Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-53
53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán. 229 A mi a másik kérdést illeti, hogy én hétfői beszédemben mit mondtam a hazafiasság felhánytorgatásáról, (Zaj.) megjegyzem, hogy én az igazságügyminiszter urat meg nem neveztem, annál kevésbbé volt szándékom a kormánynak a szocziális téren való alkotásait kétségbe vonni, mert én egyszerűen egy okfejtéssel kezdettem meg beszédemet, a melynek az eredménye és konklúziója az volt, hogy sem hazafiság felhánytorgatásával, sem policziális intézkedésekkel, hanem csak ipar megteremtésével biztositható az állam társadalmi békéje. És ebben a tekintetben megint igen jó társaságban vagyok, mert véletlenül ugyanazon napon, a a mikor ezt a felszólalásomat itt a házban tartottam, ugyanakkor gr. Apponyi Albert Pozsonyban, a Tulipán-szövetség közgyűlésén nagyszerű beszédet tartott, a melynek konklúziója szintén az, — méltóztassék elolvasni — hogy a társadalmi béke Magyarországon kizárólag az ipar fellendítésével biztositható. (Nagy zaj jobbfelől.) Bocsánatot kérek, az igazságügymiraszter ur méltóztassék beszédemnek azon részét is elolvasni, a hol én ép oly határozottan, mint az igazságügyminiszter ur, kívántam, hogy a hazafiságot meg lehet, de meg is kell követeim a munkásoktól, csak azt mondtam, hogy ilyen hazafiatlansági vádaknak felhánytorgatásával ezen kérdést megoldásra juttatni nem lehet. Én személyes kérdésben mindössze ennyit voltam bátor megjegyezni ; hozzáfűzöm azt, hogy az igazságügyniimszter ur azt mondja, hogy a ki támogatja módositványomat, mely tisztán egy specziális jogi és szakkérdésre vonatkozik s a melynek, azt hiszem, semmiféle személyi vagy jwtvonatkozása nem lehet, nem jó pártember. Elnök : Bocsánatot kérek, méltóztassék szigorúan abban a keretben mozogni, melyet a személyes megtámadtatás előir. Éber Antal : Befejezem beszédemet, s még csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy én magamat jó pártembernek tartom és jó pártember is akarok maradni; de a párthüség feltétele nem az, (Felkiáltások bálfélol: A hazafiasság kérdése ! Zaj.) hogy mindenki mindig kritika nélkül elfogadja a kormánynak mindazon rendelkezéseit, a melyek jogi és gazdasági kérdésekre vonatkoznak. Ilyen értelemben én magamat a párthüség által kötelezettnek nem tartom és tartam nem is fogom. Elnök : Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Nagy Emil : T. ház ! A 8. §. véletlenül hazafisági ós egyéb kérdéseknek bázisává fejlődött ki. Méltóztassék megengedni ezzel szemben, hogy én egészen tárgyilagosan foglalkozzam azokkal a szempontokkal, melyek ugy a gazdasági, valamint a pénzügyi bizottságot ebben a kérdésben vezették. (Halljuk! Halliuk!) Álláspontunk az volt, hogy ebben a szakaszban nem pusztán közgazdasági szempontok vannak lefektetve, hanem egyúttal jogiak is. Az igazság és a helyes legiszláczió elvénél fogva ezt a két szempontot egymással harmóniába kell hozni. Azért határozott igy mindkét bizottság, hogy a taxativ felsorolást fentartsa, mert a tulajdon szentsége Magyarországon kétszeresen alkotmányi garanczia is egyúttal, ezek folytán minden kivétel a tulajdon szentsége alól csakis taxativ törvényhozási felsorolás által engedhető meg. (Ugy van! jobbfelől.) Legyen szabad e mellett rámutatnom arra, hogy a múlt iparfejlesztési törvényekkel szemben már abban is nagy haladás van, hogy az 1899-iki törvény szerint csak azon iparvállalatok részére volt kisajátítás engedhető, a melyek kedvezmények alá eshetnek, ellenben ezen javaslat szerint, tekintet nélkül arra, hogy valamely iparvállalat kedvezményezhető-e ezen törvény értelmében vagy nem . . . (Mozgás a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Emil előadó : ... a kisajátítási jog mégis megadandó. Ennek folytán ez a törvény már azon közgazdasági szempontok tekintetében, a melyeket Éber Antal t. barátom, hangsúlyozott, nagy haladást képez. És miután az érdekelt szakkörök részéről sem merült fel olyan óhajtás vagy kijelentés, a melyben az állíttatott volna, hogy a törvényjavaslat által kontemplált keretekben az iparfejlesztés czélja elérhető nem volna; miután a bizottság nem látta szükségét annak, hogy a magántulajdont nagyobb körben vegyük kisajátítás alá : ezért döntött a bizottság ugy, a mint azt bátor voltam előterjeszteni. Minthogy azonban a miniszter ur is nyújtott be egy módositványt, mely a bizottság módositványától tulaj donképen semmi tekintetben sem különbözik, hanem pusztán korrektebben, helyesebben és szabatosabban állapítja meg a szövegezést : ennek folytán én az általam ajánlott módosítást visszavonom és kérem, méltóztassék elfogadni azt a szövegezést, melyet a miniszter ur volt szíves beterjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Következik a szavazás. Azt hiszem, t. ház, hogy két szavazásnak lesz helye. Először fel fogom tenni a kérdést a közgazdasági és pénzügyi bizottság által előterjesztett eredeti szövegre nézve, és miután két egymással ellentétes ellenindítvány adatott be, külön fogom feltenni a kérdést az elleninditványokra nézve. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételéhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a képviselőház a törvényjavaslat 8. §-át a közgazdasági és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 8. §-t a pénzügyi és közgazdasági bizottságok szövegezése szerint nem fogadja el. Most következik a két elleninditványra vonatkozó kérdések feltétele. (Halljuk ! Halljuk !) A két ellenindítvány egymással ellentétes lévén, ha az egyik el fog fogadtatni, azon esetben a másik természetesen el fog esni. Darányi Ferencz jegyző urat felkérem, hogy az első elleninditványt, t. i. az Éber Antal képviselő ur elleninditványát felolvasni szíveskedjék. Darányi Ferencz jegyző (olvassa Éber Antal elleninditványát),
