Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-35

256 35. országos ülés 1906 Julius 23-án, hétfőn. metéltet, oltványokat, szőlővesszőt, szénkéneget és szőlőkarót, a hegyvidéki és székelyföldi szegény­sorsú földmivelők között pedig állatokat, vető­magot, gazdasági gépeket stb. a jövőben is szándé­kozik ingyen, vagy kedvezményes áron kiosztani. (Helyeslés.) Elnök :JKérdem a t. házat, méltóztatik-e a jelentést tudomásul venni \ (Igen!) Kimondom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi, egyszer­smind pedig javasolom, hogy ez a jelentés a fő­rendiházhoz tétessék át. (Helyeslés.) Következik most már a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének (írom. 114) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Babó Mihály előadó : T. képviselőház ! Azon nagy és életbevágó feladatok közt, a melyek a jelenlegi kormány vállaira nehezednek, az elsők közé tartoznak azok, a melyek a kereskedelejmügyi minisztérium ügy- és hatáskörébe vannak utalva, annak a minisztériumnak a körébe, a melynek tárgyalás alá vett 1906. évi költségvetését elfoga­dásra ajánlani bátorkodom. Midőn ezt teszem, t. képviselőház, röviden i bizonyos előterjesztéseket kell tennem. A költség­vetés alaki részére vonatkozólag megjegyzem, hogy . ez a költségvetés megfelel a törvény rendelkezései­nek, a mennyiben az 1897 : XX. t.-cz. értelmében j naptári évre készíttetett. Azonkívül, megfelel azért is, mert az összehasonlítást az előirányzat és a megállapított összegek között az 1904. évvel szemben teljesiti. Ez azért bir fontossággal, mert 1905-re az államnak megállapított költségvetése nem volt. De nem volt felhatalmazási törvény sem,: a mely feljogosította volna a kormányt arra, hogy az állam bevételei és kiadásai felett rendelkezzék, a minek nemcsak közgazdasági, de politikai nagy: jelentőségét is kétségbevonni nem lehet. És épen azért, t. képviselőház, daczára annak, hogy ez a költségvetés egész esztendőre készült; a törvény rendelkezéseihez képest, azt gondolom, hogy a képviselőház a költségvetési törvény tár­gyalásakor akár a pénzügyi bizottságnak valószínű. előterjesztésére, akár hivatalból határozni fog a felett, hogy miként az 1906 : II. t.-cz.-ben kimonda­tott, hogy az 1905-iki kiadásokra és bevételekre a felmentvényt megadottnak nem tekinti, az 1906-ik esztendőből a jelen kormány működését megelőző időre sem adatott felmentvény. Ezt a kijelentést házhatározattal meg- kell ismételni an­nál inkább, mert nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a zárszámadás felülbirálata alkalmával a volt alkotmányellenes, u. n. ügyvivő kormány rendelkezéseit illetőleg különleges intézkedések szüksége merül fel. Azért is megfelel a költségvetés a törvény ren-1 delkezéseinek alaki szempontból, mert az 1904 :. I. t.-czikkben a minisztériumnak adott azon felha­talmazás alapján, hogy az állami tisztviselők és al­kalmazottak fizetésének póltására 26 millió korona, évi összeg vétessék fel, ez az összeg az egyes mmisz-\ teriumok között szét lett osztva, beillesztetett mind­egyiknek tárczájába, ugy hogy most mindegyiknél rögtön megállapítható, hogy a főösszegből mennyi esik arra a minisztériumra. Ezzel kapcsolatosan csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy vélemé­nyem szerint, ámbár a minisztérium fel van jogo­sítva az idézett törvényben arra, hogy az 1893 : IV. törvényczikk hatályát felfüggeszsze a fokozatos előléptetésre nézve mindaddig, a mig a 26 millió korona folyósittatik, különösen a IX., X. és XI. osztályba sorozott állami tisztviselőkre nézve a fel­függesztést mielőbb hatályon kivül kell helyezni, mert pótlékokkal azoknak jogosult előléptetési igényei ki nem elégíthetők. T. ház! A költségvetés érdemére vonat­kozólag abból indulok ki, hogy a közgazdasági életben nincsen szünet, a nemzet mindig két irányban .mozog. Vagy emelkedésre vagy hanyat­lásra fordul a nemzet sorsa. A múlt tapasztalatai e takintetben bizony nem arról tesznek tanúságot, hogy előre haladtunk volna. Abban a körülmény­ben- azonban, hogy ő Felsége a király a keres­kedelmi székbe azt a férfiút ültette, a ki a halha­tatlan Kossuth Lajosnak nemcsak nevét, hanem annak nagy politikai hagyatékát is örökölte, (Lelkes éljenzés.) .azt a férfiút, a kiről tudva van, hogy azt a nagy hagyatékot a nemzet javára törekedett értékesíteni és kamatoztatni (Elénk helyeslés.), én annak a kifejezését látom, hogy legfelsőbb helyen is tisztába jöttek azzal, hogy Magyarország közgazdasági életének irányt kell változtatni, belátták, hogy rá kell térni az önren­delkezési jog elismerésével arra, hogy Magyar­ország gazdasági élete önállóan rendeztessék be, ugy a mint azt a nemzet kétségtelen érdekei megkívánják. (Élénk helyeslés.) Az a negyven évi tapasztalat, a mely a közgazdasági élet terén rendelkezésünkre áll, kétségtelenné tette, hogy az a gazdasági közösség, a mely Magyarország és Ausztria között fennáll, az uralkodó védvámos rendszer mellett nem elégítheti ki Magyarország gazdasági érdekeit, mert az az ellentét, a mely a fejlett iparral bíró Ausztria és a tisztán mező­gazdasági államot képező Magyarország érdekei között fennáll, össze nem egyeztethető ugy, hogy mindkettőnek érdekei teljesen kielégíttessenek. Ebből magából folyik az, hogy közgazdasági életünket az önállóság alapjára kell fektetnünk. (Elénk helyeslés.) A múltban is volt reménysége az országnak arra, hogy e tekintetben üdvös változás áll be. Az egyik alkalom az volt, midőn Baross Gábor ült a kereskedelemügyi miniszteri széken, őt azon­ban terveinek megvalósításában, a mint azt fáj­dalommal tudjuk, a korai halál meggátolta. A másik alkalom akkor merült föl, t. ház, és a reménységre akkor volt ismét jogosultság, a midőn Horánszky Nándor volt a kereskedelemügyi mi­niszter. Az ő kinevezésében már az az elv nyert kifejezést, hogy az ellenzék padjairól is kinevez­hető valaki a minisztérium élére, tehát akkor a váltógazdaságnak mintegy előrevetett árnyéka jelentkezett a politikai élét terén is. Azonban Horánszky Nándornak mint kereskedelemügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom