Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés 1% a nemzetiségi szempontnak, még az adóhivataloknak ajtajára is ki van irva, hogy »tessék csak magyarul beszélni«, már, engedelmet kérek, ilyen körülmények közt ne vegyék rossz néven, ha mi még ennél a pénzügyi tárczánál is kénytelenek vagyunk az ilyen sérelmekkel előállani, a mikor látjuk, hogy még azt sem engedik meg, hogy keservesen szerzett filléreinket a mi nyelvünkön leszámlálva fizessük he az adóhivatalba. És ne méltóztassék rossz néven venni, ha felhozzuk azt az igen fontos dolgot, a mit talán később más alkalommal szélesebb alapon lesz szerencsém tárgyalni, hogy azokból a bizonyos pénztári készletekből, a melyeket előttem szólott t. képviselőtársam felemiitett, a mint ő is megemlitette, csak az itteni nagy pénzintézetek, a melyek pedig valóságos uzsorát folytatnak vele, vannak dotálva, nem pedig azok a vidéki pénzintézetek is, a melyek egyedül vannak hivatva arra, hogy a nagy tőkének egészséges levezető csatornái legyenek. Én ilyen körülmények közt a pénzügyi tárcza költségvetését el nem fogadhatom; (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) nem fogadhatom el pedig különösen azért, mert nem látom benne kifejezve biztositékát annak, hogy a jövőben olyan politika fog követtetni, a mely a mi elveinknek megfelel. (Elénlc helyeslés a nemzetiségiek, padjain.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki szólni? (Nem.) Mivel senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladottsága daczára, bár röviden, néhány megjegyzést tegyek azokra az ellenvetésekre, a melyek költségvetésünk és a pénzügyi tárcza kezelése ellen felhozattak. (Halljuk! Halljuk !) Először is Parkasházy Zsigmond képviselő ur olyan sötét színben tüntette fel pénzügyi helyzetünket, hogy én ezt már az ország hitele, de az igazság érdekében sem tartom megengedhetőnek. Ugy tüntette fel, mintha minálunk nem tudom mennyire menne azoknak az áldozatoknak a száma, a kik az adók szigorú érvényesítése miatt exisztencziájukat vesztik. Utalok mindenkit arra a rendeletre, a melyet az indemnitási törvény végrehajtása alkalmával kiadtam, a mely vonatkozik a közadótartozások érvényesítésére ; hivatkozom bárkinek igazságszeretetére: hogy a müveit világ bármely államában olyan kímélettel közadótartozásokat érvényesitenek-e, mint a mi rendeletünk. Farkasházy Zsigmond: Az elmúlt tiz esztendőről szóltam! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Talán arról a tiz esztendőről is ezt mondani túlzott. Mert méltóztassék elhinni, hogy a közadók érvényesítésénél helylyel-közzel július 24-én, kedden. 317 előfordulhat ugyan az, hogy az kíméletlenül, vagy nem kellő időben történik, vagy nincsenek tekintettel egyesek kereseti vagy fizetési képességére; de általában véve a mesék országába tartozik az, hogy az adókövetelések érvényesítése miatt egyeseket pusztulni hagyunk, sőt méltóztassék elhinni, — s ezt a felszaporodott hátralékok igazolják — az ország igen nagy részében, egész megyékben, annyira fel hagyták szaporodni a hátralékokat, még pedig kellő indok nélkül, hogy az adórendezési munkálatoknak és milliókra menő összegek leírásának nem az illetők fizetésképtelensége, hanem az adókezelés hiányossága és a köztartozásoknak nem kellő módon való érvényesítése képezi legfőbb indokát. A képviselő ur utal arra, hogy a kormány rendeletileg is megtehetné, hogy a legszükségesebb élelmiszereket és felszerelési tárgyakat a végrehajtás alól vegyük ki. Ha a képviselő ur igen átfogó tanulmányai közben figyelemre méltatta volna azt a rendeletet, melyet az imént idéztem, megtalálhatta volna azt, hogy a végrehajtási törvény határozmányai szerint a végrehajtás alól kivett czikkeket az adóvégrehajtásoknál adminisztratív rendelettel szintén kivettem a foglalás alól. A t. képviselő ur általában ugy tünteti fel a dolgot, mintha 1300 milliós budgetünknél mi mindenre keveset adnánk. Keveset adunk kultúrára, keveset gazdasági viszonyaink fejlesztésére, keveset még a hadseregre is, szóval mindenre, de különösen a kultúrát kifogásolja. T. képviselő ur, legyen igazságos. Én megengedem, hogy mindenkinek méltó vágyódását képezheti az, hogy jelentékenyebb összegeket fordítsunk kultúránk emelésére, közgazdasági viszonyaink fejlesztésére. De e tekintetben a haladás mégis olyan nagy. hogyha viszonylag méltóztatik venni, hogy mennyivel adunk fokozatosan többet ezekre a czélokra, megint azt fogja látni, hogy egyes kulturállamok, megengedem, végösszegben- nagyobb összegeket adnak ezekre a czélokra, de a viszonylagos haladás egyetlen államban sem nagyobb, mint nálunk. Es a mikor összehasonlítást tssz a t. képviselő ur Francziaország és Magyarország közt, pl. a népiskolai kiadások tekintetében, ne méltóztassék elfelejteni azt, hogy nálunk a felekezetek és községek teljesitik jobbára azokat a kiadásokat . . . Farkasházy Zsigmond : Ott is! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter ; ... a melyeket ott nagyobb mértékben az állam teljesít, ugy, hogy ha az összehasonlítást megteszi, vegye figyelembe azt is, hogy a franczia budget háromszor akkora, mint a mienk és akkor nem olyan sötét színben fogja feltüntetni a mi helyzetünket a kulturális téren, mint a milyennek méltóztatott feltüntetni és azután nem is arra az eredményre jut, ha nemcsak ezt veszi tekintetbe, hanem az egyéb statisztikai adatokat is, Mert, bocsánatot kérek, én nem azt