Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-22
22. országos ülés 1906 Julius 7-én, szombaton. 301 nevezett miniszteri tanácsos urat azzal bíztam meg, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, miután én — sajnálatomra —• hivatalos elfoglaltságom miatt személyesen nem lehettem jelen, a középiskolai tanárok egyesületének közgyűlésén képviselje. Idáig terjedt az ö megbízatása. A mi nyilatkozatot ő ezenkívül tett, azok tisztán az ő személyes felfogásait tolmácsolják. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azokat sem a miniszter nevében, sem a miniszter megbízásából nem tette. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De ebből az alkalomból arra kérem a t. képviselő urakat minden oldalon, hogy méltóztassanak ezeknek az igen kényes természetű kérdéseknek megbeszélésében, ezen jelenségek méltatásában minden olyan idegességtől tartózkodni, (Elénk helyeslés a bal- és széls'baloldalon) a melyet a jelenlegi helyzetben egészen indokolatlannak kell kijelentenem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. ház! Ez a kormány bizonyára nem fogja megtagadni azt a történeti tényt, hogy egész Európának ós hazánknak czivilizácziója is a kereszténységen alapszik. (Élénk helyeslés és taps a ház minden oldalán.) De ezen nagy történeti tény közt és a felekezetiesség kinövéseinek akár az életbe, akár az iskolába való bevitele közt óriási különbség van. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én nagyon jól tudom azt, hogy az állami oktatás a maga természete szerint nem birhat felekezeti jelleggel, ez a kormány pedig igényt tarthat arra összes tagjainak múltjánál, hitvallásánál és politikai programjánál fogva, hogy feltételezzék és elhigyjék róla azt, hogy a lelkiismereti szabadságnak azon elveit, a melyeket számos törvények szentesitettek; a melyek mindnyájunknak lelkébe be vannak vésve, — és itt csakugyan azt mondhatom, hogy ezek minden magyar ember szivébe vannak vésve, (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon) s hogy ha valaki magát kereszténynek vallja, hát azért is szivébe vannak vésve, mert ezek a keresztény felfogásnak legszebb virágát képezik, (Helyesléi és tetszés a szélsöbaloldalon) — mondom, állithatom, hogy ez a kormány igényt tarthat arra, hogy elhigyjék róla, hogy a lelkiismereti szabadságnak azon alapelveit, a melyek törvényeinkbe le vannak fektetve, mindenkivel szemben egyenlően, egyenlő igazságossággal, egyenlő tárgyilagosággal s minden megkülönböztetés nélkül érvényre fogja juttatni, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon) és semmi ezziel ellenkező tendencziát sehol, a menynyire az ő hatásköre terjed, elharapódzni nem fog engedni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Benedek János: T. néppárt, most tessék tapsolni! (Mozgás jobbfelöl.) Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter: Azt hiszem, t. képviselőház, hogy félreértések e tekintetben csak akkor támadhatnak közöttünk, hogy ha mi azokat keressük, nem mondom, hogy rossz és helytelen szándékból, de egy bizonyos idegesség folytán, a melyet, mint mondám, indokoltnak nem tartok. Hanem azt hiszem, hogy ha mindnyájan lelkünk mélyébe beletekintünk, pártkülönbség nélkül, e kérdésben nem lesz köztünk a tekintetben eltérés, hogy senki sem támogathatna itt olyan kormányt, a mely hozzányúlna a lelkiismereti szabadság azon alapelveihez, a melyeken nyugszik a vallási béke és a nemzeti egység. Kérem, szíveskedjenek válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Halász Lajos képviselő urat illeti a szó! Halász Lajos: T. ház! A kultuszminiszter ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Tudomásul veszem nemcsak azért, mert kijelentette, hogy az országos tanáregyesület 40-ik közgyűlésén jelen volt tanácsos ur azokat a nyilatkozatokat, a melyek, én is elismerem, idegességet keltettek, nem az ő nevében tette, de köszönöm a miniszter ur válaszának azt a részét is, a melyben saját álláspontját körvonalozta. Magam részéről meg vagyok győződve, hogy a kultuszminiszteri tárcza tárgyalásakor ezen nyilatkozat szellemének a jelenségeit is észlelni fogom. Ebben a reménységemben tudomásul veszem a választ. (Mozgás a szélsöbaloldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a vallásos közoktatásügyi miniszter urnak Halász Lajos képviselő ur interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur válaszát tudomásul vette. (Zaj.) Ugron Gábor: Tessék pártfegyelmet tartani! Halász Lajos: Kérem, Ugron ur sem tartotta be mindig a pártfegyelmet! (Nagy zaj.) Ugron Gábor: De akkor én le is vontam a konzekvencziákat! (Derültség. Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Ki következik? Hammersberg László jegyző: Zboray Miklós! Zboray Miklós: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Végtelen nehéz helyzetben vagyok, mert a Szerbiával kiütött vámháboru kérdésében óhajtok a kormányhoz kérdéseket intézni. Nehéz helyzetben vagyok azért, mert nem tudom, hogy mikor arról van szó, — a mint olvashatjuk a lapokban és a mint hallhattuk a delegáczióban is — hogy a magyar állam érdekeinek megóvását kell kierőszakolnunk Szerbiával szemben, nem tudom, vájjon nem teljesitek-e helytelen szolgálatot, ha akkor be akarok világítani, a mennyire lehetséges, ebbe a kérdésbe s ha felvilágosítást kérek a t. kormánytól azért, hogy lelkiismeret szerint elbírálhassuk, vájjon helyes volt-e az az eljárás, melynek gyümölcse ma az, hogy vámháboru van Magyarország és Szerbia között. (Halljak! Halljuk!)
