Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

6 június 5-én, kedden. 129 10. országos ülés 190 melyeknek következménye a poliglott jelleg % Engednünk kell ezen törekvéseknek akkor, a mikor Francziaországnak 40 millió lakosa közül iy 2 millió breton van, a mely nemzetnek nyelve a francziával egyáltalában nem egyezik, ez az iy 2 millió breton nem ismeri, nem beszéli a franczia nyelvet, de nemzetiségi jogokat magának nem keres, és senkinek Francziaországban nem jut eszébe ilyenekre gondolni, tanem csak az egységes franczia állam megalkotása és fejlesztése képezi az egységes törekvés tárgyát, s két departe­ment-ja Francziaországnak a belga határon tisztán flammand nyelven beszél s mégis a közigazgatás, közoktatás, biráskodás, társadalmi élet mind csak franczia ? Polit Mihály: Nem áll! B. Bánffy Dezső: Hát méltóztassék nekem megmutatni, hogy melyik államban ezek közül van törvény, a melyről én ez idő szerint szólok, hogy nemzetiségi és nyelvi jogok legyenek. Sőt Franczia­országra mi áll ? Még több áll! A Combes-kormány idejében e másfél millió katholikus breton-ember körében még a templomban is megpróbálták a franczia nyelvet érvényre emelni. (Felkiáltások a nemzetiségieknél: Bele is bukott !) Nem ezen bukott meg Combes ! (Zaj a nemzetiségieknél.) Franczia­országban délen, Nizza vidékén százezrekre menő olasz lakik nemzeti, nyelvi jogok nélkül, ott vannak a baszkok, nem is szólva azokról a provence-iekről, a kiknek nyelve eltérő a francziától és a kiknek bizonyos irodalmuk is van. Hát Németországban, t. ház, a Posenben foly­tatott akczió (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) vájjon egyéb-e, mint jogos törekvés arra, hogy a Németországban meglévő, de azon a területen még hézagos egységes nemzeti állam kiépíttessék ? (Zaj és jelkiáltások a nemzetiségieknél: Nem jog kiépülni ?) En azt hiszem, kiépül, mert Német­ország nagy állami létének arra szüksége van és a helyi érdekek és az apró nemzetiségi törekvések helyt kell hogy adjanak a nagy állami érdekeknek. T. ház ! En igenis tisztában vagyok azzal, (Zaj. Elnök csenget. Ralijuk ! Halljuk !) hogy a magyar államnak jövője, állami jogosultsága és létlehető­sége csak akkor van, ha kiépíti a maga állami, nemzeti egységét. És az a nézetem, hogy erre töre­kedni kell minden erővel és minden eszközzel, szemünk előtt tartva azt az ideált, a mely állami életünk jövőjét biztosítja : az egységes magyar nemzeti államot. (Elénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Az 1868 : XLIV. t.-oz. azt mondja, (olvassa): »Minthogy Magyarország összes hon­polgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az osztatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármüy nemzetiséghez tartozzék is, egyen­jogú tagja, ebből az következik, hogy ez az állam minden külső jelentkezésében, minden közéleti vonatkozásában egységes magyar nemzeti kell hogy legyen.« Igenis elismerem, hogy az 1868. évi XLIV. t.-cz. a nem magyar anyanyelvű magyar állampolgároknak bizonyos jogokat biztosit. De KÉPVH. STAPLÓ. 1906 —1911 I. KÖ1ET. a mikor ezt elismerem, akkor ugyancsak a törvényre való tekintettel figyelemmel kell hogy legyünk arra, hogy ezen jogokat csak annyiban lehet gya­korolni, a mennyiben azt az ország egysége, a kor­mányzat és a közigazgatás gyakorlati lehetősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik, vagy, ha ugy tetszik, a mennyibn ezen törekvések, ezen kötelességek, ezen ügykörök körében el nem lehet menni ugy, hogy az állami egységet, a nemzeti egységes jelleget ne veszélyez­tesse. (Elénk helyeslés.) Hát, t. ház, én ezt az 1868 : XLIV. t.-czikket nem alkottam volna. Vajda Sándor : Azt elhiszszük ! B. Bánffy Dezső : De ha meg van alkotva, számolni kell vele, és én szerintem végre lehet haj­tani és csak addig szabad végrehajtani, a meddig az állami egység, az állam egységes jellege, a kor­mányzat, és a közigazgatás gyakorlati lehetősége és az igazságszolgáltatás biztonsága ezt megengedi. (Felkiáltások a nemzetiségieknél: Hisz ez a Bánffy rendszere!) Igenis, ez a Bánffy rendszere, a mely rendszerre büszke vagyok és a mely rendszert óhajtom és kivá­vánva kívánom, hogy minden, a jövőbe néző ma­gyar államférfi rendszere legyen, mert ha nem kö­vetjük ezt a rendszert, ha máról-holnapra való kedvező kényelmi okoknál fogva vagy pedig doktri­ner eszméktől irányittatva, abból engedünk, ak­kor, ha nem érvényesül ez a rendszer, akkor nem épül ki az egységes magyar nemzeti állam és a magyar állam jövője aláásaíik, akkor lehet belő­lünk egy Ausztriához hasonló tartományokra szaggatott poliglott konglomerátum, de nem állam, mely jövőt biztosit. Erre az egységes magyar nem­zeti államra, a mely az én rendszerem szerint kell, hogy kiépüljön, nekünk, magyar nemzetnek, ezen a földön lakó minden igaz, hazafiasán gondolkozó magyar állampolgárnak szüksége van. (Zajos helyeslés.) Vlád Aurél: Nekünk nincs! (Nagy zaj és felkiáltások : A kkor menjen Romániába ! Ki vele ! Elnök csenget.) B. Bánffy Dezső: De, t. ház, erre az egységes magyar nemzeti államra a maga teljes kiépítésében nemcsak nekünk, de a dinasztiának is szüksége van. (Ugy van ! ügy van!) Ugron Gábor: Európának szükséges! B. Bánffy Dezső: A dinasztiának szüksége van azért, mert a dinasztia trónjának biztonsága csak egy rendezett viszonyokon alapuló egységes erős nemzeti államban van. (Zajos helyeslés.) A széthúzó Ausztria nem biztosítja azt a trónt, a melyen a dinasztia ül és a mely trónon, hogy megerősödve, a nagyhatalmi állásra is tekintettel, az állandóság biztosittassék, erre még Európának, az európai egyensúlynak is szüksége van. (Ugy van ! Ugy van !) Hiába megyünk áramlatokkal vagy törek­vésekkel a természetes irányzattal szemben; a természetes irányzat érvényesülésének el kell következni. (Helyeslés.) A Közép-Duna mentén 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom