Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-31

126 31. országos ülés 1906 július 18-án szerdán. a közigazgatásnak, akkor az a rendezett tanácsú városoknak azon kategóriája, mely az Alföld nagy helyein, Makó, Szentes és hasonló helyeken található. És vájjon akkor, hogy ha a városi képviselőtestület elemeiben tényleg vannak olya­nok, a kik előre haladni akarnak, mi következik ebből? A testület mindent elkövet, hogy minden haladást meggátoljon és azok a testületi tagok kisebbségben lévén, bár tényleg ők képezik az intelligensebb elemet, addig akasztják a dolgot, mig az ő akaratukat a nagy többségre rátuk­málják, így aztán olyan állapotokat hoznak létre, a melyek lehet, hogy hasznosak, de elvetik az ellenszenvet, az ellentétek soha ki nem irtható konkolyát. Ezeket méltóztassék tehát figyelembe venni, hogy ezeken az állapotokon valahogyan segít­hessünk. Legalább is a tanács hatáskörét kel­lene fejleszteni, de egyébként is rnegvitatandó­nak tartom, hogy a rendezett tanácsú városok­nak fentartása kivánatos-e csakis azért, hogy legyenek községek, a melyek büszkén városoknak nevezhetik magukat, mikor egyszerű községek, a melyek csak községi nivón állanak, anyagi és szellemi tekintetben sokkal inkább prosperálnak a községi törvény egyöntetű és rendszeres veze­tése alatt. T. képviselőház! Legyen szabad még a vár­megyei kérdéshez is néhány szóval hozzászól­nom. A t. előadó ur nagyon szépen, lelkes sza­vakkal emlékezett meg azon nagy érdemekről, a melyeket a vármegyék a nemzeti küzdelem­ben maguknak szereztek, midőn példát mutat­tak, hogy az alkotmány és törvénytisztelet mel­lett kitartva, a nemzet nagy kérdéseit hogyan kell megoldás felé vinni. Azonban szabadjon arra utalnom, hogy ezen kivételes helyzet, mert ezek abnormis viszonyok voltak, ne vezéreljen bennünket a közigazgatás kérdésének megoldá­sánál, és ne felejtsük el azt, hogy a vármegyék szerepe, hogy az alkotmány védbástyái legyenek, a jelenben csak akkor nyer igazi életet és tar­talmat, ha ezen védbástyákban a fegyverek szünetelnek és helyette a mindenképen köz­érdek ű tevékenység foglal helyet. Legyenek a vármegyék a nemzeti életnek és az önkormányzat mnnkálkodásának biztos műhelyei, s akkor azt hiszem, hogy alkotmányunk lehetőleg biztositva lesz, mert a vármegyék kere­tében meg fog erősödni olyan társadalom, a mely a maga alkotmányos, jogos felfogásában önként fogja lehetetlenné tenni azt, hogy alkotmány­talan és törvénytelen eszmék szolgálatára hasz­náltassák fel. (Igaz! Ugy van!) S egyet akarok még megemliteni a tisztviselőkre vonatkozólag. Én is teljes megnyugvással fogadtam a kormány progranmijában azon kijelentéseket, hogy a fe­gyelmi pragmatika megalkotásával és átalakí­tásával általában biztosíttassák a tisztviselők függetlenítése. Itt hangsúlyozni kívánom, hogy ez a függetlenítés azután teljes legyen minden irányban. (Élénk helyeslés.) Legyen független a tisztviselő azon helyi nagyságokkal és potentá­tokkal szemben is, a kik sokszor arra használ­ják ki az autonóm választás jogát, hogy a tiszt­viselővel azután olyan hangon beszélnek, a mely hang sehogy sem egyeztethető össze a magyar tisztviselői kar méltóságával és hivatásával. (Elénk helyeslés.) Legyünk őszinték, t. képviselőház. Ha a múltban voltak nehézségeink, ha nem tudtuk megtalálni a kapcsolatot a megye társadalmá­nak egyes köreivel, akkor ennek nemcsak a tör­vénytelen, nemcsak az alkotmánytalan kormány­volt az oka, hanem ez sokszor a mi hibáinknak, a mi gyengességeinknek volt a gyümölcse, annak a következménye, hogy nem foglalkoztunk eléggé az önkormányzat fejlesztésével, és nem számol­tunk eléggé azzal, hogy az önkormányzati élet­nek nem lehetnek csak vasárnapijai, (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés.) hanem igenis vannak hétköznapjai, vannak hétköznapi munkái, a melyek nem járnak ünnepeltetéssel, a melyekért még az újságban sem írják ki az embert, a mely munkát azonban teljesíteni kell azzal a tudattal, hogy a jövő nemzedékek fogják annak gyümölcseit élvezhetni. (Elénk helyeslés és éljenzés.) A mi az erre vonatkozó tételes rendelkezé­seket illeti, az ütközőpont az 1886: XXI. t.-cz.­nek 19, szakasza, a mely körülírja azt, hogy a vármegyének a kormány esetleges törvénybe ütköző rendeleteivel szemben felirati joga van, joga van a rendelet végrehajtása előtt az ellen remonstrálni. Körülirja ez a szakasz azt is, hogy a mennyiben a második remonstráczió után a kormány továbbra követelné a rendelet végre­hajtását, a rendelet azonnal és feltétlenül végre­hajtandó, valamint végrehajtandó akkor is min­denkor, ha az állam halaszthatatlan érdekeire való tekintettel követeltetik a rendelet végre­hajtása. Ez a paragrafus, a hogy konstruálva van, természetesen a felelős parlamentáris kor­mány eszméje alatt született meg és annak az eszmének az uralma alatt állott. Természetesen az a hit volt elterjedve, hogy a vármegye min­denkor ide fordulhat, a legfőbb alkotmányos biróhoz, a melynek módja lesz kritika tárgyává tenni az illető rendeleteket ugy a törvényesség, mint a czélszerűség szempontjából és joga lesz ítéletet mondani a felett, a ki ezen alapelvek ellen esetleg vétett. Fájdalom, t. h mult év, ha egyebet nem, de azt eredményezte, hogy meggyőződtünk arról, hogy ez a pont továbbra nem nyugtathat meg bennünket, mert bizony láttuk, hogy a par­lament állandó elnapoltatása talán épen azért történt, hogy ne legyen fórum, a hová a nem­zet a maga sérelmeit elvihesse, ne legyen fórum, a mely ítéletet mondhasson a törvénytelen ren­deletek végrehajtása tekintetében. Keresnünk kell tehát t. ház olyan biztosítékot, a mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom