Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-10
M 10. országos ülés 1905 április 7-én, pénteken. lesitve még ma sincs és tudtommal a háznak felesketett naplószerkesztője ezen szöveget és szerkezetet mint hitelesen megállapított szöveget sem el nem ismerte, sem be nem iktatta. (Helyeslés bálfelöl.) Nézzük már most, t. képviselőház, mit mond a napló ezen ülésről, A miniszterelnök ur beszédében oda jut, a hol azt mondja (olvassa): »Itt egy marad hátra: vagy sorsára bizni az országot, vagy véget vetni az egész komédiának*. (Zajos derültség bal felöl. Halljuk! Halljuk !) » Hosszantartó folytonos éljenzés és taps jobbfelől. A jobboldalon ülő képviselők felállnak és kiáltják: Elfogadjuk! Elfogadjuk! Szavazzunk ! Óriási zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök: Az ezen oldalról — a jobboldalra mutat — nyilvánuló kérést ezennel teljesítem és felteszem a kérdést« (Derültség bal felöl.): »elfogadja-e a t. ház a Dániel Gábor-féle határozati javaslatot: igen vagy nem? Nagy zaj. Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállni. Megtörténik. A többség. A határozati javaslatot tehát elfogadottnak jelentem ki. Nagy zaj. Értesülésem szerint legfelsőbb királyi kézirat érkezett. Folytonos nagy zaj. Kérem a királyi kézirat felolvasását. Daróczy Aladár jegyző olvassa: »Mi I. Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya«. Felolvassa a királyi kéziratot. »Elnök: Hódoló tisztelettel kihirdettetvén, tudomásul vétetik és a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Folytonos nagy zaj. A mai ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Szűnni nem akaró nagy zaj. Szőts Pál jegyző olvassa a jegyzőkönyvet. Elnök: A jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és ezzel az ülésszakot és az ülést bezárom. Az ülés esti 9 óra 45 perczkor végződik*. (Nagy zaj a baloldalon.) Maga ez a később megszerkesztett, később lediktált napló is elismeri azt, hogy a házon olyan nyugtalanság vett erőt és a házban akkora zaj volt és vált uralkodóvá, hogy abban megérteni bizonyára egy szót is alig lehetett. De mutatja maga az a körülmény, hogy nem lehetett, mert hiszen a gyorsíró nem azon a helyen, a hová esküje köti, vette fel a kijelentéseket, hanem később az ülés után . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Mit integet Fenyvessy? (Nagy zaj a baloldalon.) Gr. Zichy Aladár; Kérjük az elnök urat, hogy a gyorsírókat utasítsa rendre! (Nagy zaj.) Gulner Gyula: . . a háznak elnöke által . .. Krasznay Ferencz: Tessék rendreutasítani! (Zaj.) Gulner Gyula: . . . ülés után egy más helyiségben lettek lediktálva. Leszkay Gyula: Fenyvessy ne rázza a fejét! Kubik Béla: Hogy itten véleményét nyilvánítsa, az mégis csak illetlen dolog! El kell csapni Fenyvessyt! Krasznay Ferencz: Micsoda dolog, hogy folyton rázza a fejét! (Folytonos zaj balról. Halljuk! Halljuk !) Gulner Gyula: Erre nézve, t. képviselőház, hogy ugy történt, a mint előadni szerencsém volt, itt a háznak tagjai között tanuk vannak, a kik erre vonatkozólag a nyomozást azonnal megejtették. (Ugy van! a baloldalon.) Már most, t. képviselőház, méltóztassék megengedni, hogy azon álláspontom kifejtésére térhessek át, a mely nekem kötelességemmé teszi, hogy a Kossuth Ferencz t. képviselőtársam által beadott indítványhoz hozzájáruljak és annak elfogadását kérjem abból az okból, mert a házszabályok súlyosan megsértettek. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok 208. §-a azt mondja (olvassa): »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, s csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkinti tárgyalására.« A 210. §. azt mondja (olvassa): »A többi tagok szólás végett az ezzel megbizott jegyzőknél Íratják fel magukat.* Nem olvasom fel az egész szakaszt; ez tartalmazza a képviselőnek azon jogát, hogy minden tárgyhoz szólhat azon korlátok között, a melyeket a házszabályok felállítanak, A 211. §. ezt mondja (olvassa): »Mind az általános vitában, mind a részletes tárgyaláskor az egyes pontoknál az alábbi kivételekkel mindenki csak egyszer szólhat.« A 213, §. pedig azt mondja (olvassa): »Ha szólásra többé senki sincsen feljegyezve, az elnök kérdést intéz a házhoz az iránt, hogy van-e szólni kivánó és ha felhívására senki sem jelentkeznék, a vitát bezárja. A vita bezárása után szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a központi és külön bizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy különvélemény előadói, az indítványozók, ha az indítvány nem bizottságilag tárgyaltatott, az elleninditvány beadója, ha azt kívüle még kilenczen aláirtak.* Itt van azután, t. képviselőház, még a 256. §., a mely azt mondja (olvassa): »Ha az ülésben folytonos rendzavaró lárma és nyugtalanság uralkodik, melyet az elnök nem képes lecsillapítani, az elnök kinyilatkoztatja, hogy az ülést fel fogja függeszteni. Ha a csend ezután sem áll helyre, az elnök az ülést bizonyos időre, a mely egy óránál hosszabb nem lehet, felfüggeszti.« Tehát imperative mondja ezt is a házszabály. Már most, t. képviselőház, ezzel szemben részint a közvetetlen tapasztalás alapján, részint magából a naplóból mi a tényállás? Először is tény az, hogy a miniszterelnök ur beszédének megkezdése is már, még inkább az elnöki kijelentés oly időben történtj a mely túlesett a ház által a tanácskozásra megszabott időn. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ezáltal tehát meg lett sértve a háznak egy jogérvényesen fennálló határozata. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.)
