Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-25

370 25. országos ülés 1906 Julius 11-én, szerdán. nemkülönben a köztartozások kíméletes behajtására.* (Helyeslés.) HÓdy Gyula: Ezt Sümegi akarta! Sümegi Vilmos: Csak a miniszter akarja, az a fő ! Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Mindenekelőtt kérdem a t. házat, elfogadja-e a felirati bizottság szövegezésében a felirati javaslatnak most tárgyalás alatt lévő részét, szemben az előadó ur módosításával ? (Felkiáltások : Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház nem tartja fenn változatlanul a felirati javaslatnak most felolvasott részét, szemben az előadó ur módosításával, hanem a ház a felirati javaslatnak ezen részét az előadó ur módosításával fogadja el. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni % (Elérik helyeslés.) Akkor ezt határozatképen kimondom. Most következik a felirati javaslatnak 21. és 22. bekezdése. Kérem felolvasni. Benedek János jegyző (olvassa a 21. és 22. bekezdést). Elnök : Az előadó ur^kiván szólani. Ballagi Aladár előadó :{T. Mz ! A 22. bekezdés második mondata igy hangzik: »lde tartozik : a törvényhatóságok és községek önkormányzatának erősítése és életképessé tétele«. Ez után ezt óhajtanám tétetni: »a köztisztviselők szolgálati pragmatikájának megalkotása, főleg — ugy mint az eredeti szövegben van — a törvényhatósági és helyhatósági, mint másrészt az államigazgatási jogköröknek pontos meghatározása* stb. Belejönne tehát a tisztviselői pragmatika. (Felkiáltások : Elfogadjuk !) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem tartja fenn változatlanul a felirati javaslat most felolvasott részét. Kérdem, méltóztatik-e a most felolvasott részt Ballagi Aladár képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház elfogadja a felirati javaslat most felolvasott részét az előadó ur módosításával. (Helyeslés.) % Következik a 23., 24., 25. és 26. bekezdése a felirati javaslatnak. Kérem, méltóztassék felolvasni. £||| Benedek János jegyző (olvassa a 23—26. bekezdéseket.). Ráth Endre jegyző: Meczner Béla! Meczner Béla: T. ház ! A^harmadik pontra óhajtom megjegyzéseimet megtenni és beszédem végén erre nézve módosítást fogok beterjeszteni. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásáról szóló részt, azt hiszem, mindnyájan a legnagyobb örömmel fogadjuk el, különösen ez a párt, az 1848-iki és függetlenségi párt. Hiszen akkor, a mikor, fájdalom, a mi programmunk egyáltalában véve e felirati javaslatban nem érvényesül, legalább ez az egyetlen pontja jöjjön be, mert hiszen ez a mi.programmunkban ezelőtt is mindig benne volt. De méltóztassék megengedni, hogy ugy, a mint ez itt írva van, én ezt egyáltalában nem tartom helyesnek, mert varrnak ebben oly kitételek és kifejezések, a melyek egyáltalában nem szerencsések, így pl. mindjárt a második pontban ez van: »a lehetőség határain belük. Méltóztassanak megengedni, hiszen a lehetőség határain kívül ezt a kérdést ugy sem lehet megoldani, s ha ez a jH'otestáns vallásfelekezeteknek a törvényben meglevő kívánságait akarja megadni, akkor ne méltóztassék elfogadni, hogy ilyen pont jöjjön bele, mert ez igen tág tér és mert a vallásfelekezetek bizonyára nem fognak olyant követelni, a mi a lehetőség határain kivül esik. Erre nézve majd szintén leszek bátor módosítást beterjeszteni. Itt van még egy olyan pont, a melyet nem tartok helyesnek és a mely igy szól : (Olvassa.) >>tekintve, hogy ez oly kívánalom, mely elől törvényhozásunknak többé kitérni nem lehet«. Ez, t. ház, kényszerhelyzetet jelent, a melylyel szemben azt mondom, hogy nemhogy kitérni nem akarunk előle, hanem örömmel akarjuk érvényesíteni az 1848: XX. t.-czikket. Én tehátjjrömmel fogadom ugyan ezt a pontot, azonban méltóztassanak megengedni, hogy ahhoz módosítást adhassak be, a mely, azt hiszem, helyesebb, mint az eredeti szöveg és a mely igy hangzik : (Olvassa.) »Korunknak egyik kívánalmát képezi az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtásának érvényesülése. Ezen törvényozikk végrehajtása a felekezetek önkormányzati jogainak sérelme nélkül lankadatlan gondoskodásunk tárgya leend«. E szövegezés mellett elesik az általam kifogásolt két pont és szabatosabb lesz az, a mit mondani kívánunk. Ballagi Aladár : A magam részéről hozzájárulok Meczner Béla kéj)viselőtársam módosításához. Wekerle Sándor miniszterelnök: En igen kérném a t. képviselőházat, hogy a felirati bizottság által ajánlatba hozott, általában minden illetékes tényező által — ez alatt a pártköröket értem — helyeselt szöveget megtartani méltóztassék. Igen kényes kérdés ez, a hol minden egyes szót, a melyet használunk, igen jól kellett mérlegelni. . ' :' A t. képviselőtársam kifogásolja először is ezt a kitételt: »a lehetőség határain belük. Természetes, hogy a lehetőség határain kivül menni senki sem akar. Mégis akkor, mikor igen messzemenő kívánalmak támasztattak és mi azt mondtuk, hogy ezen kívánalmakat, még ha jogosultak is, az ország pénzügyi erejével összeköttetésbe kell hoznunk, ez a lehetőség határain belül annyit jelent, hogy azokat fokozatosan és akként teljesítjük, a mint azt az állam pénzügyi helyzetével megegyeztethetőnek tartjuk. (Helyeslés.) Ez tehát érett megfontolás után vétetett föl. (Helyeslés.) Megvan oka annak is, hogy miért mondtuk mi, hogy ez oly kérdés, a mely elől a törvényhozásnak többé kitérni nem lehet. Az 1848: XX. t.-cz. valamennyi bevett vaUásfelekezetre vonatkozik. Az a kívánalom merült fel, hogy egyik vallásfele-