Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-24
352 2í. országos ülés 1906 Julius íO-én, kedden. juh!) azokkal a panaszokkal, a melyekkel itten méltóztattak felhozakodni, hogy ez a szolgabiró állítólag igy járt el, amaz pedig amúgy ; pedig, bocsánatot kérek, ezeket a panaszokat jogosultaknak sem ismerhetem el, legalább nem egészükben, másodszor kicsinyesnek is tartom, hogy ilyen panaszokkal itt álljanak elő; hiszen a mi fennálló törvényeink megfelelő garancziát nyújtanak minden panasznak a maga fóruma előtt való elintézésére. Egyedül Polit képviselő úrról kell elismernem, hogy magasabb szempontból birálta el a kérdést; sajnálom, hogy épen ezen magasabb szempont tekintetében ő vele kell a legellentétesebb állást elfoglalnom. T. képviselő urak ! önök ezen kormány részéről — a nemzetiségi képviselő urakhoz szólok — olyan előzékenységgel találkoztak . . . Egy hang (balfelöl) : Mint még soha ! Wekerle Sándor miniszterelnök: ... a milyen előzékenységgel talán az utóbbi években — azt nem merem mondani : soha — nem találkoztak. (Zaj.) Ezen előzékenységgel és készséggel szemben olyan hangot ütöttek meg önök, a mely, engedjék meg, nem ebbe a parlamentbe való. Ez, kérem, az invektiváknak és a fenyegetéseknek hangja. (Igaz ! Ugy van ! Zaj a közéj) hátsó padjain. Vajda Sándor közbeszól.) Épen a közbeszóló képviselő ur, Vajda Sándor, egyenesen fenyegető álláspontra helyezkedett. (Igaz ! Ugy van ! Ellenmondások a nemzetiségiek padjain.) Hát én előrebocsátom, hogy magasabb állami érdekekből soha egy fajnak a képességét, hivatottságát egy vagy más tekintetben kisebbíteni nem fogom, (Helyeslés.) mert én azt hiszem, hogy a mi nemzetünk és államr.nk összességének erejéhez igen nagy mértékben járulhat hozzá, hogy ha nem magyarajku polgárainak jeles tulajdonságaival is él. (Helyeslés.) A t. képviselő ur azonban mit tett % Azt tette, hogy szemére hányta a magyar fajnak, hogy először nem vezet az irodalom terén, gazdaságilag, a pénzintézetekben vezetésre hivatottak nem lehetünk, társadalmuk nekik már különb van mint nekünk — ez pedig nagy hiba, mert hisz a társadalomnak egyesülnie kellene, sőt politikai hivatottságunkat és fölényünket is kétségbe vonta, sőt egyenesen az agent provooateur szerepére vállalkozott, (Elénk helyeslés.) a mennyiben akkor, t. ház, a mikor egy nagy feladat előtt állunk, hogy a korona és a nemzet közérzülete közti ellentétek áthidalására vállalkoztunk, hogy átmenetileg a megélhetést biztosítsuk és az állandó megélhetés jövő feltételeit előkészítsük, akkor, a midőn közviszonyaink, ugy politikai biztosítottságunk, mint gazdasági érdekeink szempontjából valóban elérkezett a tizenkettedik óra arra nézve, hog) 7 itt ne különváljunk, hanem minden jobb erőt egyesítsünk e nagy érdekek megóvására, (Elénk helyeslés és taps.) akkor a t. képviselő ur eg) 7 nagy politikai pártnak, a mely politikai érettségének és hivatottságának legkiválóbb bizonyítékát épen azáltal szolgáltatta, hogy megértette a nehéz helyzet intő szavát és elveinek fentartása mellett vállalkozott c kérdések megoldására, ennek a pártnak azt hányja szemére, hogy elveit feladta, sőt egy t. képviselő ur, az előttem szólott vagy Vlád xVurél t. képviselő ur épen a népszuverenitás kudarczának nyilvánította ezt. Szemére hányta e pártnak, hogy nem kivan elég alkotmánybiztositékot. Hát vájjon, t. képviselő ur, e nehéz viszonyokban nem az agent provooateur szerepe-e ez ? (Elénk helyeslés.) És bocsánatot kérek, t. ház, ez a sokat kifogásolt magyar faj nem épen politikai érettségének és fölényének adta-e bizonyítékát az által, hogy ezeknek az álszirén hangoknak fel nem ül í (Elénk helyeslés.) A t. képviselő urak sokszor szememre hányták azt, hogy én önöket, mint politikai pártot elismerni nem akarom. Bocsánatot kérek, én ezt ugyan nem tettem, mert tetszik tudni, hogy én a »cogito ergo sum<< elvét vallom, és minthogy méltóztatnak huszonötén lenni, sajnálom, de nem mondhattam, hogy önöket mint létező pártot el nem ismerem. (Derültség.) Hanem azért ne vegy T ék rossz néven, hogy azt a kifejezést használtam, hogy politikai programmjukat nem ismerem, mert én annak bizonyítékát szolgáltatom, hogy önök önmaguk sem ismerik azt. (Elénk derültség és taps. Zaj a nemzetiségiek padjain. Halljuk ! Halljuk !) Polit Mihály: Egész Európa tudja, csak önök nem tudják! (Elnök csenget. Felkiáltások a baloldalon : Vizet az öregnek ! Polit Mihály közbeszól.) Elnök (csenget,) : Polit képviselő urnak zárszó joga is van. Akkor elmondhatja a maga ellenvetéseit, de parallel nem dikeziózhatik, ezt tiltják a házszabályok. (Derültség és helyeslés.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Hogy pedig az igen t. képviselő urak programmja milyen ingatag, azt épen a közvetetlenül előttem felszólalt t. képviselő ur mondotta. Ö ugyanis azt hangsúlyozta, hogy programmjuknak leglényegesebb alkatrészét, annak első pontját, az erdélyi unió követelését — azt hiszem, hogy a disuniót értette alatta (Derültség.) — most nem vették fel e feliratukba. Másodszor nem vették fel azt sem, hogy mint politikai testületek és egyének szerepelb }ssenek. Tehát vannak oly részei jirogrammjuknak, a melyeket megvalósítani kivannak, és vannak ibyen fentartott részei, a melyek, ugy látszik, későbbi megvalósításra várnak. Hogyha egy politikai párt fellép, az nem hivatkozhatik 1895-iki, vagy 1899-iki, és nem tudom, hányszor és hol szétszórva előadott programmokra, hanem annak a bizonyosság határai között kell előadnia azt, hogy mit miként, hogy és milyen eszközök által kivan, (ügy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) És ez. a bizonytalanság a hibája a t. képviselő . uraknak, az, hogy a t. képviselő.-urak itteni felszólalásaikkal nem tisztázzák programm-s
