Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-34

3í. országos ülés 19Ö6 július 21-én, szombaton. 249 kifogásom sincs az ellen, hogy a székely népen segítsenek, de kívánom, hogy az én népem is segittessék. De ime itt van az indokolás, mit mond ez a székely akczió tekintetében arra nézve, hogy miért lett ott ismét 65.000 K-val több kiadás fólvéve. Nem akarom szó szerint felolvasni hogy azzal a t, ház türelmét igénybe vegyen. Csak idézem. Az indokolás azt mondja, hogy 60.000 K-val több kell, mert a székely akczió kiterjesztetik Kiskük üllőre, Tordaaranyosra és Brassóra és aztán hozzáteszi, hogy ezen három vármegyének magyar, illetőleg csángó lakossága szempontjából van erre szükség. Hát engedelmet kérek, ha azt mondják, hogy székely akcziót indítanak három székely vármegye érdekében, akkor ez ellen talán kevesebb kifogásom lehetne. De a mikor három más vármegyéről van szó, a melyben csak a székelyt istápolják, vagyis nem annyira a székelyeket, hanem az egész magyar társadalmat, — a mint azt ki fogom mutatni — a székelyek pedig ebben a vármegyében legcsekélyebb számban vannak : akkor ne vegyék rossz néven, ha újra hangsúlyozom, hogy a t. miniszter ur nyilatkozata daczára is kénytelen vagyok fentartani azon állításomat, hogy az állam intéző-körei nem egyformán istápolják minden néjnfajnak anyagi érdekét. (Folytonos zaj a baloldalon. Elnök csenget. Egy hang: Tartsatok velünk!) Ránk csak akkor van szükség, a mikor küzdeni kell, de a mikor osztozkodni kell, akkor nem ismernek bennünket. (Zaj, Fölkiáltások a baloldalon: A küzdelemnél ott voltak! Elnök csenget.) A jelentés azt is mondja, hogy a székely földmives népet segélyezni kell. Ebből az következnék, hogy tényleg csak a székely földmives nép nyer itt támogatást. De én, a ki arra a vidékre való vagyok és igen gyakran van utam befelé a Székelyföldre, mondhatom, hogy abból a pénzből, a mit önök a székely földmivelő né}) segítségére szántak, jókora százalék aligha megy erre a czélra. Nem akarom most fárasztani a képviselőházat, majd a jövő budgetnél elmondom e dolgot részletesen; tény azonban, hogy gyakran' bizony a földbirtokosok javára szolgál, inkább ugy, hogy egyik pl. 8 —10 tehenet szerez be előnyös áron, a szegény nép jjedig tekém nélkül marad, ha nem elég élelmes. Mert ebből is klikk-dolgot csinálnak. ( Ugy van ! a középen.) Sok adatom volna még, hogy a mi álláspontunk helyességét, igazságosságát, méltányosságát önök előtt feltárjam, ezúttal azonban kizárólag csak ' elvi álláspontunk preczizirozása czéljából szólaltam fel, mert nem akartam az időt, a mely úgyis oly rövid, ebből a czélból • felhasználni. De addig is, mig a jövő budget . tárgyalása alkalmával ezt a kérdést, valamint a többi fontos gazdasági kérdéseket, tüzetesen ! tárgyalni fogjuk, azzal a kéréssel fordulok az &ÉPVH. SAPLÓ. 1906 —1911. II. KÖTET. igen t. kormányhoz, kegyeskedjék tanulmány tárgyává tenni azt, hogy az állami segélyezés necsak a magyar fajnak, hanem az ország minden népének megadassák, (Helyeslés a közéfen.) mert az ország minden népének boldogulása biztosítja csak az ország jövőjét. (Elénk helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Félremagyarázott szavaim valódi értelmének helyreállitása czéljából kérek szót. T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő ur szavaira összesen három mondatban reflektálok. (Zaj.) Én a román pénzintézetek dolgát csak érintettem. Részletes adatokkal fogok a képviselő urnak, ha kívánja, szolgálni, mert ha belementem ebbe a dologba, legyen nyugodt, nem én leszek a megvert fél. Ez az egyik. A másik az, hogy én nem mondtam azt, hogy önök nem adnak magyar birtokosnak is pénzt kölcsön; sőt konstatáltam, hogy sokkal többet is adnak némelyiknek, mint szabad volna, de azért, hogy a nagy kölcsön folytán mielőbb tönkremenjen és birtokán kénytelen legyen túladni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ellenmondás a középen.) A harmadik, a mit a képviselő ur diffikultál, hogy a magyar pénzintézetek nagy kamatra dolgoznak. Az ujabban felállított szövetkezetek kivételével ez a dolog tökéletesen ugy van. Ezt én a magam szavaival is megerősítettem. RojDpant hiba az, hogy a magyar pénzintézetek is rabolnak ép ugy mint a románok. (Derültség.) Mert ha magyar pénzintézetek kisebb kamatra dolgoznának, nem tudnának megélni és meggazdagodni, s a román jnénzintézetek nem tudnának olyan faji politikát szolgálni, mint igy tudnak. Éjjen arra valók az ujabban felállított szövetkezetek, hogy az urak kezéből kivegyék a népet, a román népet, de a magyart is, mert ahhoz még sokkal kevesebb jussuk van, hogy a karmuk között legyen. Raisz Aladár jegyző: Szkicsák Ferencz! Szkicsák Ferencz: T. képviselőház! Ne vegyék rossz néven, hogy én, mint országunk legészakibb és legszegényebb részének képviselője ennél a tételnél felszólalok és a földmivelésügyi miniszter ur figyelmét felhívom szegény népünk segélyezésére. Igaz, hogy ezen költségvetést a földmivelésügyi miniszter ur csak a régi költségvetés alapján csinálta meg, tehát ujitást nem hozhatott be; épen csak a székely nép felsegélyezésére felvett összegnél van 65.000 K többlet. Mindazonáltal én azt hiszem, hogy a miniszter^ urnak tudomása kellene hogy legyen, -hogy Arvamegye, Trencsénmegye felső része az, a mely épen segítségre szorul. Hiszen t. ház, — én nem tudom, hogy a képviselőház előtt -ismeretes dolog-e — hogy a mi szégyenünkre •mondva, épen csak a külföld, t. i. Amerika mentette meg ezeket a megyéket, hogy tönkre ne menjenek. Tudva van, hogy a föld terméket32