Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-21

260 21. országos ülés 1906 július tí-án, pénteken. Visontai Soma : Tgy leszünk a többi alkotásokkal is, a melyeket, fájdalom, önök nélkül leszünk kénytelenek megalkotni. így leszünk a népjogok kiterjesztésével is, a melyet erre a törvényhozásra bizott a sors és a mely ennek a kormánynak egyik kidomborodó programmpontját képezi. Igenis, mi meg fogjuk csinálni, Polit t. képviselőtársam, az általános választói jogot, meg fogjuk csinálni ugy, a mint az eddigi alkotmányos szabadsági törvényeinket, meg fogjuk csinálni az egész nemzet számára, a magyarság számára ép ugy, mint nem magyarajkuak számára, a minthogy minden intézményünkben mindig szem előtt tartottuk és mindig megóvtuk a nemzeti álláspontot, sohasem felejtve el azt, a minek épen Manojlovics t. képviselőtársam oly szépen adott kifejezést, hogy egy igazi szabad nemzetet sohasem törhet és sohasem semmisíthet meg az, ha a szabadság és jogegyenlőség mellé szegődik. "Igenis, mi meg fogjuk mindezt csinálni, és legyen meggyőződve t. képviselőtársam, hogy az a párt, a mely ma itt a tulaj dónké feni többséget képviseli ebben a házban, a függetlenséai párt ennél a munkálkodásnál az ő hagyományairól és azokról a gyökérszálakról, a melyek őt a 48-iki nagy átalakulási proczesszushoz f zik, nem fog megfeledkezni. (Elénk helyeslés.) Nem is feledkezhetünk meg ezekről, mert a függetlenségi párt, ha a kormányzásra vállalkozott is, de egész lelkületével, minden hagyományával, múltjának minden intézményével és jelenének minden törekvésével a 48-iki nagy hagyományokhoz van hozzáforrasztva. Az csak szerencsés fordulat, hogy ma minden párt azon helyzetben van, hogy ezen 48-iki nagy átalakulásnak továbbépítésében nekünk segédkezhetik, mert bárhogy magyarázza is valaki Magyarországon az ő álláspontját, abban — azt hiszem — talán mindenki egyetért, hogy a belső kormányzatra nézve csak egy kormányzati alap van Magyarországon és ez : a 48-as alap. Abban csak mindenki egyetért ebben az országban, hogy a modern Magyarországban nem történhetik semmi ujabb fejlődés, a mely nincs hozzáfízve a 48-iki demokratikus nagy átalakulási proczesszushoz, mert maga a 67-iki kiegyezés is csak ugy, csak azért és oly módon keletkezett, hogy először azok, a kik a 67-iki kiegyezést megalkották, a 48-as nagy reformokat és az ezen reformokkal összefüggő jogfolytonosságot a jövő századokra biztosítani akarták, s ezen jogfolytonossághoz és ezen 48-as alkotmányhoz hozzákötötte uralmát maga a mostani uralkodó fejedelem: király is. Ezen 48-iki törvényhozás lehet tehát csak az a kiinduló pont, a mely minket ezen nagy reformmal, a mely előttünk áll, a népjogok nagy kiterjesztésénél vezethet akkor, a midőn a demokratikus Magyarországot az uralkodó huszadik század szellemének megfelelőleg tovább akarjuk épiteni és tovább akarjuk fejleszteni. (Élénk helyeslés.) E tekintetben, t. képviselőház, a függetlenségi pártot semmiféle osztályérdek nem fogja vezetni. (Helyeslés a haloldalon.) Az általános választói jog kérdése nem a nemzetiségek kérdése, az nem a szocziáldemokráczia kérdése, (Igaz! Ugy van !) az a nemzet kérdése. (Ugy van !) És a miként a jogtalan népet 1848-ban is bevettük az alkotmány sánczaiba minden osztálykülönbségre való tekintet nélkül, ép ugy a mostam törvényhozás és ezen törvényhozáson belül a függetlenségi pártnak magának élni vagy halni, kell, de minden körülmények között hűnek kell maradnia a 48-iki hagyományokhoz, és meg is fogja csinálni ezt a nagy alkotást, hűséggel, emberszeretettel felvértezve, fogékonysággal az uralkodó század eszméi iránt, de fogékonysággal a nemzeti hagyomány iránt, mindenkire való tekintettel, ugy hogy ez hirdetője legyen a népjogoknak, a népszabadságnak, de megóvója egyszersmind a nemzeti érdekeknek, a melyeket soha szem elől tévesztem nem lehet. (Élénk helyeslés.) így felvértezve és ezen reményben, lélekkel és szívvel üdvözöljük az uj korszakot, üdvözöljük őszintén, mert bizalommal viseltetünk vezéreink iránt, bizalommal az ő hazafiúi erényeik iránt, a melyekkel egy nagy veszedelemből és nagy válságból vezették ki az országot, bizalommal arra nézve, hogy továbbra sem fogják a nemzet vezérei ezt az utat elhagyni. (Helyeslés.) Ezért én szerettem volna, ha a feliratnak az a része, a mely a népjogokra, s e jogok kiterjesztésére vonatkozik, lendületesebb, melegebb lett volna, ha abban mélyebben és jobban megnyilatkozott volna a közvetlen fogékonyság és az a hazafiúi érzet, a mely bennünket egészen hűségesen hozzáköt ezen alkotáshoz. Ha azonban ez nem is történt meg, ha ez a válaszfelirat nem is lehetett ilyen lendületes, a mint szerettem volna : ez nem csüggeszt el. Hiszen nem lehet sem jókedvű, sem lendületes annak a bányásznak az érzése, a kit épen egy beomlott tárnából még elevenen húznak ki a napvilágra. Épen ugy nem lehetett ilyen annak a nemzetnek válaszfelirata, a melyet csak az imént húztak ki összeomladozó alkotmányos kincsesbányánk tárnájából. De az az igazság, a mi benne van, az az egyenesség, a mely abban megnyilatkozik, jellemzi a mai kormányzatot és épen ez okból hűséggel követem a kormányt és a válaszfeliratot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Raisz Aladár jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán: T. képviselőház ! Az oroszlán és tigris meséje megragadta figyelmemet. A kérdés most már csak az, hogy ha Politról bebizonyul az, hogy nem igazi oroszlán, a t. ellenpártról is be fog-e igazodni, hogy nem igazi tigris. Ha be fog bizonyulni, hogy találunk közös akarattal egy alapot, a melyre helyezkedve semmiféle érdeket nem sértve együtt működhetünk, akkor azt hiszem, hogy nem lesz igazolva Visontai Soma t. képviselőtársam pesszimizmusa sem, midőn a jövendőről véleményét és aggályát fejezte ki. Helyesen jegyezte meg, hogy együttes érdekből küzdöttünk olyan