Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-25

25. országos ülés 1906 Julius 11-én, szerdán. 371 kezetet se elégítsük ki előbb, míg a többi vallás­felekezet ki nem elégíttetett. Erre nézve azt az álláspontot kellett elfoglalnunk, hogy, ha nem akarjuk ad graecas calendas elhalasztani e kérdés megoldását, azon részében, a mely megérett, meg­oldásra kell juttatnunk, mert ez oly kérdés, a mely elől többé kitérni nem lehet. Nem tudom, van-e a t. képviselőtársamnak arról tudomása, hogy a két protestáns egyház kon­szisztóriumával szemben a kormány már határo­zott állást foglalt, a mennyiben három millió ko­ronának az 1907., 1908. és 1909. években való foko­zatos kiszolgáltatását helyezte olykép kilátásba, hogy 1907-ben egy millió, 1908-ban két millió, és 1909-ben három millió fog folyósittatni, illetőleg a kormány ezen összegeket fogja a törvényhozás előtt javaslatba hozni. Ezen kötelezettséggel szem­ben, midőn más oldalról azzal a szemrehányással találkozunk, hogy mielőbb belemegyünk ily köte­lezettségbe, mig amazt nem méltatjuk kellő figye­lemre, legalább azt az indokot kellett szolgáltatni, hogy belemegyünk ebbe, mert ez csakugyan oly kérdés, mely elől kitérni többé nem lehet. Ezen felirat minden pontjának megvan tehát az indoka és én kérném, hogy az ily, interkonfesszionális jellegüknél fogva igen kényes kérdéseknél méltóz­tassék azt a rezervátát megtartani, mely rezer­vátának folytonos szem előtt tartása mellett fog­juk a kérdéseket sikeresen és ugy megoldáshoz juttatni, hogy, a mi tulajdonképeni czéljuk és rendeltetésük, az interkonfesszionális viszonyok­nak nem megzavarására, hanem azok kölcsönös megerősitésére vezessenek. (Általános helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? Meczner Béla: Ilyeténképen tisztelettel je­lentem, hogy visszavonom indítványomat, csak annyit jelentek ki, hogy én azt nagyon értettem, hogy az anyagiak tekintetbevételével méltózta­tott ezt mondani. Én tagja vagyok a magyar re­formátus zsinatnak, s ott tudjuk jól és nyugodtan elfogadtuk azt, a mit a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur velünk közölt. Elnök : A tanácskozást bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a javaslat most felolvasott részét a felirati bizottság szövegében változat­lanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) E sze­rint kijelenthetem, hogy a ház a felirati javaslat ezen részét változatlanul fogadja el. Következik a 27. bekezdés. Benedek János jegyző (olvassa a 27. bekezdést). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felirati javaslat most felolvasott részét a felirati bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselő­ház a felirati javaslat most felolvasott részét változatlanul elfogadja. Következik a 28., 29. és 30, bekezdés, Benedek János jegyző (olvassa a 28., 29. és 30 bekezdést). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felirati javaslat most felolvasott részét a felirati bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselő­ház a felirati javaslat most felolvasott részét vál­tozatlanul elfogadja. Következik a 31., 32., 33. és 34. bekezdés. Benedek János jegyző (olvassa a felirati javas­lat 31—34. bekezdéseit). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdeni a t. házat, méltóztatnak-e a felirati j avaslatnak most felolvasott részét a felirati bizott­ság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselő­ház a felirati bizottság szövegezésében elfogadja a felirati javaslatnak most felolvasott részét. Következik a záradék. Benedek János jegyző (olvassa a felirati javas­lat záradékát). Ráth Endre jegyző : Hammersberg László! Hammersberg László : T. képviselőház ! A fel­irati javaslatnak záradékában nem látom kifejezve azt, hogy Magyar-, Dalmát-, Horvát- és Szlavón­országok kéjyviselői, mint konstituált képviselő­ház, a maguk üléséből intézik a koronához a fel­iratot. Ezért a mostani záradék helyett bátor vagyok a következő stiláris módosítást aján­lani (olvassa) : »Kelt Budapesten, 1906. évi Julius hó 11-én tartott ülésünkből. Magyar-, Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok országgyűlésének cs. és ap. kir. Felséged iránt törhetlen hűséggel viseltető képvise­lőháza és ennek nevében képviselőházi elnök és jegyző. (Zaj.) Éber Antal: Még több udvariaskodást! Már elég volt! Ballagi Aladár előadó : Én elfogadom a Ham­mersberg t. képviselőtársam által benyújtott mó­dosítást. (Felkiáltások balfelöl: De mi nem fogad­juk el!) Elnök : Kérdem a t. házat, kíván-e még valaki s |" záradékhoz hozzászólni? (Nemi) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Követ­kezik a szavazás. Hammersberg László módosítása tulaj don­képen elleninditványnak tekintendő. Akként szán­dékozom tehát a kérdést feltenni, hogy méltóz­tatik-e változatlanul elfogadni a záradékot (Fel­kiáltások balfelöl: Igen !) szemben Hammersberg László elleninditványával. Ha a képviselőház azt el fogja fogadni változatlan szövegben, akkor Ham­mersberg László elleninditványa el fog esni. Ha pedig a képviselőház nem fogadja el a felirati bízott­47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom