk, 4,303.728 korona értékű kötvény a mérlegben sehol sincs. Nincs a künnlevő kötvények között, mert akkor kamatot is kellene utána fizetni, s nincs a vagyon között, mert akkor nem 10,305.472, hanem 14,609.200 korona értékű kötvényt kellett volna a társulatnak vagyon gyanánt kitüntetni. Mindezek daczára a társulat 3,059.821 korona tiszta nyereséget mutat ki. Ha azonban az eltüntetett tárczakötvények értéke czimén a 4,333.728 koronát vagyonként a mérlegben kimutatjuk, az élvezeti jegyek czime alatt 1,361.800 koronás és az előrevitt számlák czime alatt 1,322.759 koronás két tehertételt töröljük, a társulat tiszta nyeresége épen a mérleg adatai alapján a kimutatott 3,059.821 korona helyett 10,048.108 korona, vagyis körülbelül hét millió korona tiszta jövedelmet sikerült ily módon a társulatnak elpalástolnia. Hogy ez a jövedeleméi jaalástolás évek óta rendszeresen folyik, az abból is kitűnik, hogy a társaságnak a 75,861.239 korona valóságos teherrel szemben, minő a részvénytőke, nyugdijalap, 141,240.066 korona vagyona van és igy fennállása óta a részvényeseknek ki nem adott, hanem felhalmozott, tehermentes tiszta vagyona 65,378.827 korona, melyet azonban a művészi tökéletességig vitt könyvelési fogásokkal ugy el tudott tüntetni, hogy ebből tiszta vagyonként csakis a már említett 3 millió nyereség látszik fenmaradni. Ezt igazolandó, rá kell mutatnom arra, hogy a társaság a saját tárczájában őrzött 91.084 drb részvényt vagyonként csak 200 koronás névértékben tünteti fel, holott ennek árfolyamértéke 571 korona és ily módon vagyonát körülbelül 37,411. (XX) koronával tünteti ki csekélyebbnek a valóságnál, mit sem törődve a kereskedelmi tör31*
