Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-53
228 53. országos ülés 1906 Már most eddig csak a közvagyonra rendelkezett igy a törvény. A mikor azonban magántulajdonra is vonatkoznék ez, akkor kettőzött gondossággal kell őrködni az alapelv tisztasága felett, mert jöhet — adja Isten, hogy soká ne jöjjön — más kereskedelemügyi miniszter is, mint Kossuth Ferencz t. minisztertársam. (Élénk helyeslés.) A biróság elé most csak a kártalanítás kérdése tartozik. A képviselő ur szerint nagy vigasztalásul szolgálhat az, hogy a kisajátítás eddig nem volt nemzeti csapás. Hát nem volt, de tényleg megtörtént azért, hogy magántulajdont konfiskáltak vasúti hid miatt és arra is volt eset, hogy a hirdetményi eljárás mellőzésével magánházakat sajátítottak ki töltés czéljaira. Hogy azonban nemzeti katasztrófává nem fejlődött a kisajátítási jog, annak első oka épen az volt, hogy magánczélokra nem engedett a törvény kisajátítást. Ha a magántulajdonos javára magántulajdon ellen engedtetik kisajátítási jog, akkor a birói kisajátítás nem nyújt egészen kompenzácziól Hogy egyebet ne mondjak, a várt értékemelkedést bíróilag tiltva van figyelembe venni. Mi történhetik hát ennek következtében, t. képviselőház % Megtörténhetik az, hogy valamelyik iparosnak, vagy nem is iparosnak, hanem mint a jelen esetben is, a hol külföldi tőkékkel szándékozunk ipart fejleszteni, bármelyik külföldi embernek eszébe jut egy gyártelep, sodronypálya vagy nem tudom én mi czimen, egyszerűen ipartelepek engedélyezését kérni. Kelemen Samu: Drága mulatság ez! Polónyi Géza igazságiigyminiszter: Drága? Hát egy kormányzatnak, a mely alkotmányellenes czélokat tüz maga elé : nem drága mulatság esetleg egy-egy ellenzéki férfiút a vagyonából kiforgatni, (Igaz ! Ugy van !) vagy pedig szegény embereket kivándorlásra kényszeriteni. (Elénk helyeslés és taps.) Már most, t. képviselőház, nem is szükséges nagy talentum ahhoz, hogy megállíthassuk azt, ha sub titulo ipartelep adunk valakinek kisajátítási jogot, — és most nem a jó emberekről beszélek, mert hiszen ha a törvény korlátokat állit fel, akkor a rosszhiszeműséggel szemben kell védelmet találni; (Ugy van/) — mondom, ha pl. engedélyeztetik egy gyártelepre a kisajátítási jog, kisajátították X-nek a házát, a kertjét vagy nem tudom mijét: akkor előfordulhat, hogy az az iparos két esztendeig élvezi is esetleg az államsegélyt, de a két esztendő elmultával egyszerűen abbahagyja az ipart és folytatja azt a gazdálkodást, a mit az a szegény ember kertjében vagy másutt addig folytatott. (Igaz ! Ugy van !) Ilyenformán aztán a kisajátitási jog iparvállalatok létesitésére és czéljára egy valóságos vagyonszerzési jogczimmé válik. Már pedig a kisajátitási jog, mint a magántulajdont korlátozó intézkedés, csak a legvégső esetben engedélyezendő és csak közérdek szempontjából. Ha pedig magántulajdonosok számára konczedáljuk ezt, ha lehetővé teszszük, hogy magántulajdonos javára magántulajdon átengedtessék, gondoskodnunk kell minden november 7-én, szerdán. kautéláról, hogy a visszaélések ellen védekezhessünk. (Élénk helyeslés.) Ezt czélozza a kereskedelemügyi miniszter ur által benyújtott módosítás. T. képviselőház ! Az Éber Antal képviselő ur módosítására nem szándékozom hosszasabban kiterjeszkedni, csupán azt jegyzem meg, hogy az a gyártelepekhez vezető utakra, sőt nemcsak ingatlanokra, hanem még dolgokra is meg akarja adni a kisajátitási jogot. Hát hol van itt a határ, ha nemcsak az ingatlanokra, hanem minden dologra akar kisajátitási jogct engedélyezni ez a módosítás ? Hiszen ha ilyet elfogadna a képviselőház, akkor ebből az országból nyomban ki kellene vándorolnia minden embernek, mert nem volna jogbiztonság Magyarországon, ha a kormány, a mikor neki tetszik, ingatlanokat és dolgokat kisajátítás czimén elvehetne és másokat vagyonából kiforgathatna. ( Ugy van !) Éber Antal : A kereskedelemügyi miniszter is ezt proponálta ! Polónyi Géza igazságiigyminiszter: Bocsánatot kérek, hiszen épen ezért világosította meg a kérdést az igazságügyminiszter és épen ezért adatott be az a módosítás a kereskedelemügyi miniszter ur részéről, a melyet jó pártember csak támogathat. (Igaz ! Ugy van ! Élénk éljenzés és taps.) Igen melegen ajánlom Kossuth Ferencz miniszter ur módosítását és kérem a t. képviselőházat, hogy valamely olyan veszélyes, a tulajdonjog szentségét érintő módosítást, a minő Éber képviselő uré, el ne fogadjon. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Éber Antal : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Elnök: Éber Antal képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kíván szólni. (Halljuk! Halljuk !) Éber Antal : T. képviselőház! Miután már kétszer voltam olyan bátor a t. ház szives türelmét igénybe venni a kisajátítás kérdésében, ehhez most mint érdemleges kérdéshez hozzászólni már igazán nem akarok. (Mozgás.) Elnök: Nem is lehet, kérem! (Ugy van!) Éber Antal: Nem is lehet; de mondom, még ebben a személyes vonatkozásban sem kívánok most érdemlegesen szólni. Csupán két megjegyzésre szorítkozom. Az egyik, hogy az igen t. igazságiigyminiszter ur a legnagyobb veszedelemnek, majd pedig olyan intézkedésnek, a mely miatt az országból ki kellene vándorolni, tünteti fel módosításomat, és engem, mint ilyen iszonyúan veszedelmes kivándorlásra csábító törvényszakasz indítványozóját jellemez, holott, mint a közbeszólásban is voltam bátor hivatkozni reá, az ő vádja legalább ugyanannyira érinti a kereskedelmi kormányzatot mint engem, és én egész nyugodtan vagyok Kossuth Ferencz miniszter úrral abban a társaságban, a mely majd ebben az országban kivándorlásra fogja birni az embereket, szemben az igazságiigyminiszter úrral.
