Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-22
300 21. országos ülés 1906 Julius 7-én, szombaton. a hol a quieta non movere elvének kell uralkodnia, ugy ez épen a felekezeti tér. Kovács Ernő: Akkor ne bolygassa! Halász Lajos : Ne r bolygassa a kulturminiszteri tanácsos ur! És nem is értem, hogy az a bizonyos tanácsos ur miképen gondolja a dolgot. Talán 900 vagy 1000 állami középiskolai tanárra akarja oktrojálni a felekezeti szellem fokozott mértékben való behozatalát az iskolába ? Yan még egy-két passzus, a melyre rá akarok térni. Az egyik az, hogy a fajmagyar politika mindig visszautasitotta a külföldről importált eszméket. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások : Nem ugy mondta!) Szószerint a passzus igy hangzik : »A fajmagyar politika meg fogja találni az utat arra, hogy valláserkölcsi és pedig keresztény valláserkölcsi alapot vigyen be az iskolákba és azzal fejleszsze a jellemképzést.« Erre vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy Kossuth Lajos, b. Eötvös József, Bocskay és Bethlen . . . Ugron Gábor: Mind keresztények voltak! Nagy kálvinista volt Bocskay ! Halász Lajos: . . . a kik a lelkiismereti szabadságért harczoltak, sohasem intéztek támadást más felekezetek és a más hitet valló lelkiismeret ellen, voltak olyan jó fajmagyarok, mint b. Barkóczy miniszteri tanácsos ur. Posgay Miklós: Ő sem intézett támadást más vallása ellen. Halász Lajos: Mikor megemlíti, hogy keresztény . . . Posgay Miklós: Ha 75 tanuló között 70 keresztény ! (Nagy zaj!) Elnök (csenget): Kérem Posgay képviselő urat, viselje magát kissé türelmesebben. Halász Lajos: Az igen t. képviselő ur tényleg türelmetlen volt, mert nem várta meg a mondat végét, a mely nem áll egyébből, mint a kultuszminiszteri tanácsos nyilatkozatának reprodukcziójából, ő t. i. a mikor a keresztény vallást említi, egyúttal tételes torzvallásról is szól. így a kultuszminisztériumban lévő tisztviselők közül senkinek sem szabad beszélni. Az 1895 : XLIII. t.-czikk, a mely a legnemesebb alkotása a magyar parlamentarizmusnak, azt mondja: » Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja,* Bocsánatot kérek, a mikor a vallásszabadság ebben az országban törvénybe van iktatva, nem hiszem, hogy — bármily elfogultság vezessen is valakit — csak egyetlenegy ember is helyeselje egy kultuszminiszteri tanácsosnak oly nyilatkozatát, a melyben a kereszténységgel szemben tételes torzvallásról beszél. (Felkiáltások a baloldalon: Ez forma!) Ugron Gábor: Van egy csomó! Ilyen a nazarénus, a baptista! (Felkiáltásolt bal felöl: Szoczializmus. Zaj. Elnök csenget.) Halász Lajos: Bocsánatot kérek, a szoczializmus nem tételes és nem torzvallás! A mi pedig a jellemképzésnek erkölcsi és valláserkölcsi alapra való helyezését illeti, daczára ezeknek a rúgásoknak, daczára a krisztusi — nem szellem, hanem intézmény hangoztatásának, bátor vagyok megjegyezni, hogy a leghelyesebb erkölcstan én szerintem az, a melyik azt tanítja: »Tiszteld embertársaid jogait és az emberi jogokat!« Ugron Gábor: Még ha keresztény is! (Élénk helyeslés.) Halász Lajos: Ez a parancs nincs semmiféle felekezet hitéhez kötve, megtaláljuk Buddha Konfucse és Mózes tanai között is. Polónyi Géza igazságügyminiszter: Konfucse, az moralista! Halász Lajos: Az mindegy! Az én interpelláczióm röviden az, hogy miután ez a nyilatkozat, a melyet a kultuszminiszteri tanácsos ur a középiskolai tanáregyesület 40-ik évi közgyűlésén a kultuszminiszter ur nevében tett, alkalmas arra, hogy a felekezetek közötti gyűlölködés szellemét, hacsak egy pillanatra is, fellobbantsa . . . (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Szilassy Zoltán: Ez a beszéd alkalmas arra! (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Halász Lajos . . . óhajtanám hallani a kultuszminiszter ur nyilatkozatát abban a tekintetben, hogy b. Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos ur eme nyilatkozatot az ő nevében tette-e, vagy a saját nevében? és mi az álláspontja a kultuszminiszter urnak ebben a kérdésben ? Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, mindenki czélszerünek fogja találni, hogy a hozzám most intézett interpelláczióra rögtön válaszoljak. (Általános helyeslés.) mert én nem tartanám kívánatosnak, hogy abban a nagy munkában, a melyre vállalkoztunk és azokban a helyzetekben, melyek a mostani politikai megállapodásoknak ideiglenessége folytán még előállhatnak, olyan légkör fejlődhetnék ebben az országban, a mely az ország összes polgárainak testvéri egyetértését megzavarhatná. (Általános, élénk helyeslés.) \ Ha, t. ház, a kérdésnek csak formai részét venném, t. i. azon részét, melyben a képviselő ur hozzám azt a kérdést intézi, vájjon b. Barkóczy miniszteri tanácsos ismert kijelentését az én nevemben tette-e, az én beleegyezésemmel tette-e vagy nem: hát egy perez alatt túleshetnem az interpelláczión, mert én a
