Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-21

264 21. országos ülés 1906 július 6-án, pénteken. nem arról van szó. hogy ezen §. alapján a nemzetiségek üldöztessenek, hanem arról, hogy a magyarok a nemzetiségek elleni izgatást tűrni nem akarják. (Derültség.) Molnár Jenő: De a Kristófiy-kormány, — melyet ön támogatott, liberális volt ugy-e ? (Nagy zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán : En a Kristófry-korroányt támogattam ? Kérem szíveskedjék ezt bebizonyítani. A képviselő ur nagyon téved. (Nagy zaj.) Különben mit akarnak önök Kristóffyval ? Hiszen ha KristófEy nincs, akkor önök mind a mai napig sem kerülnek kormányra. (Elénk derültség. Mozgás. Zaj.) Kristófiy készítette elő a kompromisszumot. (Folytonos derültség.) De menjünk tovább, t. képviselőház, az alkotmányos intézmények terén. Lássuk a gyülekezési és az egyesületi jog szabadságát. Lássuk, vájjon a t. kormány foglalkozik-e azzal a gondolattal, hogy végre is a gyülekezési és az egyesületi jog szabadsága törvényben legyen szabályozva. (Halljuk ! Halljuk !) A mikor egy kormány arra vállalkozik, hogy az általános választói jogot hozza be, tehát egy korszakos reformot, akkor én azt hiszem, foglalkoznia kellene a kormánynak azzal a gondolattal is, hogy a népnek alkalmat nyújtson arra, hogy politikailag művelődhessék és ne legyen áldozatává a demagógiának. (Élénk helyeslés és éljenzés. Felkiáltások : Ez a helyes ! Ez kell önöknek! Maga ellen beszél!) Jó, hát mondjuk, én magam ellen beszélek, de a legradikálisabban követelem e reform mielőbbi létesítését azért, hogy a népet a demagógia karjaiból ragadjuk ki. (Élénk helyeslés.) Miután pedig itt e házban jelenleg a függetlenségi párt van többségben, én elvárom, hogy mikor a gyülekezési jog tárgyában indítványt teszek, akkor a függetlenségi jjárt támogatni fogja ezen indítványomat, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány még a nyár folyamán terjeszsze be. Beleegyeznek ebbe az urak 1 (Nagy zaj és ismételt közbeszól fisok.) Elnök : Kérem a szónok urat, ne tessék párbeszédeket folytatni! (Helyeslés.) Szíveskedjék folytatni beszédét. Hodzsa Milán: T. uraim! Itt van előttem egy csomó birói gyülésbetiltó végzés. (Halljuk! Halljuk !) Miután nincs szándékomban obstrukcziós beszédet mondani, ezeket a végzéseket nem fogom felolvasni, (Helyeslés.) egyszerien konstatálom, hogy körülbelül minő okokból tiltanak be nálunk Magyarországon gjűiléseket. (Halljuk I Halljuk!) Volt egy esetem, t. képviselőház, a mikor az egyik gyűlést azért tiltották be, mert hideg volt. (Elénk derültség.) Féltették a polgárok egészségét. Somogyi Aladár; Mikor volt az ? (Zaj.) Hodzsa Milán : Kristófiy alatt! Februárban. (Nagy zaj és közbeszólások. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! Betiltották az én népgyüléseimet azért, mert tél volt, de betiltottak egyet nyáron is, mert nyár volt. (Mozgás.) Tomics Jása mond el egy esetet, a mikor betiltotta az egyik népgyűlést a szolgabíró azért, mert az vasárnap tartatott volna meg ; megjegyzi egyúttal Tomics azt is, hogy egyik progranrmbeszéde megtartását pedig azzal az indokolással tiltották, el, mert akkor meg szombat volt. (Derültség.) T. uraim! Tudomásomra jutott egy eset, a mely ugyancsak a gyülekezési szabadságba vág bele és a melyet kötelességemnek tartok felhozni; most majd megint azt fogja mondani Molnár Jenő képviselő ur, hogy Kristóffy szekerét tolom. Salgótarjánban történt az eset. (Zaj.) Salgótarjánban ezelőtt két héttel sztrájk volt. A munkások valószínűleg megunták, hogy 80—120 fillér napibérért dolgozzanak, a miből még mindenféle ürügy alatt levonások történtek, ugy hogy az embereknek hónapszámra nem volt pénzük és éheztek. Szóval: kitört a sztrájk. Megjegyzem, hogy ott semmiféle néven nevezendő szervezet nincs. A munkások néjjgyülés megtartását kívánták és bejelentették ezt. A főszolgabíró átvette a bejelentést, de nem nyilatkozott. Mikor a munkások a népgyűlésre összejöttek, a főszolgabíró kijelentette, hogy nem engedi meg a népgyűlést. Ugron Gábor: Erre nincs joga. Hodzsa Milán : Tudom, hogy nincs joga, de azért a magával hozott csendőrökkel a munkásokat a helyszínéről elkergettette, és a szegény embereket az egész utón pofozva, odahajtotta őket a bányákhoz, a hol munkába kellett állmok. Véletlenül ezek a munkások tótok ; de nem azért adom elő, bár fellázad bennem a szláv vér. (Zaj. Felkiáltások baljelöl: A magyar vér nem ?) Engedjék meg azt az emberi szempontot, hogy érezhessem e séremlet; de nemcsak azért hozom fel, mert tótok, hiszen ha magyarok, németek, vagy akármily nemzetiségűek volnának, szintén érezném a sérelmet szivem mélyéből, akkor is előterjeszteném a képviselőházban és kérném a t. urakat, foglalkozzanak végre azzal, hogy szabad-e a szolgabírónak a népet nyomorgatnia az állameszme nevében ? (Mozgás.) Nálunk ilyen képviselői vannak az államnak. Hiszen a belügyminiszter ur mondta a minarj, és megjegyzem, hogy e kijelentését örömmel és megelégedéssel fogadtam, hogy szereti a szabadságot. De ne csak azt a szabadságot szeresse, a melynél fogva ő és alárendeltjei tehetnek akármit, hanem szeresse azt a szabadságot is, a mely a népé, szeresse a népszabadságot. T. ház ! Felhoztam néhány követelményt- arra nézve, hogy hogyan képzelem magamnak Magyarország újjáalakulását demokratikus irányban, különösen azt, hogyan képzelem az alkotmánybiztositékokat, a melyeket az általános választási jogtól remélek. Sem a trónbeszéd, sem a kormányprograrnm, sem a kormány nyilatkozatai nem szólnak