Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.
Ülésnapok - 1906-31
31. országos ülés 1906 június 18-án, szerdán. 115 írásuk ez : Tarczai Lajos, Pataki Pál, Simkó György és Ádám György. A jegyzőkönyv a következő (olvassa) : »Panaszt akartunk emelni, mert abban a feltevésben voltunk, bogy Gedeon Emil igazgató ur, a ki leveleinknek továbbitását megtagadta, ezt azért teszi, mivel velünk, mint szocziálistákkal szemben különös animozitással viseltetik. E feletti elkeseredésünk volt az oka annak is, bogy szombat reggel óta semmiféle táplálékot nem vettünk magunkhoz.« Tutsek Sándor: Kár volt beszüntetni! Polónyi Géza igazság ügy miniszter (olvassa) : »Mintbogy azonban a miniszteri kiküldött megmagyarázta nekünk, bogy az igazgató urat az államfogházi házirend szigorúan kötelezi arra, hogy minden oly postai küldeményt, a melynek tartalma ellen aggályai vannak, visszatartson, belátjuk, hogy az igazgató ur nem animozitásból, hanem kötelességérzetből cselekedett. S minthogy a miniszteri kiküldött ur arról is meggj-őzött bennünket, hogy az államfogházban mindenki igazságos elbánásban részesül és ha panaszunk van, eztapanasz-ivbe bejegyezhetjük és a minisztérium elé terjeszhetjük: a fenforgó félreértés teljesen eloszlott és a mai naj)on az ebédet is elköltöttük. << (Élénk derültség.) így szól a jegyzőkönyv. Ha tehát aggály lett volna is, azt hiszem, az utolsó pont mindenkit meggyőz arról, hogy igazságot tartalmaz. S legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy azóta is kitűnő étvágygyal fogyasztják el ebédeiket. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt elfogadni ? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a tételt megszavazza. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 1,350.778 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, rnegszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Kendes kiadások összege 2,507.062 korona. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Hozzájárulás a márianosztrai ut kiépítéséhez 5000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): Beruházások. 1. rovat. A márianosztrai nőfegyintézethez birtokvétel utolsó részlete 36.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. Gazdasági épületek átalakítási költségeire és gazdasági felszerelésekre 40.000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): Beruházások összege 76.000 korona. Bevétel. Rendes bevételek 455.475 korona. Elnök : A tétet meg nem támadtatván, megszavazta tik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Büntetéspénzek országos alapja. Rendes kiadások ; XXII. fejezet, 10. czim. Rendes bevételek ; IX. fejezet, 9. czim. Kiadás. Rendes kiadások; 1,155.118 korona, — Lázár Pál! Lázár Pál : T. ház ! Nagy örömmel tapasztalom, hogy az igazságügyminiszteriumnak azon irányelvei, a melyeket ugy a fegyház, mint a javitó-intézetekben levők gyakorlati foglalkoztatásánál alkalmaz, nemcsak egy nívón állanak a többi kulturállamnak ez irányú elveivel, hanem merem mondani, hogy e tekintetben vezetnek. Méltán hozzánk jöhetnek tanulni. A minisztérium nem áll meg a foglalkoztatásnál, hanem az illetők gyakorlati kiképeztetésére is nagy súlyt helyez ugy, hogy olyan emberek, a kik minden ipari képesség nélkül jöttek oda, onnan mint kész iparosok kerülnek ki, a miáltal megmentetnek a társadalomnak és hasznos munkásai lesznek az országnak. E tekintetben tehát csakis elismeréssel adózhatom az igazságügyminiszteriumnak. Mégis t. ház. az iparosság körében bizonyos féltékenységgel nézik a minisztériumnak ez irányú tevékenységét és kifogásolják, hogy azok a tárgyak, a melyek a fegyenczek műhelyeiben, valamnt a javitó-intézetekben készültek, olcsón hozatnak a piaczra és jelentékeny konkurrencziát csinálnak a kisiparosoknak. Ezért a tavalyi szabadkai ipar-kongresszuson az iparosok erősen felzúdultak ez ellen és különböző kérelmekkel állottak elő. E kérések között voltak olyanok, a melyek azt czélozták, hogy ne a kereskedelemnek közvetlenül adassanak át ezen iparczikkek, hanem maguknak a kisiparosoknak, hogy azután ők adhassák át a kereskedőknek és igy mellőztessék a konkurrenczia. A kérdés természetesen nem oldható meg igy, mert Magyarország összes kisiparosait egy szövetkezetbe nem lehet hozni, ha pedig csak egyeseknek adjuk Id, akkor természetesen ezek az egyesek fognak a többinek konkurrencziát csinálni. A szabadkai kongresszuson azt inditványóztam, hogy azt a javaslatot terjeszszék az igazságügyminiszter elé, hogy az ezen műhelyekben előállított czikkeket az országon kivül értékesítsék, vagyis egyszerűen szólva exportálják. Igy ezek a készítmények semmi esetre sem fognak a magy r ar kisiparosoknak konkurrencziát csinálhatni. Ezt az indítványt a szabadkai kongresszus egyhangúlag elfogadta és én kérem az igazságügyminiszter ur ő méltóságát, hogy legyen kegyes az iparosság ezen követelményére figyelemmel lenni. Ezen követelmény annál indokoltabb, mert igaz ugyan, hogy az ilyen fegyházi műhelyekben előállított czikkek összesen nem igen rúgnak többre, mint 500.000 koronára és azt lehetne gondolni, hogy egy ilyen kis összeget képviselő iparczikk nem képes az országban konkurrencziát támasztani, azonban, ha a konkurrenczia természetét vizsgáljuk, ugy belátjuk, hogy mégis csak igazuk van az iparosoknak, a kik még ettől a konkurrencziától is félnek. Tessék elképzelni, hogy valamely üzlet kirakatában a fegyen15*
