Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

250 20. országos ülés 1906 magyarságnak le vagyunk kötelezve, mert az ő területéről a szabadelvűpártot az ő rendszerével együtt bélpoklosokként elkergette, minek folytán azok sáskamódra a nemzetiségi területeket lepték el. A magyar nép széles rétegei előtt mintegy a nemzetiségek látszottak okozói lenni annak, hogy a szabadelvűpárt, s annak rendszere ennyi évtizeden át képes volt uralkodni. Mentségül szolgál azonban, hogy ez terrorizáczió, presszió hatása és kényszere alatt történt, a mely sokkal súlyosabb, sokkal félelmetesebb volt a nemzetiségi területeken, annál is inkább, mert nálunk a nemzetiségi területeken nincsen oly hatalmas osztály, a mely ezt megfékezni vagy mérsékelni képes volna. Én nem azért, hogy dicsekedjem, hoztam fel, hogy közhirűvé lett szeretetnek, becsülésnek és tiszteletnek örvendek, de mintegy jellemzéséül annak, hogy annak daczára, hogy kerületem bizalmát birom, daczára annak, hogy a főszolgabírónak régi jó ismerőse vagyok, hogy több, mint 23 év óta ismerem a kerület minden jegyzőjét, midőn képviselőjelöltnek felléptem, a főszolgabíró azzal fogadott az összes jegyzői kar jelenlétében saját házában, hogy nagyon sajnál engem, kit oly nagyon tisztel, hogy felléptem, mert csúfosan fogok megbukni, miután ez a kerület az ő kezében és hatalmában van, de ha valamit el akar érni, — szólott — forduljon »az én katonáimhoz«. Egry Béla: Ezt nemcsak ott mondták a főszolgabirák, hanem másutt is az országban. Novacu Aurél: Természetesen, erre nem lehetett más válaszom, mint az, hogy nem vagyok oly önhitt, hogy el birjam képzelni azt, hogy ezt a katonaságot megnyerem, de meg vagyok elégedve azzal is, ha egyet engednek át nekem, a kit én választok, mire az volt a felelet, hogy nem tehetjük, mert akkor ön a főszolgabírót választaná, és roi kénytelenek volnánk mindnyájan engedelmeskedni. Ezt csak a rendszer jellemzésére hozom fel, nem panaszkép a személyemet illetőleg, de nagyon megszívlelendő dolog. Daczára annak, hogy ez a főszolgabíró román nemzetiségű, sőt jegyzői kara is talán kivétel nélkül az, nem volt köztük egyetlenegy sem, a kinek bátorsága lett volna reám adni szavazatát. Nem volt bizalmuk velem szemben, bizalmuk olyan egyénben összpontosult, a kit ők azelőtt sohasem láttak: az alkotmánypárti jelöltben. Sümegi Vilmos: Azért, mert a nemzeti eszmének volt a híve. Novacu Aurél : Én elhiszem, hogy ez mindenütt igy van, csak jelezni akartam, hogy ezek a viszonyok mindenesetre egészségtelen állapotot jelentenek. Kun Árpád: Kinzó-kamara nem volt? Novacu Aurél: Nem, nálam nem volt kinzókamara, daczára annak, hogy első megválasztásom után maga a választási elnök kijelentette, hogy oly egyén nyerte meg ezúttal a választók Julius 5-én, csütörtökön. bizalmát, a kit, — mint mondám, — az egész kerületben vallásra, nemzetiségre való különbség nélkül kifogástalannak tartanak. T. képviselőház! Ellenfeleim vezéremberei csodálkoztak azon, hogy én, a ki román nemzetiségi párti programmal léptem fel, ily mérsékelt vagyok, holott ők sokkal radikálisabbak lennének. Mégis folytonosan hallom hangoztatni, hogy ezek a nemzetiségi képviselők izgatók, hazaárulók, hazaellenesek. T. ház! Az idő előrehaladottságánál fogva röviden fogok szólni. (Helyeslés balfelol.) Daczára a felhozottaknak még mindig keresem és keresni fogom ezentúl is az összekötő szálakat mindaddig, mig arra a meggyőződésre nem jutok, hogy ez hiábavaló, haszontalan dolog. Óhajtottam és óhajtom, hogy egy benső baráti és testvéries együttérzés melegétől áthatott kapocs fűzzön minket egymáshoz az élet minden megnyilvánulásában. (Élénk helyeslés balról.) Egy hang (a baloldalon) : De akkor ne tessék berúgni az ajtót! Novacu Aurél : Én, t. képviselőház, csak azt akarom kiemelni, hogy az által, hogy itten a mi népünket és nemzetiségünket, akár pedig annak képviselőit folytonosan' gyanúsítják, jó szolgálatot nem tesznek az ügynek. (Felkiáltások a baloldalon : A népet nem I) A népről is hallottam és olvastam, sőt tankönyvekben is az van mondva, hogy buta, műveletlen és cselszövő. Sőt magánjogakadémián is, nem mondom, hogy rossz indulatból, de az akadémia igazgatója azt mondotta, hogy : a «6raeca fides, nulla fídes« közmondás ma az oláhokra volna alkalmazható. Ezt dr. Bozóky, a nagyváradi jogakadémia jelenlegi igazgatója mondotta. ; Egy hang (a baloldalon) : Az eszes ember ! Novacu Aurél : És ha nem a népre alkalmazták ezt a gyanúsítást, akkor mi értelme volt amaz álhir költésének, hogy az oláhok Erdélyben föllázadtak, gyújtogattak Délmagyarországon, pusztítják a magyar falvakat, ölik a magyarokat ? Ez a román népre, a román nemzetiségre vonatkozik. Egy hang (a baloldalon :) Talán nem is tették soha %! Novacu Aurél: Ha pedig a román nép csakugyan jó és jámbor, mint a milyen, akkor nem lehet annak intelligencziájáról sem, mint annak nemes hajtásáról feltételezni, hogy rosszabb. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez már megint más ! — Az fattyuhajtás! Zaj. Elnök csenget.) A román nép és annak inteüigencziája, hazájához való ragaszkodásában és hűségében felülmúlhatatlan. (Felkiáltások a baloldalon : Láttuk !) A román nép háborúban a vitézségben, és békében a rendnek szeretetében felülmúlhatatlan. A román nép egy közmondása igy szól: »Fie pánea cät de amara, e mai buna in tiara mea.« A mi annyit tesz, hogy legyen bármilyen keserű a kenyér, jó azért a hazámban. A román nép annyira ragaszkodik