Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-9

9. országos ülés 1906 június 2-án, szombaton. 105 utóbbiaknak egyenkénti felsorolását kívánni? (Nem!) Ezek a napirenden ugy is részletesen fel fognak soroltatni. Meg lévén állapítva a legközelebbi ülés ideje és napirendje, áttérünk az interpellácziókra. Van szerencsém bejelenteni, bogy Vázsonyi Vilmos képviselő ur bozzám intézett levelében kijelenti, hogy gyengélkedése miatt interpelláczióját máskorra balasztja. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Áchim L. András! Áchim L András: Remélem, nem veszi rossz néven tőlünk a t. ház, ha, mi paraszt-szocziálisták is kijelentjük, hogy nem vagyunk megelégedve mai helyzetünkkel. Elégedetlenségünket fokozza, hogy a vidéken a hatóságok gyülekezési szabadságunkat, a melyet az 1848. évi XVIII. t.-ez. biztosit, minden ok és jog nélkül akadályozzák. A belügyminiszter ur ő nagyméltósága megígérte és kijelentette, hogy ő a munkásügyeknek jövőben is barátja lesz. Épen ezért tisztelettel kérdem a belügyminiszter ur ő nagyméltóságától : van-e tudomása arról, hogy a vidéki hatóságok előre elkészített bárczákon, a nélkül, hogy meg is győződnének a gyűlések tárgyáról, lefolyásáról, egyszerűen betiltják azokat. Azok az okok, a melyek miatt ezeket a gyűléseket betiltják, értelmes emberek előtt szinte nevetségesek, de az értelmetlen laikus nép előtt vérlázítók. (ügy van! ügy van! a nemzetiségiek padjain.) Hivatkozom példára is. Azt mondja itt egy helyen a topolyai főszolgabíró (olvassa): »A bejelentés tudomásul nem vétetik, a népgyűlés tartására az engedély kiadása megtagadtatik, mert a mezei munkás-mozgalom idején munkásnépgyülés nem engedélyezhetők Ezen felfogás szerint tehát akkor, ha politikai mozgalom van, politikai népgyűlés sem lenne engedélyezhető. Egy másik esetben hivatkozik a főszolgabíró arra, hogy az aratás közeledik és aratás előtt nem szabad sem politizálni, sem népgyűlést tartani. A harmadik esetben hivatkozik arra, hogy templom előtt lesz a gyűlés és azt mondja, hogy inkább menjenek a templomba imádkozni. (Felkiáltások jobbfelől: Igaza van!) Igaza van, de, és ezt jól jegyezzék meg az urak, nemcsak igével, hanem kenyérrel is ól az ember és azok a kisgazdák és elnyomott munkások a templomban a papjuktól nem hallják azt, hogy hogyan orvosolhassák bajaikat és sérelmeiket. Ha megvan az uraknak a joguk, legyen meg a joga a szegény kisgazdáknak és a szegény embereknek is. Pop Cs. István: Legyen meg az egyenjogúság! Áchim L. András : Az ujverbászi Földmunkások Országos Szövetségének a következő indokolással tiltotta be az ottani főszolgabíró a gyűlést (olvassa): »Végzés. Kérelmezők kérelmükkel elutasittatnak, mert a járás községeiben a munkások a munkaadókkal a szerződéseket részint Írásban, részint szóval legnagyobb részben már megkötötték, miáltal a népgyűlés tartását felesKÉPVH. NAPLÓ. 19f 6 —1911. I. KÖTET. legesnek tartom és annak megtiltását helyénvalónak . . .« Hát ez egyszerűen nevetséges ok. Ha már valaki lekötötte magát egy uradalomhoz vagy gazdához, hogy ennyi és ennyi bérért dolgozik, akkor már ne legyen neki többé emberi joga, hanem dolgozzék mint egy barom és húzza a rászabott igát és terhet? Az ilyen népgyűlésnek betiltásával nem hogy csendesítenék a parasztnép mozgalmát, hanem még forszírozzák, előreviszik, mert a nép azt mondja, a nép gondolkozása ilyen — s higyjék meg nekem, ez igy van, nagyon jól ismerem —: betiltják az urak a gyűléseket; azért tiltják be, mert a mi javunkra szolgál, tehát a mi javunkat az urak nem akarják és az elkeseredés ez által folyton nő. Joga van annak a hatóságnak képviseltetni magát minden gyűlésen, azt ellenőrizni és, sajnos, fel is oszlatni, sokszor jogtalanul. Ám engedtessék meg, hogy a hatóság minden népgyűlésen jelenjék meg, hogy azt ellenőrizze, de ne tiltsák be a gyűléseket, mert ezáltal csak a nép elkeseredését fokozzák. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Az idő előrehaladottságánál fogva nem akarok hosszadalmas lenni, de mégis engedje meg a t. ház, hogy az 1848: XVIII. t.-cz.-re hivatkozzam, a mely ezt a jogunkat biztosítja következő rendelkezésében (olvassa): »Minden polgár legszentebb és elvitázhatatlan joga a teljes gyülekezés-, szólás- és sajtószabadság.« Én remélem és elvárom, hogy a mikor a függetlenségi és 48-as párt jutott többségre, kormányra, ezt a 48-as törvényt meg is fogja tartani. És a mikor nem kell tartani az aratási sztrájktól, nem kell tartani semmiféle munkásmozgalomtól, a mikor a OMGE csendőrszuronyokat uszit a szegény munkásnéj)re, akkor ennek a szegény munkásnépnek épen olyan joga van gyűléseket tartani, akárcsak az uraknak. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Kérdem a t. belügyminiszter urat: az ő tudomásával vannak-e ezen jogtalan és oktalan gyűlés-betiltások, és ha az ő tudtával történnek, szándékozik-e nekünk szocziálistáknak orvoslást nyújtani ? Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni a belügyminiszter urnak. Most pedig következik a másik interpelláczió. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán: T. képviselőház! Olyan ügyben kívánok kérdést intézni a t. belügyminiszter úrhoz . . . (Felkiáltások a, nemzetiségiek padján : Hol van ?) Vlád Aurél: Bujkál! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán:... a mely kérdés Magyarország nagy gazdaközönségét érdekli és érdekli azt a munkásosztályt, a melynek lojalitására nekünk, ha ebben az országban a gazdasági egyen14