Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

238 20. országos ülés 1906 Julius 5-én, csütörtökön. Elnök: Somogyi Aladár képviselő urat felkérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot, mert különben kénytelen leszek ellene a házszabályok szigorát alkalmazni. (Helyeslés.) Szkicsák Ferencz: Mondom, a belügyminiszternek táviratozott a jelölt, azonban nem tudom — és erre vonatkozólag szeretném megkérdezni a belügyminiszter urat — hogy az miképen intézkedett. (Mozgás.) Péntek este visszajött a szolgabiró vizsgálati útjáról. Megpillantva a jelöltet a csendőrkaszárnya ablakában, azon ürügy alatt, hogy a jelölt a választókkal még kézmozdulattal se érintkezkezhessék, a járásbíróság börtönébe internáltatta, ahol aztán jelöltünket egészen vasárnap reggelig fogva tartották. (Mozgás.) Kérem, rendeljen el a belügyminiszter ur vizsgálatot és akkor méltóztatnak meglátni, hogy igaz-e ez ? Ha a belügyminiszter ur vagy más valaki az ellenkezőt bebizonyitja, akkor én előtte készségesen meghajolok. Táviratot meneszteni, ügyvédet fogadni, nem volt szabad a jelöltnek, a ki — megjegyzem — a megye és a közigazgatás által kiállított szükséges igazolási iratokkal birt. Ennek dacára is az éjszakát étlen szomjan ott a börtönben töltötte és csak vasárnap reggel idézte maga elé a szolgabiró, a mikor azt az Ítéletet hozta, (Halljuk! Halljuk!) hogy miután a jelölt vádolva van állam, nemzetiség és a vallás elleni izgatással — azonban a tanubizonyitás nincs keresztülvezetve, de ez a hatóság által lefoglalt választási proklamáczióból megállapítható, elrendeltetik (Felkiáltások : Joga van hozzá !) hogy Kubinba, az ő lakhelyére eltolonczoltassék. (Élénk helyeslés és felkiáltások : Nagyon jól tette !) Ezután a jelöltet megmotozták, az értéktárgyakat elvették tőle és tényleg el is tolonezolták. (Helyeslés.) Vlád Aurél: Oroszországban is így csinálnak ! (Zaj.) Szkicsák Ferencz: Nem tudom, vájjon ezen bejelentésemet, melyet a közigazgatási visszaélések feltüntetésére felhoztam, tudomásul veszi-e a belügyminiszter ur e felszólásom kapcsán ? Ha nem veszi így tudomásul, akkor ezt egy külön interpelláczió alakjában fogom előterjeszteni. (Felkiáltások : Elég volt tegnap ! Menjenek a bírósághoz !) Nóta bene jelöltünk tíz évre Sárosmegye területéről ki is tiltatott. (Felkiáltások : Nagyon helyes ! Magát is ki kellene tiltani Árvából! Zaj.) Ilyen dolgok történtek ott a választás alkalmával és én csodálatomat fejezem ki, hogy gróf Desewffy, főrendiházunk elnöke, ha ezt tudja, ily mandátumot mégis képes volt elfogadni. A második választás alkalmával az intéző körök tudták előre, hogy második választás is lesz, mert gróf Dessewffy főrendiházi elnökké kineveztetvén, lemondott mandátumáról, — már előre is dolgoztak épen azon reczept szerint, a mint azt itt egyik t. barátom tegnap felemlítette. Minden községbe ki volt rendelve a csendőrség. Házról-házra jártak a csendőrök és kérdezték a polgárokat, hogy kire fognak szavazni ? Biztatták, hogy szavazzanak a hivatalos jelöltre, az fogja őket segíteni, ha a közigazgatással bajuk lesz. Ha ez a biztatás nem járt sikerrel, akkor ugy tettek, mint a hogy Oroszországban tesz a fekete banda, Azt mondották a csendőrök, hogy : én sem vagyok ur, hanem én is paraszt vagyok, légy bizalommal hozzám. De azért a parasztember mégis volt oly okos és előrelátó, hogy nem viseltetett irántuk bizalommal. Konstatálhatom, hogy a fekete banda ily módon hozzánk is behatolt. A csendőrök bánásmódját a t. honvédelmi miniszter ur figyelmébe ajánlom, mert a csendőrök nálunk minden polgárt tegeznek. Nem tudom, hogy mily alapon van az, hogy nálunk a paraszt embert nem szólítják meg tisztességesen, a mint ez a katonaságnál is divik, hanem csak ugy hogy : »te János« stb. (Zaj.) A honvédelmi miniszter ur figyelmeztetése elegendő lenne, hogy ez továbbra ne történjék. A polgároknak mindenesetre meg kell adni a kellő tiszteletet. (Mozgás.) Az is megtörtént Sárosmegyében, hogy a levéltitkot megsértették. Ha valakihez Sárosmegyébe levél érkezett tőlünk, akkor ezt azonnal jelentették a közigazgatásnak és azonnal kiküldöttek csendőröket, hogy indítsanak vizsgálatot, mi volt a levélben. (Zaj és ellenmondás.) Hédervári Lehel: Bizonyítsa ! (Zaj. Felkiáltások : Neveket!) Szkicsák Ferencz: így történt; többekhez, igy Kozlejhez jöttek ily levelek. Különben mikép jött volna ennek nyomára a közigazgatás, ha a posta nem jelentette volna ? Mikor végül pártom nevében, pártom által kiküldetve, Sárosba érkeztem, hogy ott előkészítsem a választást, a kükemezei bírói házhoz szálltam. A mint leültem, néhány perezre már jöttek a csendőrök és ha nincs véletlenül nálam képviselői igazolójegyem, akkor mindenesetre elvisznek. (Mozgás.) Eljött végre a választás maga. Hogy milyen volt az a második választás, azt igazán nehéz leírni. Ebben a tekintetben nem fogom a t. ház becses türelmét továbbra igénybevenni, hanem áttérek a nyitramegyei állapotokra. (Zaj.) Sajnálom, hogy nincs itt Mérey Lajos t. képviselő ur, a ki régibb időben mint ellenzéki, szintén tapasztalta ezeket a nyitramegyei állapotokat. A verbói kerületben szintén két választás volt; az első május 2-án, a második május 17-én tartatott meg. A május 2-iki választás, köztudomás szerint, alkotmányos életünkben ritkán előforduló módon meghiusittatott. Este lévén a választás, a lámpák eloltattak és az összes iratok szétszakittattak. Ezen előzmények után azt hittük, hogy a második választás tiszta lesz. Felkerestük a belügyminiszter urat és kértük az ő közbelépését. Mindazonáltal mi történt ? A megye részéről ugyanazon választási elnök küldetett ki, a ki Szeniczen annyi jograblást követett el. A megye részéről az történt, hogy minden községbe kiterjedése szerint 50—100 katona és csendőr lett kiküldve. Minden körjegyző-