Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-19
222 19. országos ülés 1906 Julius 4-en, szerdán. nyel. (Halljuk! Halljuk/) Ez az országgyűlés nemcsak egyszerű törvényhozó, hanem alkotmányozó gyűlés. A nemzet a mi kezünkbe tette le Magyarország alkotmányának sorsát, mert a hogy mi az uj választási törvényt megalkotjuk, olyan lesz Magyarország alkotmánya. Egygyel legyünk tisztában, azzal ugyanis, hogy az uj választási törvényt, a hogy a miniszterelnök ur helyesen mondta — csak a haladó kor minden követelményének megfelelően szabad megalkotni. (Helyeslés.) Oly nemzetnek, mely reakczionárius eszközökhöz kénytelen nyúlni, hogy létét biztosítsa, oly nemzetnek jövője meg van pecsételve és bukása rövid idő kérdése. Ne idegenkedjünk a modern eszmék megvalósitásától, mert a szabadság életrevaló nemzetet soha meg nem ölt. (Igaz ! Ugy van !) Az uj választási törvényben mondjuk ki, hogy a választói jog legyen minden korlátozástól menten általános, legyen lajstromos rendszer, a mely a kisebbségek képviseletét biztositja, a mely eszmét Polónyi Géza igazságügyminiszter ur még a 90-es években itt e házban először penditett meg. (Nagy mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Manojlovics János: Legyen a választás titkos és kötelező, mert a szavazati jog nemcsak állampolgári jog, hanem állampolgári kötelesség is. (Igaz! ügy van !) Legyenek a választókerületek igazságosan beosztva és akkor ugy lesz, a mint a miniszterelnök ur mondotta, hogy a modern kor minden követelményének megfelelően fogjuk a választási törvényt megalkotni. A midőn Magyarország a korral lépést tartott, soha a korszerű eszmék nem gyengítették, de mindig erősítették állami létét. Ezt a történelem tanúsítja. (Igaz ! Ugy van !) Beszédem elején emiitettem, hogy alkotmányra nincs veszedelmesebb, állapot mint az, ha alkotmányos mezben az abszolutizmus megmételyezi. A minő erőszakos eszközökkel küzdött a liberális párt a nemzetiségek ellen, oly erőszakos eszközöket alkalmazott utóbb a magyar nép ellen is. (Igaz ! Ugy van !) Sümegi Vilmos: Főleg a pénz dolgozott! Manojlovics János: A nemzetiségek ellen bevált választási attroczitásokat az 1896-iki téli választásokon a magyar ellenzék ellen is alkalmazták. (Mozgás.) Említés történt e házban azon oktroákról, a melyeket a kormány a szerb egyházzal szemben alkalmazott. (Halljuk!) Es íme láttuk, hogy a külfölddel kötött kereskedelmi és vámszerződéseket ráoktrojálták Magyarország törvényhozótestületére. Lám miként bőszülj ák meg magukat a preczedensek ! Én abban a körülményben igen veszedelmes preezedenst látok, hogy az alkotmánysértéssel életbe léptetett kereskedelmi és vámszerződéseket a legközelebb következő országgyűlésnek többsége, tudomásul veszi és szankczionálja. Kérdem, t. ház, hol van már most a garanczia arra, hogy legközelebb nem fognak-e uj választási törvényt Magyarországra oktrojálni, hiszen arra is akad többség, a mely azt utólag ratifikálni fogja % Sajátságos, hogy minél meghunyászkodóbbak voltak a magyar kormányok Bécscsel szemben, annál inkább éltek vissza a hatalommal az ország határain belül. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) En csak két esetet említek a mi egyházi autonómiánkból. A beocsini czementgyár Szerémmegyében szerb nemzeti egyházi vagyont képez. Az Ö felsége által megerősített statútumaink szerint ilyen egyházi vagyont csakis kongresszusi határozattal lehet elidegeníteni. Es Magyarországnak alkotmányos minisztere, összejátszva a szerb patriarchával és Khuen-Héderváry horvát bánnal, megkerülte a kongresszust, s annak megkérdezése és meghallgatása nélkül a szakértők által milliókra becsült czementföldeket eladta potom százezer koronáért. (Zaj.) Én azt hiszem, hogy ez világos példája egy jogtiprással párosult anyagi károsításnak. Nagy György : Melyik miniszter volt az ? Manojlovics János: Bánffy ! (Zaj és mozgás.) A más : k eset Tököli Száva, a nagy magyarbarát szerb patrióta végakaratának a kijátszása. Tököli Száva a múlt század negyvenes éveiben végrendeletében 100.000 forintos alajiitványt tett, a mely akkor lép életbe, ha az alapítvány 1 millió forintra felszaporodik, a mi megtörtént pár évvel ezelőtt. A végrendelet és az alapító okirat szerint ezen alapítvány jövedelmének egyharmadát élvezi az aradi görög-keleti püspök, ha az szerb nemzetiségű, ha pedig nem szerb nemzetiségű, akkor az aradi görög-keleti püspökség területén működő görög-keleti vallású szerb nemzetiségű lelkészség. A szerb és román egyháznak széjjelválása óta görög-keleti szerb püspök Aradon nincs. Mit csinált Magyarország alkotmányos miniszterelnöke ? Ismét királyi leirattal közbelépett, és az aradi görög-keleti püspökség területén működő lelkészséget ezen jövedelemtől megfosztotta és megosztotta azt a magyarországi görög-keleti szerb püspökök közt. (Zaj. Halljuk!) Midőn a kongresszusi választmány ennek ellene szegült, akkor szuronyos csendőrök hajtották végre Karlóczán ezen leiratot, és azóta elvonták az alapítvány kezelését a kongresszustól és a kormány által kinevezett kuratórium gondozza. (Zaj. Halljuk I) Már most miért vannak Ő felsége által megerősített és Magyarország törvényein alapuló statútumaink, melyek azt mondják, hogy valamely egyházi alajütvány a maga czéljától csakis a kongreszszus által vonható el Ö felsége jóváhagyásával ? Mi ok volt arra, hogy megint mellőzzék a kongreszszust 2 Minden ilyen fontos kérdést királyi leirattal intéznek el Magyarország alkotmányos miniszterelnökei. Ezekből láthatják azt, hogy mi már akkor is ex-lexben éltünk, midőn ez a szó még meg sem született. (Igaz ! Ugy van ! a középen.)
