Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

232 20. országos ülés 1906 Julius 5-én, csütörtökön. Raisz Aladár jegyző (olvassa az eskümintát. Babó Mihály, Baross Jusztin és Nagy Emil le­teszik az esküt). Elnök: A VI. bíráló-bizottság tagjai közül nem tettek még esküt: Kmety Károly, Miksa Imre és Péchy Zsigmond képviselő urak. Meg­jelentek Kmety Károly és Péchy Zsigmond. Fel­kérem ennélfogva őket, hogy a házszabályokban előirt esküt letenni szíveskedjenek. A jegyző urat kérem, hogy az eskümintát felolvasni szíveskedjék. Raisz Aladár jegyző (olvassa az eskümintát. Kmety Károly és Péchy Zsigmond leteszik az esküt). Elnök: A VII. bíráló-bizottság tagjai közül gr. Zichy Miklós képviselő ur nem tette még le az esküt. Ugy látom, nincs jelen. (Mozgás.) A VIII. biráló-bizottság tagjai közül nem tett még esküt Baross János képviselő ur. Miután most megjelent, kérem, szíveskedjék az esküt le­tenni. Raisz Aladár jegyző urat pedig kérem, hogy az eskümintát felolvasni méltóztassék. Raisz Aladár jegyző (olvassa az eskümintát. Baross János leteszi az esküt). Elnök: A IX. bíráló-bizottság tagjai közül Jankovics Marezel képviselő ur nem tette le az esküt. Miután most megjelent, kérem, tegye le az esküt. Raisz Aladár jegyző urat pedig felkérem, hogy az eskümintát felolvasni méltóztassék. Raisz Aladár jegyző (olvassa az eskümintát. Jankovics Marezel leteszi az esküt). Elnök : Felkérem azokat a biráló bizottsági tag urakat, a kik ma sem jelentek meg, hogy a ház legközelebbi ülésén okvetlenül megjelenni szí­veskedjenek az eskü letétele czéljából. Napirend szerint következik a felirati javaslat tárgyalásának folytatása. Ki következik ? Egry Béla jegyző : Giesswein Sándor ! Giesswein Sándor: T. ház ! A most folyó vita során egyik t. képviselőtársam, Polit Mihály képviselő ur, azt a kijelentést tette, hogy a mint körülnéz e teremben, azt látja, hogy nincs magyar ellenzék, hanem csak egy kis csojDort van, a nem­zetiségi ellenzék. Azt mondják ugyan, hogy az egészséges parlamenti élethez szükséges az ellen­zék, de én azt hiszem, vannak kivételees állapotok, így volt nemrégiben egy kivételes állapot, a mikor minden magyar hazafi ellenzék volt. Buza Barna : Kivéve a nemzetiségeket. (De­rültség.) Giesswein Sándor: És ha van oly állapot, a mely indokolja, hogy az alkotmány védelmében mindenki ellenzéki legyen, ugy vannak alkalmak, a mélyek megkívánják azt, hogy ne legyen ellen­zék senkisem. Mondhatom, örömmel hallottam ugyanannak a t. képviselőtársamnak ajkairól azo­kat a szavakat, a melyekkel azt mondotta : véd­jük együtt a szabadságot és alkotmányt. De még továbbmegyek. Legyünk együtt a munkában is, dolgozzunk együtt és ne szorítkozzunk csupán a védelemben az együttműködésre. Hivatkozás tör­tént arra, milyen az állapot Belgiumban, Belgium­mal hasonlították össze a magyarországi álla­potokat, nevezetesen a nenzetiségiek viszonyait. Azt mondja ugyan a közmondás : Omnis simili­tudo claudicat. De azt hiszem, hogy ez egy különösen sánti­káló hasonlat. Belgiumnak ugy történelmi fejlő­dése, mint etnográfiai kialakulása és geográfiai fekvése tökéletesen különbözik Magyarországétól. Belgium ujabb időben alakult át állammá, Bel­giumban az etnográfiai összetétel, a két nép­elem mintegy geográfiai határvonal által van elkülönítve és a két népelem az ország fővárosá­ban találkozik egymással. Belgiumban a fla­mandok a népességnek mintegy 3 / 6 részét képezik, a vallon-francziák pedig 2 / 5 részét. És ha e tekin­tetben az etnikai összetételben lényeges különb­ség van Belgium és Magyarország közt, én mégis azt akarnám, hogy más tekintetben legyen hason­lóság. Belgiumban, bár lehetnek ott is súrlódá­sok a népelemek közt, nincs flamand és nincs franczia párt, hanem mindnyájan egyformán bel­gának érzik magukat. Hodzsa Milán : Megvan a jogegyenlőség, az a fődolog. Giesswein Sándor: Az nálunk is megvan. Elnök: Ne méltóztassanak közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Giesswein Sándor: Épen a jogokat, az egyes individuumoknak vagy akár osztályoknak is meg­sértett jogait nem a szeparatizmus által lehet megvédeni, és ezért óhajtanám én azt, ha Magyar­országon is nem nemzetiségek szerint csoporto­sulnának a pártok. Egy hang (a nemzetiségiek padjain) : A hogy az Úristen megkülönböztette őket. Giesswein Sándor: Én nem látom azt a kü­lönbséget, mit az Úristen tett volna az én kedves képviselőtársaim és én közöttem, a melynél fogva mi külön csoportban volnánk kénytelenek ülni. Hodzsa Milán: Tessék hozzánk jönni. Hédervári Lehel: Jobb ízlése van. Giesswein Sándor: Ugy van, én nem kérek abból a társaságból. Épen ezen közbeszólásokból látom azt, hogy tényleg olyan elfogultságok és olyan előítéletek uralkodnak ott, a melyek szerint itt nem valami politikai és szocziális elvnek a kiviteléről van szó. Én őszintének tartom mind­azon kijelentéseket, melyek az úgynevezett nem­zetiségi párt soraiból történtek, a hol hazafisá­gukat konstatálják. Én nem vonom e kijelenté­süket kétségbe, nem is akarok e szempontból bírálni, hanem azt mondom, hogy az ő külön állásfoglalásuk egy politikai tapintatlanság, poli­tikai tévedés. Egy hang (a nemzetiségiek padjain) : A vá­lasztók kívánják így. Giesswein Sándor: A választókat is lehet dirigálni és jó útra tereim, hanem: ugy látszik, némelyeknek épen az van az érdekükben, hogy a választókat félrevezessék. Nem akarok tovább ezekre kitérni, csak egy szemrehányásra akarok mégis reflektálni, a mely tegnap a nemzetiségi pártnak egyik radikális

Next

/
Oldalképek
Tartalom