Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-23
23. országos ülés 1906 Julius 9-én, hétfőn. 317 tagolására, a federalizáczióra való közös törekvés. (Igaz ! Ugy van !) Önök, nemzetiségi képviselő urak, merik mondani, hogy testvéri szeretettel közelednek felénk, a kik mindjárt a kezdet kezdetén ökölbe szorított kézzel törtek ide be ? önök mernek hazafiságról beszélni ? Valahányszor hazafiságot hallok emlegetni, valahányszor hazafias kijelentéseket hallok az önök ajkáról, eszembe jut egy ember, a ki csak azért szokott az urvacsorai asztalhoz járulni, hogy a mint mondja, abból a jó borból, a mely ott a Jézus érettünk kiontott vérének szimbóluma, jó nagyot ihassék, jó nagyot húzhasson. önök is csupán azért hivatkoznak hazafiságra, azért akarnak a hazaszeretet oltárához zarándokolni, hogy éléskamrának tekintve az oltárt, egyet-mást onnan elemeljenek. (Igaz! Ugy van!) És ezt bizonyitja a nemzetiségi képviselő urak beszédében megnyilatkozó associatio idearum, mert a hazafiság hangoztatása után, megfigyeltem, következik az oláh és tót gimnázium felállításának kívánsága. Vajda Sándor : Az nem hazafias ? (Zajos ellenmondás.) Akkor a nemzetiségi törvény nem hazafias. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Nagy György : A nemzetiségi képviselők arra törekednek, az az óhajuk, hogy az állampolgári jogokból minél gazdagabban részesedjenek, de az állampolgári terhekből minél kevesebbet vállalnának. Az önök nemzetiségi politikája a bűn, a sötétség, a reakczió politikája. Azért nem akarják, hogy a magyar ny r elv tanitása behozassák az iskolákba, mert tudják, hogy ha felvilágosodott, képzett lesz a nép, ha önöket igazi világításban látja, el fog önöktől fordulni. (Igaz ! Ugy van !) És önök beszélnek hazafiságról ? A mikor a nemzetnek vágyával, a nemzet akaratával, óhajával, ideáljával szembehelyezkedve, a magyar vezényszó iránt való ellenszenvüknek adnak kifejezést? (Zaj.) önök mernek beszélni hazafiságról, a mikor az önök sorából Petrovies képviselő ur elég vakmerő volt azt mondani itt az ország hallatára, hogy ha jogtalan kívánságaik nem teljesíttetnek, akkor egy uj 48, egy uj veszély idején nem az édes haza mellett, hanem az édes haza ellen foglalnak állást ? (Nagy zaj.) Somogyi Aladár: Úgyis tudnók, ha nem is mondta volna ! Sümegi Vilmos: önöknek kellett volna kidobniok soraikból ! Elnök : Csendet kérek ! Nagy György: Goldis László nemzetiségi képviselő ur azt mondja, hogy programmjuk ki van nyomtatva Európa minden nyelvén. Azt ajánlonr, nyomassák ki az ilyen nyilatkozatokat is Európának minden nyelvén, hadd álljon tiszta megvilágításban az európai közvélemény előtt, hadd sújtsa megvetéssel perfid eljárásukat. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. ház ! Nekünk is van nemzetiségi politikánk. A mi nemzetiségi politikánk a szeretetnek, az igazságnak, a demokrácziának politikája, a mely mig egyfelől nem engedi meg a nemzetiségeknek elnyomatását, másfelől nem engedi meg azoknak hatalmi túlkapásait, szuppremácziáját sem. A mi nemzetiségi politikánk, nemzetiségi képviselő urak, megengedi, hogy a nemzetiségek az állam égisze alatt ápolják szokásaikat, virágoztassák kultúrájukat, de nem engedi meg azt, hogy külön közjogi állással államot teremtsenek az államban. (Igaz ! Ugy van! baljelöl.) A mi nemzetiségi politikánk egyforma jogot biztosit minden állampolgárnak, az állampolgári jogok teljességében részesiti őket, de nem engedi meg azt, hogy jogtalan kívánságokkal, alaptalan sérelmekkel áttörni igyekezzenek az egységes magyar állameszme kereteit, nem engedi meg azt, hogy az önök által is annyiszor hivatkozott 1868 : XLIV. t.-cz. 1. §-ában expressis verbis kimondott egységes osztatlan magyar nemzet fogalmán sebet ejtsenek. Épen a nemzetiségi képviselőknek ellenséges magatartása miatt üdvözlöm igaz szeretettel a feliratnak az okszerű gazdasági politikára, az uj kereseti források megnyitására vonatkozó kijelentéseit. E kijelentéseket kibővíti a miniszterelnök ur progranunbeszédének az a része, melyben megígérte az erdélyi birtokviszonyoknak, a tagosítás és arányosítás kérdésének rendezését, és megígérte erre vonatkozólag egy külön ügyosztály felállítását. Különösen Erdélyben van szükség okszerű gazdasági politikára, mert ott a legintenzívebb a nemzetiségi támadás, és mig egy okszerű gazdasági politikával egyfelől erőssé, anyagilag hatalmassá és igy ellentállóbbá teszszük a magyar elemet, addig másfelől a nem magj T arajku polgárok meggyőződnek a kormánynak, az állam vezető iérfiainak irántuk való jóságáról, politikai bölcseségéről és lelkük elveszti fogékonyságát a lelketlen agitátorok további izgatásaival szemben. Szükség van okszerű gazdasági politikára, mert gazdasági téren az 1880 : XLV. t.-cz. és az 1892 : XXIV. t.-cz. romboló munkát vittek véghez Erdélyben. Az már nemcsak az igazságot, nemcsak a méltányosságot, hanem a tulajdonnak szentségét is sérti, hogy egyes községekben egy züllött külbirtokosnak kérésére az összes birtokosok egyhangú tiltakozása daczára elrendeltetett a tagosítás, a mint az legutóbb Tusnád községében is történt, a miért panaszszal fordultak az igazságügy miniszterhez. T. képviselőház ! A felirat a maga egészében bizony nem tölt el engem valami nagy örömmel. Hiszen hirdetem és tudom, hogy a feliratnak szerkesztői tudással, gonddal, hazaszeretettel szerkesztették azt meg, de azért van annak sok hibája. Nem hallszik ki belőle a nemzet szive dobogása. Nem csendül meg benne a nemzeti önérzetnek hangja, nem nyilatkozik meg benne a nemzeti akarat, nem hatja át a diadalmas függetlenségi szellem. A nemzetnek uralkodója trónbeszédére adott válaszát át kell ugyan hogy hassa az uralkodó iránti hűség szava, de nem szabad, hogy a hűség
