Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.
Ülésnapok - 1906-39
364 39. országos ülés 1900 Julius 27-én, pénteken. bizonyítani, bibliai alapon állott. Én is arra helyezkedem. Ne feledje a t. képviselő ur, hogy bibliai alapon az Úristen a hatodik napon teremtette az embert. Ne vágyódjék korábbi eredetre, mert akkor más lényeket teremtett az Isten. (Nagy derültség, éljenzés és taps.) T. képviselőház ! Mi a demokrácziával és a szocziálizmussal ép ugy vagyunk, hogy történelmi alapon kívánjuk azokat fejleszteni. Ali a demokrácziának, a modern kor minden követelményének, minden igazoltságának megfelelően tért akarunk engedni és igy akarjuk azt fejleszteni. (Helyeslés.) De ugy a demokráczia, mint a szocziálizmus modern és jogosult követelményeit nem a múlt romjain akarjuk felépíteni, (Elénk helyeslés.) hanem történelmi fejlődésünknek, közgazdasági helyzetünknek, egész multunknak megóvása mellett, hagyományaink fentartása mellett akarjuk ezt megtenni. (Élénk helyeslés és taps.) Azt hiszem, hogy ennek a nemzetnek sem mai kormányát, sem közfelfogását osztályuralommal vádolni nem lehet. Ez a nemzet egész történelmi múltjával bizonyitékát adta annak, hogy nem a revolucziók és forradalmak utján, de a korszerű ideák megértésével, a maga fejlődése során tudta azokat az ideákat meg valósi tani. Ne feledje, t. képviselő ur, akkor, a mikor az erdélyi uniót emlegeti és az erdélyi autonómiáról szól. hogy Erdélyben három nemzet volt a históriai fejlődés során : a magyar, a székely és a szász. (Felkiáltások : Oláh nem !) És, bocsánatot kérek, a románt mint egyenjogut az 1848-iki törvények vették be. Ez a történelmi fejlődés, itt kezdődik az önök politikai múltja és nem Innocentiusnál. (Zaj és mozgás.) Nem akarok, t. ház, hosszasan oly kérdésekkel foglalkozni, a melyek közismertek, átmentek a nemzet tudatába és érzületeibe, és minden cselekvésében, minden megnyilatkozásában különben is dominálják. De ismétlem, t. képviselő ur, hogy az önök politikai programmját elég határozottnak és világosnak nem tartom. (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások : Maguk sem tudják !) Mi itt a helyzet ? Vitatom, hogy maguk sem tudják. A t. képviselő ur hivatkozik az ő enuncziácziójára és Juriga képviselő ur enuncziácziójára. (Közbeszólás : Jehlicska !) Az mindegy. (Mozgás és derültség.) Tehát Jehlicska képviselő ur enuncziácziójára. Ezekben az emmcziácziókban sok van, a mit kifogásolni nem lehet. De hogy áll a helyzet ? Azokat a nemzetiségi képviselő urakat, a kik nem tartanak a t. képviselő urakkal, hanem a magyar állameszme és fejlődése teljes honorálása mellett itt közöttünk foglalnak helyet, azokat kiközösítik, azokra kimondják, hogy az ő programmjukhoz nem tartoznak. Ellenben más oldalról, azokat a nem determinált törekvéseket, a melyek hol becskereki, hol szebeni proggramrnokban mutatkoznak, azokat nem közösítik ki, sőt a t. képviselő ur mai felszólalásában is szórói-szóra azt mondja, hogy; »közvetlen feladatnak Erdély autonómiáját* nem tekintjük. Közvetlennek nem ? Micsoda nyitott ajtók ezek ? (Derültség.) Másrészt »lemondani mutatkoznak* erről vagy amarról a törekvésről, »konczessziókat« adnak stb. Ezek mind olyan kifejezések, melyek csak igazolják az én tételemet, hogy ilyen programmal szemben, t. képviselő ur, mi egyetértésre soha nem jutunk. (Igaz ! Ugy van !) Hogy befejezzem, a mit mondani akarok, ez nem tesz annyit, hogy mi Magyarország román népével, szerb népével, tót népével nem jutunk megegyezésre. (Élénk helyeslés.) Igenis, megegyezésre jutunk, megegyezésben is vagyunk, ezekkel igenis meg fogunk egyezni. (Helyeslés.) De a t. képviselő urakat ezeknek a nemzetiségeknek hivatott vagy éjjen kizárólagos képviselői és mandatáriusai gyanánt el nem ismerjük. (Élénk helyeslés és taps.) így van ez a szocziálizmus kérdésével szemben is. Mi a szocziálizmus azon követelményének, a mely összeesik a demokráczia követelményével, hogy a munkásnépnek és általában az alsóbb néprétegeknek helyzetét javítsuk, hogy azoknak megélhetését biztosítsuk, nemcsak törvény előtti egyenlőségét, nemcsak politikai egyenlőségét, hanem társadalmi előmenetelének a lehetőségét is egyforma alapokra helyezzük, ezt a szocziális tant igenis elfogadjuk. De azt a szocziális tant, mely a fokozatos javitáson tul rombolni akar, a mely a szocziálizmust ugy értelmezi, mintha itt minden modern állam egyik alaptételének, a tulajdonjognak negligálása mellett, a vagyonbeli különbözetek kiegyenlítését keresnék, ezt mm ismerhetjük el. (Helyeslés.) Azután még egyet nem ismerhetünk el, t. képviselő ur. Jogosnak tekintjük a szocziális törekvéseket, a mennyiben a munkás helyzetének javítására vonatkoznak, a munkás részéről, de nem jogosnak azok részéről, a kik nagy elveket prédikálnak, de a munkában nem vesznek részt. Nagy elvek kezelése sokkal könnyebb, mint a kalapácsnak kezelése. Azokat az urakat és munkásokat, a kik nem a kalapácsot kezeim, hanem nagy elvek kezelése által akarnak maguknak érvényt szerezni, a kik magukat ugy portálják, mint a munkásosztály hivatott és egyedüli képviselői, kik az izgatások terére lépnek, szisztematicze veszik sorra a vállalatokat, és azt mondják, hogy ma itt, holnap ott izgatunk, ezeket a szocziális törekvéseket honorálni nem fogjuk, ezeknek ellenállunk, mert erős bennünk a meggyőződés, hogy a szocziálizmus helyes és józan elveinek érvényre jutását akadályozzák, s Magyarország közgazdasági fejlődését egészben képesek megakasztani. (Igaz l Ugy van !) A mit tehát én akarok, ez csak az, hogy határozott körvonalait kérjük ennek a programmnak szocziális tekintetben : : s Ezekben talán nagyban megfeleltem Vizy képviselő urnak felhozott kívánságaira is. Valamint minden munkásra nézve, ugy különösen a bányamunkásokra nézve arra törekszünk, hogy azoknak a helyzetét fokozatosan javítsuk. E helyzet javítása részint az ő alkalmaztatásuk biztosi-
