Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

308 36. országos ülés 1906 Julius 2b-én, kedden. van a t. miniszter innak az alkotmányosság szempontjából, tessék novelláris javaslattal idejönni, a melyben a fejadónak, az ország e szégyenének eltörlését javasolja, a melyben a legszembeötlőbb visszásságok és fonákságok tekintetében segit. Merem állítani, hogy nem lesz e képviselőházban senki, a ki csak öt perczig is hajlandó és bátor volna gátolni, hogy ily novellából törvény legyen, hogy addig is, a mig a nagy reform létesül, ezeken a kis dolgokon segittessék. T. ház! Tudom, hogy ezzel szemben az az aggodalom merül fel, hogy a mennyiben kíméletesek leszünk az adószedés terén, honnan fogjuk előteremteni azt az 1300 milliót. Azt mondom erre, ha csak olyan utón lehet előteremteni azt az 1300 milliót, minta hogy most teremtetik elő, adóalanyok és polgárok tönkretétele árán, inkább elégedjünk meg kevesebbel, még pedig nemcsak humanitárius szempontból, de valóságos fiskalitási szemjDontból is. Es itt emiithetem meg azt, a mire vonatkozólag az előadó ur szintén büszkén és nyomatékkal hivatkozott. Azt mondta ugyanis, hogy a szeszadó jövedelme leszállittatott, mert a szeszfogyasztás örvendetesen csökken. Tavaly 78 millió volt, most már csak 72 millió. Kérdem azonban, azok az urak, a kik az országban járatosak és ismerik a viszonyokat, állithatják-e, hogy Magyarországon a szeszfogyasztás csökken, hogy ma az iszákosság és egyáltalában a pálinkaélvezet dekadencziában van ? Ellenkezőleg, emelkedik folytonosan. Hanem ezt a mostani differencziát nagyon könnyen meg lehet magyarázni avval a 200.000 kivándorlóval, a legjobb pálinkafogyasztókkal, a kik ezt a jövedelmet többé nem szolgáltatják. Eiskalitási szempontból kell tehát nekem kifogásolnom azt, hogy adóalanyok tönkretétessenek, mert ez az állam jövedelmének fokozatos, •— és félek, hogy ha tovább folytatjuk ezen politikát — ezután rohamos hanyatlására fog vezetni. T. ház! Van egy másik módja, hogy az adózó polgárok iránti kímélet által esetleg ideiglenesen az átmenetileg mutatkozó jövedelemcsökkenéseket pótoljuk és remélem, hogy ez az eszköz automaticze be fog állani azáltal, hogy tisztességes kormányzat ül most a régi kormányzat helyén. Mert azokat a lucruin cessansokat, a miket eddig idegen zsebekbe hagytak belemenni, és a melyek az államot illetik, remélem, hogy ez a kormány meg fogja tartani az állam számára mint bevételeket. Hiszen közkeletűek azon odiózus históriák, melyek százezreket és milliókat vontak el az államtól. Csak egy pár példát említek. (Halljuk! Halljuk!) Itt van az osztálysorsjáték kérdése. Tudom, hogy ez az osztálysorsjáték, a mely magában immorális és helytelen, nemcsak nálunk, de másutt is megvalósittatik azért, mert egyrészt a játékszenvedélyt megszüntetni nem lehet, s mert másrészt az állam kulturális czélokra akar ezen nyerészkedés utján jövedelmet szerezni. Szász József: Hivatal kellett a volt miniszternek ! Farkasházy Zsigmond: Tudom, hogy az osztálysorsjáték is fizet valami csekélységet az államkincstárnak, de mi ez azon milliókhoz képest, a miket a tisztelt gründoló urak zsebrevágtak, mikor az osztálysorsjátékot alapították! Sőt, hogy ma is nézzük a helyzetet, vettem magamnak a fáradságot, hogy megállajritsam, micsoda előnyökkel dolgozik ma ezen osztálysorsjáték. Az alaptőkéje 3,600.000 K. és a nyeresége a múlt esztendőben 1,449.000 K. volt. De ez a tiszta nyereség már ugy állt elő, hogy az az óriási reklám- és megvesztegetési költség, azok az apró titkos kiadások, meg azonkivül a sokféle tantiémek és prezenczmárkák, ebből, a mik ezen üzlettel járnak, mind le vannak vonva. Szász József: Lukács mennyi fizetést kap? (Zaj.) Marjay Péter: Nem ment oda haszon nélkül! Farkasházy Zsigmond: Mindjárt megmondom. Maradt tehát még tiszta haszon 1,449.000 korona, a miből 5°/o-ot kamatozás és 93 koronát osztalék czimén fizetnek részvényenként és marad még egyévi tiszta nyereség és járandóság gyanánt az alapítóknak 279.000 korona, Ez elég szép polgári nyereség azért, mert az ember jó barátságban van a pénzügyminiszter úrral, azzal, a ki a jutalmat aztán megkapja egy igazgatói vagy elnöki állásban, a mely elnöki állás neki 108.000 koronát hoz évente. Én azt merem állítani, hogy ezen 108.000 korona igazgatói vagy elnöki honoráriumot nem az osztálysorsjáték, hanem a magyar állam fizeti nyugdijráadás gyanánt annak az illető volt miniszternek. Itt van egy másik példa, a Kereskedelmi Részvénytársaság dolga. Hangsúlyozni kívánom, és méltóztassék ezt egészen őszintén venni, hogy én nem kifogásolom azt, hogy nálunk vállalatok prosperálnak és nagy nyereségre dolgoznak, de legyen ez a nyereség és jövedelem tisztességes, mert ha tisztességtelen utón jobban lehet nyereséghez és jövedelemhez jutni, akkor a tisztességes kereskedelem, a tisztességes üzleti forgalom ebben az országban tönkremegy, a mint sajnos, már nagyon is válságos helyzetben van. Emiitettem a Kereskedelmi Részvénytársaságot. A túlzók azt állítják, hogy ez a Kereskedelmi Részvénytársaság valósággal árendában birja Magyarországot. Bizonyos üzleti ágakra nézve bir is monopóliummal, pl. a só tárgyában. Fel is lett már e dolog említve, s a pénzügyminiszter ur volt szives bizalmasabb körben a maga véleményét megmondani ezekről a sóüzletekről, én csak azt vagyok bátor itt megállapítani, hogy micsoda lucrum cessansok vonattak el az állam jövedelmeiből, a mikből igen sok