Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-50

160 50. országos ütés Í906 október 25-én, csütörtökön. Tulaj donképen ez az igazi pointje annak, hogy miért mondottam én, a ki így fogom fel a kérdést, hogy ez a kérdés itt ezen törvényben legyen megoldva. Ennélfogva hagyjuk ezt a kérdést e pontnál szabadon, mert hiszen erre időt kell adni, hogy megkereshessük a helyet, hogy hol vegyük be és mily szöveggel ezt a kérdést a törvényjavaslatba. De mindenesetre kérem, hogy ezt a szankcziót már ebbe a törvénybe bevegyük. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Polónyi Géza igazságügyminiszter: T. képviselőház ! A felmerült aggodalmakra vonatkozólag, a melyekről értesültem, azt hiszem, sikerülni fog a t. képviselőházat megnyugtatni. Arról szó sem lehet, hogy kodifikaczionáhs, vagy u. n. jogászi szempontból ne lenne szépséghiba, ha egy specziális törvényben valamely elvi jelentőségű, büntetőjogi dispoziczió vétetik, fel Szépséghiba ez kétségtelenül. Azonban, t. képviselőház, a mikor egy törvényhozás iparfejlesztésről rendelkezik a mai kor haladó szellemének megfelelőleg, két dologról nem szabad megfeledkezni. Az egyik, hogy a kőszén kérdése biztosítva legyen, a melyre vonatkozólag törvényeink vannak. A másik kérdés pedig az, hogy a villamos erő és a még netalán felfedezendő egyéb erők tekintetében az egyes iparvállalatok kizsákmányolásnak kiszolgáltatva ne legyenek. Az egyes kontroverz birói Ítélkezésekre és a mi államjogi viszonyainkra való tekintettel szükséges, hogy abban a törvényben, a mely közös törvényhozási területet érint, azzal az erővel rendelkezzék a törvényhozás az iparfejlesztés tekintetében, hogy a mit a törvényhozás elvileg kimond, az egyúttal a horvátországi területen is érvénjres legyen. Épen azért feltétlenül szükséges egy elvi dispoziczió arra vonatkozólag, hogy addig is, a mig ez a törvény életben van és addig is, a mig a büntetőjogi materiális novella elkészül, ne legyen bizonytalanságban Magyarországon senki sem aziránt, hogy a villamos erő és más erők, a melyek még felfedeztetnek, büntetőjogi oltalom alatt állanak. (Élénk helyeslés.) Kálosi József t. képviselőtársam felemiitette volt, hogy e tekintetben nincsen ingadozás. Bocsánatot kérek, t. kéj}viselőház, igenis van még hazánk területén is, a hol divergens ítéletek keletkeztek, de van Horvátországban is, a hol a judikatura nem áll rendelkezésünkre. Már pedig ezeket az erőket ugy Magyarországban, mint Horvátország területén büntetőjogi szankczió alá kell helyezni, ha iparfejlesztésről egyáltalán beszélni akarunk. De eltekintve attól, hogy a magyar bíróságokban én is tisztelettel és szívesen bizom meg, hogy ebben a judikatura ingadozni nem fog, mégis csak nagyobb utasítás és biztosíték egy bírónak a törvény, a mely előtte fekszik, arra nézve, hogy ne legyen a felett vita, hogy ingó vagyon-e az vagy nem. (Helyeslés.) E kérdést minden más államban egyszerűbben lehetne elintézni, mint nálunk, a hol arra is tekintettel kell lenni, hogy a horvát autonómia sérelmet ne szenvedjen. A közös törvényhozás hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy az ország iparfejlesztés szempontjából ezt védelem alá helyezi, azonban, hogy a büntetőtörvénykönyvben specziális konkretizáló intézkedések mely irányban és hogyan érvényesüljenek, az Magyarországon a magyar büntetőtörvénykönyvben, Horvát-Szlavon-Dalmátországokban pedig az ott fennálló autonóm törvényhozás területén kell, hogy megállapítást nyerjen. Magyarországra nézve nyugodt lélekkel azt mondhatom, hogy ez a mi büntetőtörvénykönyvünk értelmében a lopás, illetőleg a vagyonmegrongálás rendelkezései alá tartozik. Horvát-Szlavonor szagokra nézve azonban azt, hogy ott miként büntettessék, miután az az autonóm jogkörbe esik, meg nem mondhatom. Már most azért, hogy semmiféle aggodalomra ne legyen ok, leszek bátor e tekintetben egy rövid módosítással a dolgot akként megállapítani, hogy ezen szövegnél a konkrét diszpoziczió, az elvi szempont, mely érvényes lesz Magyarország és Horvátország területén, megmaradj on az autonóm törvényhozás joga, azonban e tekintetben érintetlenül fenmaradjon. Ez a módosítás szól pedig akként, hogy ezen szó után »megsemmisittessék« tétessék : »Magyarországon az 1878. évi V. t.-czikknek az idegen ingó vagyon megrongálására, illetőleg a lopásra vonatkozó rendelkezései, Horvát-Szlavonországokban pedig az ottani büntetőtörvények rendelkezései szerint büntettetnek*. Evvel minden aggodalom eloszlik. Hogy hol helyezzük ezt el, ez reám nézve, mert ez nem büntetőjogi kódex, hanem tisztán egy iparfejlesztési jogvédelemre való elvi meghatározás, teljesen mindegy, akár az első szakasz után, akár a végén, akár a közepén helyezzük el, mert organikusan ez az intézkedés egyik szakaszhoz sem tartozik, mert semmi mást nem czéloz, mint a létező jogbizonytalanságnak véget vetni és diszpozicziót felvenni az iránt, hogy,ez védelem alatt áll. (Ugy van 1) Ha valakit jobban megnyugtat jogász létére az, hogy ne ennél a szakasznál vétessék fel, hanem más szakasznál, ez ellen semmi kifogásom sincs, de megjegyzem, hogy épen ugy helyén van ez itt, mint másutt, mert semmi, mást nem czéloz, mint a törvényhozásnak azt az intenczióját, hogy se Magyarország, se Horvátország területén ne legyen ingadozás az iránt, hogy ezt a dolgot büntetőjogi oltalom alá akarjuk helyezni. (Helyeslés.) Kérem tehát a szakasznak e módosítással való elfogadását. Elnök : Kérem a módosítás felolvasását. Várady Károly jegyző: Ezen szó után »megsemmisittessék«, tétessék : »Magyarországon az 1878 : V. t.-czikknek az idegen ingó vagyon megrongálására, illetőleg a lopásra való rendelkezései, Horvát-Szlavonországokban pedig az ottani büntetőtörvényeknek rendelkezései szerint büntettetnek*. Elnök: Én csak azt jegyzem meg és arra figyelmeztetem a t. képviselőházat, hogy ez a módosítás azonos az előadó ur módosításával.