Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

20. országos ülés 1906 Julius 5-én, csütörtökön. 251 hazájához, földjéhez, hogy másutt nem is tudna, de nem is akarna megélni. És, t. ház, ha ez igy áll, pedig igy van, ránk nézve mindenesetre fájók és bántók mindazok a törvényes intézményszerű biztosítékok, a melyek törvényhozásilag alkottattak meg arra nézve, hogy a nemzetiségek akarata sem a vármegyében, sem a törvényhozásban politikailag ne érvényesülhesen. A közigazgatási téren ott van a kandidáczionális jog, a melynél fogva az lesz jelölve alispánnak, főszolgabírónak és tisztviselőnek a vármegyében, a kit a főispán akar. A vidéken, a kerületekben, a járásokban községi jegyző, községi biró, a kit a főszolgabíró akar. Ezek pedig befolyást gyakorolnak a választók szavazati jogára, politikai irányára, tehát befolyásolják magát a törvényhozást is, és igy a végrehajtó hatalom akarata szerint alakul javarészben a törvényhozás. És mivel ennek akarata szerint alakul a törvényhozás, ennek hatalma alatt áll az igazságszolgáltatás, természetszerű, hogy ezen államhatalmi funkcziók egy orgánumban, úgyszólván egy hatalomban érvényesülnek, ugy hogy ez zsarnokságra vezet. Ez a zsarnokság velünk szemben legnagyobb fokban érvényesült eddig is, de érvényesült magával a képviselőházzal szemben is, midőn t. i. erőszakkal feloszlatták. Ennélfogva, hogy a népakarat szabadon érvényesülhessen, oly intézmények, garancziák létesítendők, a melyek kizárják annak lehetőségét is, hogy a nép akarata befolyásoltassék, hogy a nép az esetben, ha akaratát érvényesíteni óhajtja, a legnagyobb sanyargatásnak, üldözésnek, szenvedésnek, nyomornak legyen kitéve. T. képviselőház! Most csak a Berzeviczyféle törvényjavaslatra nézve leszek bátor pár megjegyzést tenni. Folytonosan hallottuk ugyanis hangsúlyozni, mily hazafias dolog a magyar nyelvnek a földmivelő nép elemi iskoláiba való bevitele, fi gaz! Ugy van! balfdől.J Pedig a mostani saját anyanyelvén való tanítási rendszert is hibásnak tartom, mert egy népiskolában alanyról, állitmányról, egyszerű, összetett tárgyi mondatról tanítani a gyerekeket a legnagyobb ostobaság; erre szüksége nincs, gyakorlati ismeretekre volna inkább szüksége. Marczali Henrik Világtörténetében szintén mondja, hog}^ minden nép leghajlandóbb azon kultúra befogadására, a melyet az ő nyelve és saját eszejárása szerint nyújtanak neki. Egy másik történetírónk, Márki Sándor töiténelmében szintén azt mondja, hogy Olaszországban Dante, Petrarca, Boccaccio alatt fejlődött a nép irodalma és műveltsége, mert a népet igazán csak saját nyelvén lehet eredménynyel tani tani. Nincs, nem is lehet nekünk kifogásunk a magyar nyelv elsajátítása ellen. Én gyermekkoromban különböző magyar városokban járiam csakis azért, hogy a magyar nyelvet elsajátítsam, és midőn szülőim látták, hogy elfelejtettem mint gimnáziumi tanuló a magyar nyelvet, vagy legalább gyengébben beszélem, ismét a magyar vidékre küldtek. Egy falusi népiskolában szerintem egy-két órai írás és olvasás és egy kis számadással való foglalkozáson kivül műhelyeket vagy kerteket kell létesíteni, a hol a nép a szükséges gazdasági és ipari ismereteket elsajátítaná. Minthogy az erre való törekvést én a koaliczió részéről beadott felirati javaslatban nem látom, azért én az általunk beadott javaslatot fogadom el. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Elnök : A tárgyalásra szánt idő kimerülvén, javaslom, hogy a vitát szakítsuk félbe . . . Vlád Aurél : Kérem megállapítani a határozatképességet. Elnök: Én a holnapi ülés napirendjére kívánok propozicziót tenni, ehhez nem kell a határozatképesség megállapítása. A holnapi ülés napirendjére vonatkozólag javaslom; ,hogy a holnapi.ülés napirendjére elsősorban az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, azután a felirati javaslat tárgyalásának folytatása tűzessék ki. (Helyeslés.) Észrevétel nem lévén, ez elfogadtatik. Az ülést ezennel berekesztem. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 10 perczkor.) Hitelesítették ; Simkó József s. k. Czibur Bertalan s. naplőbiráló-bizottsági tagok. ;..,;•;