Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-50

50. országos ülés 1906 október 25-én, csütörtökön. 155 Várady Károly jegyző (olvassa) .• »Javaslom, hogy az 1. §. igy módosittassék : a) Az első be­kezdés 4. sorából az »eddig vagy» szók kihagyan­dók ; b) az a) alatti bekezdés igy szóljon : a) fel­menthetők a gyári üzem után járó egyenes állami adók, valamint ha ebben a kedvezmény­ben részesülnek, az ezen adók után járó törvény­hatósági és községi pótadók és a kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól. Éber Antal.« Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A kormány nevében kijelentem, hogy a módosí­tást elfogadom. Harambasics Ágost jegyző: Hodzsa Milán! {Felkiáltások : Nincs itt !) Várady Károly jegyző: Lázár Pál! Lázár Pál: T. képviselőház ! Magam is egy kis módosítást vagyok bátor a képviselőház figyel­mébe ajánlani. Nevezetesen a b) pontnál azt, hogy ne mondassék, hogy említett vállalatok által >>gj r ári czélokra szükségelt* só, mert nem gyári czé­lokra kell, hanem ipari czélokra. Mert ha gyári czélt mondunk, akkor nagyon korlátozzuk az ipari sók alkalmazását. Ajánlom tehát, hogy »gyári« helyett »ipari« tétessék. {Helyeslés.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A javaslatot elfogadom. Elnök : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a módosítást írásban beadni. (Megtörténik.) Szólásra van még valaki feljegyezve ? Várady Károly jegyző : Nincs! Elnök : Miután szólásra már senki sincs fel­jegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Azt hiszem, nem kivan szólni. Nagy Emil előadó: Nem! Elnök : Következik a szavazás. Miután több módosítás adatott be, azt javas­lom, hogy a szakaszt bekezdésenként és pon­tonként tárgyaljuk, illetőleg, minthogy a tárgya­lás már be van fejezve, pontonként, illetőleg bekezdésenként szavazzunk a kérdés felett. Leg­helyesebb volna, miután sok, egymással ellentétes módosítás adatott be, tekintettel arra, hogy tulaj donképen magát a szakaszt senki sem támadta meg, ha a szakaszra nézve feltenném a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a szakaszt, fentartva a módo­sításokat. Ha a szakasz elfogadtatnék, akkor azután sorba venném elő a módosításokat, a mikor a ház döntene a módosítások felett. Méltóztatik a kérdés ilyetén való feltételéhez hozzájárulni? (Igen I) Akkor felteszem a kérdést: a képviselőház az első szakaszt elfogadja-e, lentartván a módosítások feletti külön elhatározását, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az első szakaszt ilyen értelemben elfogadja. Most következnek a módosítások, a melyeket pontonként és bekezdésenként fogok a t. ház elé terjeszteni. Elsősorban az előadó urnak módosításai kerülnek sorra. Az előadó ur először is az első szakaszhoz a következő módosítást nyújtotta be (olvassa) : »Az 1. §. második sorában »vállalatok« szó után törlendők: »valamint kisipari és mezőgazdasági szövetkezetek*. Kérdem : méltóztatik-e a módosítást, szemben az eredeti szöveggel elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti szöveg mellőzésével az előadó urnak ezen módosítását a ház elfogadja. Rakovszky István : Nem ! Elnök : Kérem azon képviselő urakat, a kik a módosítást elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Kérem, még egyszer fel­teszem a kérdést, mert ugy vettem észre, hogy az előbbeni előterjesztésemet nem mindenki hallotta meg, és igy nem értette meg a kérdést. Elsősorban, ha szavazásra kerül a sor, az eredeti szövegre nézve kell a kérdést feltennem. Kérem tehát azokat, a kik az eredeti szöveget változatlanul kívánják fentar­tani, méltóztassanak felállani. (Senki sem áll fel.) Az eredeti szöveget senki sem kívánja elfo­gadni, ennélfogva tehát az előadó ur módosítása elfogadtatott. Most már következik az előadó ur második módosítása, mely szerint (olvassa) : »Az 1. §. a) pontjához a második sorban >>valamint* szó után beszurassék : »ha ebben a kedvezményben része­sülnek* . Kérdem: méltóztatik szemben ezzel a módosítással az eredeti szöveget fentartani, igen vagy nem ? Éber Antal : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Igy nem lesz jó, mert ha az előadói javaslat elfo­gadtatik az a) pontnál, akkor az én módosításom, melyhez a kormány hozzájárult, tárgytalanná válik, holott ha elsősorban az én módosításom jönne, azzal elesnék az előadó ur módosítása. Elnök : A képviselő ur módositása is szava­zás alá kerül. Éber Antal: De az enyém az előadó úrét feles­legessé teszi. Nagy Emil előadó: Éber Antal képviselő ur indítványa az enyém mellett teljesen megfér, ugy, hogy a szöveg kettőnk inditván} 7 a alapján lesz megállapítandó. Ugy kell a kérdést feltenni, hogy az én módosításom az övével kiegészíttessék. Éber Antal : Az én szövegem ugy szól, hogy abban az előadó uré benne van. Elnök : Éber Antal t. képviselő ur módosítása igy szól (olvassa a módosítást.) Ez tulaj donképen szemben áll a javaslat a) pontjával, mert ha ez elfogadtatik, akkor a javaslat a) pontja elesik és annak helyébe jön Éber képviselő ur módositása. (Ugy van!) Kérdem tehát: méltóztatnak- e elfogadni az eredeti szöveget, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház az eredeti szöveget nem tartja fenn és ennélfogva elfogadja Éber Antal módosítását, kiegészítve az előadó módosításával. Most itt van még az előadó urnak egy módo­sitása az 1. §. b) pontjához, mely szerint (olvassa) : A második sorban »megszerzéseért« után teendő: »bérbevételeért«. Nagy Emil előadó: Az elmarad! 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom