Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-9

104 9. országos ülés 1906 június 2-án, szombaton. ták el tőle az adót, miáltal az a fogalom jutott a nép szivébe, hogy lehet idő, a mikor nem kell adót fizetni, (Zaj.) s most igenis, a népben él ez és ennek a gyümölcsei is ki fognak fejlődni, — mondom, azt proponáltam volna, hogy miután a harczoló fél nem eagedte lefizetni azt az adót, azt kellett volna mondani a népnek : édes bajtárs, édes népem, tartsd meg a pénzt, harczoltunk, vegyünk most fel kölesönt, amortizáljunk (Élénk derültség.) és érezd te is az üdvös eredményt. (Zaj.) Elnök : T. képviselő ur ! Én kénytelen vagyok a képviselő urat felkérni, a nélkül, hogy a szólásszabadságot korlátozni akarnám, hogy miután a ház azt határozta, hogy fél kettőkor áttér az interpellácziókra, hogy méltóztassék lehetőleg rövidre fogni beszédét. Most mindjárt háromnegyed kettő lesz már. Juriga Nándor: öt perez alatt befejezem. Épen azért nem viseltetem bizalommal sem a kormány iránt, sem pedig a többség iránt. Nemzetiségi szempontból pedig, csak a következőket jegyzem meg: Eleinte a régi időkben a választásoknál is ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, mint a római császárok a kereszténységgel szemben, hogy non licet vos esse, nem szabad lennetek, de most kissé javult a helyzet, nem mondják, hogy nem szabad lennetek, mert hisz már itt vagyunk, hanem azt, hogy ignoramus, nem ismerünk. Ugyan némi javulás állott be, mert a programmbeszéd nem nevez idegen ajkuaknak, mint eddig mindig, hanem nem magyar ajkuaknak. Én pedig csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy az ignoramus nem elég alap és nem elég álláspont, mert ignorálni azt, a mi létezik, nem látni annak, a kinek szeme van, azt hiszem, nem logikus dolog. Épen azért e tekintetben nemzetiségi szemjwntból csak azt kérem, hogy igenis ne »ignoramus« legyen az álláspont, hanem ismerjük meg egymást . . . Barta Ödön: Nosce te ipsum! Juriga Nándor: ... ne tessék ilyen kifejezésekkel illetni, hogy izgatók, hazaárulók, hanem tessék a nemzeti kérdés megoldása czéljából a Musitzky által ajánlott bizottságot megalkotni, ott az ellentéteket, a különböző meggyőződéseket kifejteni szélesebb mederben és egyöntetű alapot keresni, s én meg vagyok győződve, hogy közös jóakarattal, egymás óhajait megismerve, feltétlenül megteremtjük a közös alapot. Ezen szempontból benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa): »Válaszszon a t. képviselőház egy harmincz tagból álló bizottságot, mely hivatva lesz megvizsgálni a közigazgatás által a nem magyar vidékeken már az uj korszakban a választások alatt elkövetett törvénytelenségeket és a nemzetiségi kérdést tanulmányozza.* Kérem, méltóztassék ezt az indítványt legjobb akarattal elfogadni, a bizottságot megválasztani és a dologgal őszintén és komolyan foglalkozni. Különben bizalmatlanságomat még egyszer kifejezem. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Elnök : Kérem Káth Endre jegyző urat, hogy ezt a határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a határozati javaslatot): Válaszszon a képviselőház harmincz tagból álló bizottságot, mely hivatva lesz megvizsgálni a nem magyar vidékeken már az uj korszakban a választások alatt elkövetett törvénytelenségeket és a nemzetiségi kérdést tanulmányozni. Elnök: T. ház! Miután a ház azt határozta, hogy félkettőkor áttérünk az interpellácziókra, ennélfogva a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatását a legközelebbi ülésre halasztóm, mivel még többen vannak szólásra feljegyezve. Mielőtt azonban az interpellácziókra áttérnénk, bátor vagyok a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag javaslatot tenni. A háznak tegnap elfogadott határozata szerint javaslom, hogy a legközelebbi ülés kedden, június hó 5-én d. e. 10 órakor tartassék meg és ennek napirendjére tűzessenek ki: elsősorban az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, az összeférhetlenségi állandó, bizottság azon tagjainak, a kik az esküt sem tegnap, sem ma le nem tették, eskütétele ; továbbá az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása, és végül a miniszterelnök ur határozati javaslata a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítása czéljából országos bizottság kiküldése iránt. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Miután nem tehetek le a reményről, hogy általánosan helyet fog itt foglalni az a jobb érzés, a mely elismeri, hogy sürgősen le kell tárgyalni ezen javaslatokat, jelesül ezen javaslaton kivül az ujonczj avaslatot, melyhez a népérdekek megóvása fontosán fűződik, (Igaz! Ugy van!) hogy t. i. ne az aratási munkálatokra essenek a sorozások : tisztelettel vagyok bátor indítványozni, hogy a keddi ülés napirendjére tűzessék ki az 1889. évi IV. törvényezikk hatályának meghosszabbításáról, valamint az 1905. és 1906. évi ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslat is. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) És méltóztatnak az én előbb tett javaslataimat elfogadni % (Igen!) Akkor azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ugy, a mint javasolni bátor voltam, legközelebbi ülését kedden, június 5-én délelőtt 10 órakor fogja tartani és ezen ülés napirendjére ki fognak tűzetni az általam javasolt tárgyak, azonkívül a miniszterelnök ur által emiitett, a honvédelemügy körébe tartozó törvényjavaslatok és jelentések. Méltóztatnak ez