Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-22

278 22. országos ülés 1906 Julius 7-én, szombaton. Julius 7-ikéről Maniu Gyula: A Lukács György-féle rendelet végrehajtása tárgyában a népiskolai oktatásról a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Elnök : Javaslom, hogy a t. ház 1%-kor térien át az interpellácziókra. Tegnap már méltóztatott elhatározni a t. háznak, hogy a mai ülésben fél egy órakor a kérvényekre fogunk áttérni. Tehát fél egytől fél kettőig a kérvényeket tárgyaljuk, fél kettőkor, ha méltóztatik hozzájárulni, át fogunk térni az interpellácziókra. (Helyeslés.) Ha ily értelemben méltóztatik ezt elfogadni, határozatképen kimondom. (Helyeslés.) Most pedig következik napirend szerint a felirati javaslat (írom. 102, 103) tárgyalásának folytatása. Ráth Endre jegyző : Veres József! (Az elnöki székel Návay Lajos foglalja el.) Veres József : T. képviselőház ! A feliratnak az a feladata, hogy a törvényhozás óhaját és akaratát tolmácsolja a király előtt. A mostani felirati vitában ennek daczára főként a nemzetiségek, nem pedig a nemzetnek óhajtásai kerültek kifejezésre, bármennyire kívánatosnak tartom is kormányzati okokból, hogy e felirati vita tulhosszu időre ne terjedjen, mégis szükségesnek vélem, hogy az elhangzott nemzetiségi vádakra magam részéről is egy pár megjegyzést tegyek. (Halljuk!) Nézetem szerint igen tévednek a nemzetiségi t. képviselő urak, a mikor vádjaikat az egész nemzet rovására írják. (Ellenmondások és felkiáltások a középen : Nem teszszük !) Hiszen azok a panaszok nem az egész nemzetnek, hanem csak egy már leküzdött és elmúlt gonosz rendszernek rovására Írandók. (Felkiáltások a közéfen : Csakis !) Maga a magyar nemzet türelmes és igazságos minden nemzetiség iránt. (Felkiáltások a baloldalon : Nagyon is !) A honfoglalástól kezdve mind e mai napig nyelve miatt ebben az országban ezer esztendőn át nem üldöztek senki mást, csak a magyart. (Igaz! ügy van!) Innen van, hogy a nemzetiségek nemcsak megmaradtak, hanem meg is szajiorodtak. Irodalmukat kifejthették, müveitségre, befolyásra szert tettek, holott a magyar faj egész vármegyékből kiszorittatott. Maga az uralkodóház akárhányszor a magyar nemzet, a magyar faj rovására a nemzetiségeknek fogta pártját (Felkiáltások: Igazi Ugy van! Gyalázat !) csak azért, hogy alkalomadtán ezeket kijátszhassa a magyar ellen. (Igaz !) Somogyi Aladár: MemorandumotvittekBécsbe! Goldis László : Most titeket facsarnak ki ! Veres József: Akár külföldi háborúban, akár belföldi alkotmányharczokban mindig a magyar ontotta a háborúkban legbővebben vérét. Pop Cs. István : Háta Határőrvidéken magyarok voltak % Nagy György : Székelyek voltak ! Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak közbeszólni. Veres József: Mindazt a jogot, amit igyvére ontásaval sikerült kivivnia vagy megmentenie, mindig testvériesen, hűségesen megosztotta a nemzetiségekkel, bár azok sokszor nem segítettek neki a küzdelemben, sőt kiirtására szövetkeztek az ellenséggel. (Ugy van 1 balfelöl.) 1848-ban a jogegyenlőségért küzdött saját léte koczkára dobásával. A nemzetiségek akkor is az ellenségek táborában foglaltak helyet, (Ugy van! Ugy van!) és bár a helyett, hogy nekünk segítettek volna a közös jogok kivívásában, a közös történelmi múlt megmentésében, hűtelenek lettek hozzánk : azért mégis a magyar egyetlenegy jogból, egyetlenegy törvénynek a kezdeményezéséből ki nem zárt egyetlen nemzetiséget sem, hanem azokat megosztotta velük hűségesen. Én azt hiszem, nem tudnak a t. kéj)viselő urak ezer esztendő törvényei között egyetlenegy paragrafust sem mutatni, mely a nemzetiségeket valamely jogból kizárná és egyedül a magyart részesítené e jogban, (ügy van! ügy van !) Somogyi Aladár : Minden lélegzetük magyarellenes volt. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Veres József: Felpanaszolták a t. képviselő urak, hogy nem részesülnek olyan állami segélyben, mint a magyar. Méltóztassanak igazságosan utánanézni, a román, a szerb, a ruthén egyház vagy iskola nemcsak akkora, de nag}?obb segélyt kap, mint a magyar. Az oláh püspök az állam javaiból temérdek birtokokat élvez . . . Pop Cs. István: Azok alapítványok, nem államiak. Veres József: ... de a tősgyökeres magyar református püspökök egy talpalattnyit sem kaptak eddig az államtól. A kongrua segélyéből aránytalanul többet kapnak, mint pl. a református egyház. Az erdélyi szász egyház egymaga több állami segélyt élvezett, mint az összes magyarországi evangélikus felekezet. Ezért általában semmi okuk sem lehet ebben a tekintetben panaszkodásra. Azt is el kell ismernünk, — bizonyos szempontból az önök főembereinek dicséretére válik — hogy a nemzetiségi főpapok az állam adományaiból élvezett javaikat nagyobb buzgósággal, nagyobb sovinizmussal használják fel nemzetiségük védelmére, mint a magyar főpapok a magyar nemzet szolgálatában. A magyarnak még nem akadt magyar Storssmayerja. (ügy van! ügy van!) Azt is el kell ismerni, hogy a katonaságnál a legfőbb helyeken tiszta faj magyar embert alig-alig lehet találni, ellenben horvátot, szerbet, oláht roppant nagy számban. Erdélyben a vasutakkal a székely városok rovására a szász városokat virágoztatták fel. A népmentő akcziót a ruthéneknél kezdtük, s csak azután gondoltunk a székely nép megmentésére. (ügy van ! ügy van !) Sőt még a kép viselő választási czenzus is sokkal alacsonyabb a nemzetiségeknél, mint a magyar fajnál, (ügy van! Ugy