Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

20. országos ülés 1906 Julius 5-én, csütörtökön. 233 képviselője részéről hangzott felénk. Azt mondta ugyanis, hogy a nemzetiségi kérdést a 67-es pártok alapitották meg. Ez a szemrehányás rosszul volt czimezve. Ha a képviselő ur azt mondta volna, hogy a nemzetiségi kérdést a liberalizmus, a liberális párt élesítette ki és mérgesítette el. akkor igazat adok neki. De mi által idézte elő és kavarta fel a liberális párt évtizedeken keresztül a nemzetiségi kérdést ? Az által, hogy a nemzetiségi kérdést kortes szolgálatok szerint bírálta el, (Igaz ! Ugy van I) azok szerint adott kegyelmeket, s a hol nem talált érdemeket, a szerint követett el erőszakosságokat. De azért én azt mondom, hogy a vásár kettőn áll : nemcsak az a hibás, a ki kínál, az is hibás, a ki elfogadja, (Igaz ! Ugy van !) a miért is én bűnösnek találom nemcsak a liberális pártot, hanem bűnösnek találom azt a nemzetiségi pártot is, mely ebbe az alkuba belement. Rózsás szinben — a mint ezt egyik képviselőtársam, Polit Mihály mondotta — én sem látom jelenlegi viszonyainkat, de én azt hiszem, mi nem tehetjük felelőssé a jelenlegi koaliczíót és a jelenlegi kormányt a mostam állapotokért, a melyeket egy elhibázott szisztéma évtizedeken keresztül hozott létre. Én a felirat hangjából, irányából és tendencziájából, bár azt magam is megjegyzem, hogy csak általános körvonalakban szól, mégis azt látom, hogy mindnyájan meg vagyunk győződve arról és adná Isten, hog)? önök is meg legyenek győződve, kik most az ellenzék szerepét viselik, arról, hogy a mi gazdasági, a mi kulturális és szocziális viszonyainkon egyesült erővel segíteni, azokat előmozdítani kell. Én ezért örömmel látom,, hogy a tárgyalás alatt lévő felirat a gazdasági kérdéseknek előmozdítását hangsúlyozza. Mindnyájan tapasztalhatjuk azt, hogy hazánkban a néj)tömegeknek proletarizálása, elszegényedése évről-évre halad előre sajnálatos módon. Az amerikai kivándorlás főkép erre vezethető vissza. Én nem tartozom ahhoz a nemzetgazdasági iskolához, a mely azt mondja, hogy a természet törvényének követelménye az, hogy a nagy üzemek mindinkább elnyeljék, felszivják magukba a kis üzemeket, hanem én ennek a természetellenes és nemzetbontó proczesszusnak ellene kívánok állani, s hogy ennek ellene álljon, kötelessége a törvényhozásnak is. (Helyeslés.) Nekünk az a főtörekvésünk kell hogy legyen, hogy az állam számára egy jólétben lévő, egészséges és intellektuálisan képzett középosztályt teremtsünk meg és tartsunk fenn, (Helyeslés.) még pedig nem az alsó nép rovására, hanem azon kell lennünk, hogy a legalsóbb rétegek a proletárizmusból minél inkáhb a középosztályba emeltessenek. (Helyeslés.) Ezért örömmel üdvözlöm azt, hogy a felirat mind a földművesnek, mind a kisiparnak felkarolását helyezi kilátásba, mert ámbár a nagy ipar nem nélkülözhető és a mai haladáshoz okvetlenül hozzátartozik, de a nagyiparnak sem szabad ólomsulyként nehezednie a kisiparra és nem szabad a kisipart elnyelni, mert EÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. I. KÖTET. ez nagy veszteség volna a nemzeti életre nézve. Azért szükségesnek tartom, hogy a kisipar ugy az ipari szervezkedések által, mint felülről jövő támogatás által is arra a helyre emeltessék, a melyet régebbi időben elfoglalt, midőn ő képezte úgyszólván a városi intelligencziának és a szabadságnak gerinczét is. (Élénk helyeslés.) Szükségesnek tartom ép ugy a földmiveiőosztály felkarolását, a miről szintén megemlékezik a mi feliratunk. Megemlékezik arról, — és én ezt nagyon sürgős pontnak tartom — hogy egy modern adóreform által különösen segítsünk a kisbirtokoson, vegyük le róla azt a terhet, a mely őt lenyomja és fejlődésében megakadályozza. (Helyeslés.) Különösen fontos momentumnak tartom a feliratban, hogy hangos szóval követeli a munkáskérdésnek tárgyalását és megoldását. (Helyeslés.) Tény az, hogy ha összehasonlítjuk a magyar törvényeket a külföldiekkel, szinte szégyenkezve látjuk azt, hogy a munkásvédelem terén nálunk a külföldhöz képest igen-igen csekély dolog történt. És én nem tartom azt mentségnek, ha azt mondják, hog}? mi inkább agrárállam vagyunk és kevésbbé iparállam. Nekünk igenis, hogy a társadalmi egyensúlyt és nemzeti fejlődésünket előmozdítsuk, azon kell lennünk, hogy ne csak agrár-, de iparállam is legyünk. (Élénk helyeslés.) Ebből a szempontból mindenekelőtt a munkások állapotát kedvezőbbé kell tennünk és meg kell őket védelmeznünk a kizsarolás és kizsákmányolás ellen. (Élénk helyeslés.) Különösen hiányosnak, úgyszólván semmisnek látom azokat az intézkedéseket, melyek a női munka és a gyermekmunka tekintetében fennállanak. (Ugy van!) A mi nemzeti reputácziónk is kívánja, hogy történjék itt valami, mert még Oroszország is megelőz minket és ha nem teszünk semmit, maholnaj) Törökország is meg fog előzni. (Ugy van !) Különös baja a mi társadalmi viszonyainknak az, a mely most nemrégiben is fenyegetett bennünket és minduntalan fenyeget; fenyegeti nemcsak a g}?árosokat, nemcsak a munkaadókat, hanem a munkásokat is. Távol vagyok attól, hogy a sztrájkot általánosságban elitéljem. A sztrájk egy neme az obstrukeziónak, a munkának obstrukeziója a tőke ellen, és valamint a parlamenti életben is vannak jogosult obstrukeziók, a hol azt mondja a nemzet közvéleménye, hogy ez jogosult dolog, hogy ez a nemzet és az alkotmány védelmének érdekében történt: ugy vannak a munkának obstrukczióinál is jogosult obstrukeziók, jogosult sztrájkok. De ha ezekben a sztrájkokban bizonyos terrorizmus nyilatkozik az egyik oldalról, (Ugy van ! Ugy van !) ha rendetlenség mutatkozik és ebből kifolyólag a produkeziónak, a termelésnek anarchizmusa üti fel fejét, akkor ez egyáltalában kárt okoz mindenkinek. (Ugy van! Ugy van!) Én a szabadságot tisztelem, a mig azzal vissza nem élnek. Távol vagyok attól, hogy én erőszakot és csendőrséget kívánok a munkásokra hívni. Hanem azt mondom, hogy 30