Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-19
19. országos ülés 1906 július í-én, szerdán. 223 Ha én ezen példákra hivatkozom, teszem ezt I azért, hogy hangsúlyozzam, hogy a preczedensek minő vaskövetkezetességgel nem kiméinek senkit. Ebből láthatja a magyar.nép, láthatják Magyarország különböző felekezetei, hogy mi várhat rájuk még a jövőben. Én azonban daczára annak, hogy puskaporos levegő van a házban, (Mozgás.) daczára • annak, hogy mindkét oldalról fel vannak keltve a szenvedélyek, daczára a vidéken észlelhető egyes nem épületes jelenségeknek, mégis remélem, hogy az országgyűlésnek sikerülni fog a nemzetiségi kérdést megoldani Magyarország jól felfogott érdekében és hogy létre fog jönni a béke Magyarország népei között, daczára annak a csábitóan hívogató egyetlenegy szirénhangnak, mely e házban a nemzetiségi kérdésben elhangzott. Én ezen nemzetiségi politika tekintetében idézem Arany János azon remek költeményének, a melynek czime »A gyermek és a szivárvány« következő sorait: »Vágyaid elérhetetlen tartományba vonzanak; az, mi után futsz epedve, csalfa tündér fényalak, üres kép, játszi sugár.« (Élénk helyeslés és taps a középen.) Magyarország közéletében, sajnos, terjed az a meggyőződés, hogy a magyar faj hegemóniájának fentartása érdekéből a modern eszmék megvalósításában nagyon óvatosan kell ha'adnunk. Vlád Aurél : Hogy nem kell jogállam ! Manojlovics János : Ez a meggyőződés azonban közéletünket nem a fokozatos fejlődés útjára terelte, hanem a teljes stagnáczió állapotába juttatta, a minek következményekép mindazok, kik a modern, uj eszmék megvalósítását óhajtják hazánkban, sajnosán a magyar nemzeti törekvésekkel szemben álló ellenséges táborban vannak. Be kell ismernie mindenkinek, hogy az általános választói jog kérdésének megvalósítása rá lett oktrojálva erre az országgyűlésre, (Igaz I Ugy van ! a középen.) és ha most megoldásához hozzá is fognak, de azért az az ellentét, az az ür, mely az uj eszmék és a magyar nemzeti eszme között keletkezett most is megvan. Hogyha Magyarország államférfiai a kellő időben nem féltek volna annyira az úgynevezett sötétbe való ugrástól, ma a szoeziáldemokraták nagy táborában a függetlenségi párt nem látná nemzeti törekvéseinek ellenségét. Én a franczia forradalom által felvetett ezt a hármas jelszót: egyenlőség, szabadság, testvériség, logikus sorrendben látom felsorolva. Valósítsuk meg hazánkban vallás, nemzetiségi és osztálykülönbség nélkül a teljes egyenlőséget; (Elénk helyeslés és taps a nemzetiségek padjain.) valósítsuk meg a köz- és magánélet terén a teljes szabadságot (Élénk helyeslés és taps a nemzetiségiek padjain.) és akkor meg lesz Magyarország népei közt a teljes testvériség. (Elénk éljenzés és taps a nemzetiségiek padjain. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök : Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kíván szólani. (Halljuk ! Halljuk.')" Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Nem szándékozom az előttem szólott t. képviselő ur beszédének politikai tartalmára kitérni. Lehet, hogy a vitának egy későbbi stádiumában a kormány szükségesnek fogja látni a vita politikai tartalmával is foglalkozni, most azonban a t. képviselő ur beszédének csak egy részére kell a kormány nevében kötelességszer ^;leg nyilatkoznom, még pedig azért teszem ezt a nyilatkozatot a kormány nevében én, mert történetesen egyedül én voltam jelen a kormány tagjai közül, midőn a t. képviselő ur beszédét megkezdette. A t. képviselő ur t. i. beszédének mindjárt a kezdetén alkotmányjogi szempontból, a képviselőház szuverenitásának szempontjából tiltakozott a trónbeszédnek egy része ellen, a mely részében a trónbeszédnek bizonyos kérdések felsoroltatása után körülbelül az mondatik, hogy ezek a kérdések mindenekelőtt megoldandók más kérdéseknek akadályozó közbevetése nélkül. Nem emlékszem a szószerinti szövegre, de ez tényleg a trónbeszéd ezen részének tartalma és ez az, mely ellen a t. képviselő ur szükségesnek látta a t. képviselőház szuverenitásának szempontjából tiltakozni, megjegyezvén, hogy a képviselőház kezdeményezési jogát semmiféle trónbeszéd el nem konfiskálhatja : hogy a képviselőház munkarendjének megállapításában való szabadságnak, az alkotmánynak többi tényezői, legkevésbbé pedig a kormány nem prej udikálhatnak. A t. képv selő ur ezzel a tiltakozásával, a melynek alkotmányjogi skrupulozitásból eredő indokát tisztelem, nyílt ajtót tört be. Legyen meggyőződve a t. képviselő ur és legyen meggyőződve az egész ház, hogy annak a kormánynak, a mely a trónbeszéd szövegéért felelős és a mely a trónbeszédben a maga politikáját Ö felsége hozzájárulásával kifejezésre juttatni akarta, esze ágában sincs, de ennek a kormánynak egész gondolkozásával, a kormány tagjainak egész politikai múltjával is ellenkezik az a feltevés, mintha a parlamentnek szuverenitását, mintha a jjarlamentnek saját munkaköre megállapításában való teljes függetlenségét és önállóságát érinteni akarta volna. (Elénk helyeslés.) A trónbeszédnek hivatott szavai semmi egyebet nem jelentenek és nem jelenthetnek, mint azt, hogy a kormánynak meggyőződése szerint, a kormánynak politikai programmja szerint ezek a kérdések mindenekelőtt tárgyalandók, más kérdések közbevetése nélkül. A képviselőháznak teljesen szabadságában áll a kormánynak a trónbeszédben megnyilvánult ezen munkaprogrammját magáévá tenni vagy nem. Ha magáévá teszi, saját szabad elhatározásából teszi magáévá, ha nem teszi magáévá, akkor ebből a kormányra nézve természetszerűleg beállanak az alkotmányos következmények. De hogy a képviselőház elhatározási szabadságát a trónbeszédnek ez a passzusa akár szándékosan, akár csak a szöveg természetes értelmében érintette
