Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-12
12. országos ülés 1905 helyzetben volt csaknem minden képviselő. Ellenpróba nem volt. A szavazók összeszámítása meg nem törtónt, S mindennek daczára az elnök a Daniel-fóle javaslatot elfogadottnak jelentette ki. Mindezen önkényes, törvénytelen, s alkotmányszegő eljárásnak és cselekményeknek valóságát magának az elnöknek közreműködésével készült napló, mely a november 18-iki 520-ik számú esti országos ülésről szól, teljesen bizonyítja. 9, Ez a napló is vétkes cselekedet eredménye. Nagy része nem a rendes gyorsírói jegyzetekből készült, hanem különösen az utolsó részét, melyben épen a merényletes eljárásról van szó, köztudat szerint maga az elnök bizonyos Peregriny gyorsíró segítségével készítette, holott ez a gyorsíró jelen sem volt a gyorsírók hivatalos helyén. E részletet, valamint az eljárást hűtlenül feltüntető jegyzőkönyv készítésének f örténetét felderíteni a vizsgálat, vagy legalább a házszabályok szerinti bírálat lesz hivatva. 10. Hasonlóan súlyos, de ezeknél még vakmerőbb és még veszélyesebb sérelem esett az alkotmányon a múlt évi deczember hó 13-án, Királyi leirattal ugyanis az elnapolt országgyűlés deczember hó 13-án délelőtt 10 órakor újra megnyittatott. S a mikor a képviselők az ülés megkezdése előtt néhány perczczel összesereglettek, s a képviselők tanácstermében megjelentek : e teremben több mint 20 karhatalmi férfiút találtak katonai rendben elhelyezkedve, még pedig csapatonként a főbejáratoknál, azután a képviselők padsora előtt, végre az elnöki emelvényen, s annak mindkét oldali feljáró lépcsőzetén. Erről előzőleg a képviselők nem tudtak semmit, a karhatalmi erők elhelyezkedése tehát bennük méltán nagy meglepetést, sőt súlyos megbotránkozást keltett és pedig annál inkább, mert a hírlapok korábbi közlései szerint a karhatalmi erők hivatása egyes képviselők erőszakos eltávolítása, s ekként a képviselők egyéni és személyes szabadságának még közvetlen testi erőszakkal is eszközlendő korlátozása lett vagy lehetett volna. Polónyi Géza: Mi van igazságügyminiszter ur a megrendelt bűnperrel? (Mozgás jobbfelől. Helyeslés balfelöl.) Mikor csinálja meg az ügyész ez ügyben az indítványt ? (Helyeslés balfelöl. Felkiáltások jobbról: Halljuk a jegyzőt!) Persze, az okirathamisitást nem üldözik! (Zaj és mozgás bálfelöl.) Hammersberg László jegyző (tovább olvassa) ; A képviselők, ha gyávaságot elkövetni, s meghunyászkodással a nemzeti önérzetet meggyalázni nem akarták, ezt egyetlen szempillantásig sem tűrhették. Az országház, s benne a képviselők tanácskozási terme a nemzet tulajdona. A nemzet ide küldi szabadon választott képviselőit, hogy azok április 12-én, szerdán. 63 itt az ország közszükségletei felett szabadon tanácskozzanak, s a nemzet jövendője és becsülete felett őrködjenek. Polónyi Géza: Ez szép szerep! (Derültség jobbfelöl.) Olay Lajos: Ez nem nevetni, nem röhögni való dolog, hanem a mi történt, az szégyelni való, miniszterelnök ur, (Nagy zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Egyszer már az orrára másztam. Olay Lajos: Tudom, azért mégis szégyelni és nem röhögni való. (Nagy zaj.) Különben gavallér ember ezzel nem szokott henczegni, (TJgy van! balfelöl.) Hammersberg László jegyző (tovább olvassa) : E magasztos tisztüket, igazán csak akkor teljesíthetik, ha teljesen szabadon teljesíthetik, s ha semmi erkölcsi, hatósági vagy karhatalmi nyomás, beavatkozás vagy fenyegetés nem nehezezedik rájuk. S épen ezért a képviselők számára önmaguk által rendelt tanácskozó helyiségbe országos ülés és tanácskozás alatt senki be nem léphet, csak maguk a nemzet képviselői és csak azok, a kiknek maga a képviselőház ezt előzetesen megengedi. Századok óta gondosan őrzik tanácskozó termüket a nemzet választott képviselői. Ősi alkotmányos és törvényerejű szokás szerint még a király is, a mikor esküt tesz, s a mikor megkoronázzák, a mikor tehát az országgyűlés szine előtt meg kell jelennie, oda csak az országgyűlés előzetes tudtával, s meghívására vonulhat be. A főrendiház üzeneteit korábban egy főrendi követ szokta a képviselőház elé nyújtani, s még az ily főrendi üzenethordó követ is csak a képviselőház előzetes tudtával és engedelmével léphetett országos ülés alatt a tanácskozó terembe. S íme, a deczember 13-iki országos ülésben a csendőrséghői és honvédségből kiválogatott karhatalmi erőkkel volt megrakva a képviselőház ! Maga az elnök, s maguk a kormány tagjai képviselőházon kívüli nyilatkozataikban akként törekedtek védelmezni az eljárást, hogy azok a karhatalmi erők nem csendőrök, s nem a fegyveres hatalom tagjai, hanem csupán teremszolgák voltak. De ez a védelem nem komoly. A képviselőházi elnök és háznagy rendelkezhetik csak teremszolgák elhelyezése, szolgálata, felfogadása és elbocsátása iránt, de létszámuk tekintetében is kizárólag csupán a képviselőház előzetes tudtával és megegyezésével. A házszabályok világos rendelkezései, s a soha meg nem szakadt törvényerejű szokás erre nézve semmi kétséget nem engednek. A merénylet tervezői azzal is mentegetőznek, hogy törvény szerint a karhatalmat joga van az elnöknek a szükséghez képest alkalmazni. Ez a mentegetődzés is hiu. A tanácskozó teremben országos ülés alatt nincs helye karhatalmi beavatkozásnak. Ott a rend és nyugalom fentartása csak a házszabályokban meghatározott módon történhetik. Szükség esetén az elnök,
