Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-12

68 12. országos ülés 1905 április 12-én, szerdán. tatnak, kiadatnak és még csak nem is tudjuk, igazak-e ezek a hirek vagy nem igazak, nem tudjuk mily összegek hová fordíttatnak és nekünk e dolgokról semmiféle tudomásunk nincs, az ország pénzügyeit, mint a Csáky szalmáját veszni hagyjuk és bizottságunk sincs, a mely a minisztert és adatait magához kérhetné a házszabályok értelmében, hogy felvilágosítást szerezne arra nézve : megy-e pénzügyeink gazdálkodása valahogyan vagy egyáltalában nem megy-e? Ezt is nélkülözzük. Aztán ott van a közlekedésügyi bizottság. Hiszen a minap volt szó arról, hogy négy-öt viczinális vasút engedélyezésére nézve folytatta a tárgyalásokat a kereskedelemügyi minisztérium, a szerződéseket megkötötte, természetesen a törvényhozás jóváhagyásának reményében. Sümegi Vilmos: A gyergyói vasút régóta meg van szavazva, mégsem épitik. Trucczolnak az országgal! B. Kaas Ivor: Ezek a dolgok történnek és nincs semmiféle bizottság. Ez is olyan gazdálkodási rendszer, a melyért én a felelősséget tovább magamra vállalni nem vagyok képes. (Elénk helyeslés balfelöl.) A közoktatásügyi bizottság a negyedik. Erről is szólhatok, mert ott van a népiskolai javaslat. Az volna tárgyalás alá vehető. Barabás Béla: Visszaszívták! B. Kaas Ivor: Szóval: kész munkálat van, a mely, ha egy felelős kormány magáévá teszi, azonnal tárgyalás alá vehető a nemzeti kultúra ügyének nagymértékű előmozdítására. Ez is nagyon fontos dolog: itt van a kérvényi bizottság. Nem tudom, hány ezer kérvény van, talán háromezer, szóval rengeteg massza! A nemzet törvényhatóságainak vagy egyeseknek, testületeknek, egyleteknek kívánságai, kérései, a melyekben a nemzetgyűlés elé, az országgyűlés elé terjesztik be az ő kérelmüket, legyen az biztató, legyen az kifogásoló, tartozzék bár ügyük elintézése a rendes közigazgatási hatóságok elé vagy máshova, ez mind ott hever halomra, hogy ugy mondjam, magtárba téve. Nem volna-e czélszerű, még ha semmi dolgunk nincs is, ha a kormányzat bölcsesége azt találja is, hogy ne tegyünk semmit, ezeket a kérvényeket elintézni ? Ez csakugyan a népképviseletnek igazán becsületbeli kötelessége. (Élénk helyeslés a haloldalon.) A gazdasági és a napíóbiráló - bizottság megvan. A véderő-bizottságról mit szóljak? Hiszen a véderő-bizottságnak nincs anyaga, mert nincs ujoncz és nincs ujonczozás. (Felkiáltások balfelöl: Nem is lesz!) Az ujonczozási törvények, a melyeket most áprilisban kellene effektuálni, ez az ujonczozási két rövid törvény be sincs nyújtva, nincs, a ki benyújtsa! nincs, a ki tárgyalja! No hát, ha a t. kormánynak az ország védereje ilyen közömbös, akkor az nekünk is közömbös lehet. {Helyeslés bálfelöl.) A könyvtári bizottság megvan, a mentelmi megvan, a számvizsgáló-bizottságról nem szólok, de a zárszámadást vizsgáló-bizottság az már az ex-lex szempontjából közjogi fontossággal bir, (Igaz! balfelöl.) mert hiszen az 1867 :X. t.-cz. nemcsak a költségvetésre, hanem a zárszámadásokra is vonatkozik, és ezen 1867 : X. t.-cz.-ben az ex-lex lehetetlenségének fentartása nemcsak alkotmányjogi garanczia a királyi hatalommal szemben, ez a rendelkezés nemcsak a király által, de mindenki által, általunk is megtartandó. (Helyeslés bal felöl.) Hiszen ez volt az oka és magyarázata annak, hogy nemrégiben a szabadelvűpárt az ex-lexben kijelentette, hogy sem feloszlatni, sem elnapolni az országgyűlést ex-lexben nem lehet, mert ezt a törvény tiltja. Tudom, hogy a miniszterelnök ur ezt a törvényt máskép magyarázta és nem tartotta kötelezőnek. De mi részünkről ezt kifogásoltuk és ha a királylyal szemben követeljük az 1867-iki X., garancziális törvény megtartását, a legegyszerűbb dolog, hogy magunk is ezt a törvényt tartsuk meg. (Helyeslés a baloldalon.) Mert ha mi sem tartjuk meg ezt az alkotmány-garancziális törvényt, akkor quasi módot, okot, jogot adunk arra, hogy a korona és ennek tanácsosai ezt a törvényt széttépjék, mint egy hiábavaló, általunk is meg nem tartott rongy papirost. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A közigazgatási bizottság volna a tizenharmadik. Hiszen a közigazgatás kérdésében itt van a többség, a mostani szövetkezett ellenzék programmjában a közigazgatásnak jogalapra való fektetése, a szolgálati pragmatika. A szolgálati pragmatikát nincs, a ki készítse, sem kormány, sem országgyűlés, az országgyűlés nem tart ülést, sem bizottság nincs, a mely előbb kidolgozza; a munkálatok egész halmaza hever a belügyminisztériumban erre nézve, azokat onnan nincs, a ki kikérje. Ha közigazgatási bizottságunk volna, természetesen a minisztérium, mivel köteles erre, szolgálhatna a bizottságoknak anyaggal, adatokkal, ez a bizottság elkérhetné az előmunkálatokat és ezen előmunkálatok alapján előkészíthetné a köztisztviselők olyan szolgálati pragmatikáját, a milyent a jelenlegi többség kivan. Ha azután mindezek keresztülvitetnének, akkor az országgyűlés, ha majd meglesz annak alkotmányos kormánya, minisztériuma, ha meglesz a kormányzó többség, mindezen előkészített munkálatokat — mert azt rendeli a törvény, hogy a tanácskozások előkészítése történik a bizottságokban — elintézhetné, az előkészített törvényjavaslatokkal gyorsan végezhetnénk és nem állnánk ott, hogy Isten tudja, mikor kerülünk munkára és ha munkára kerülünk, Isten tudja mikor kerülnek ki azok a munkálatok azokból a retortákból, a melyeket nekünk meg kell tartanunk, mert azok elő vannak irva magukban a házszabályokban. (Helyeslés balfelöl.) Még egy megjegyzésem van. A 14-ik ilyen elrendelt bizottság a közgazdasági állandó bizottság. Épen ma olvastuk, hogy a miniszterelnök ur Bécsben járt, hogy a miniszterelnök ur Bécs-