Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-34

34. országos ülés 1905 június 2-án, pénteken. 409 kérvény a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, továbbá a gyáriparosok országos szövetségének, az országos magyar kereskedelmi egyesületnek, az országos iparegyesületnek, a vasművek és gépgyárok országos egyesületének, a magyar mérnök- és épitészegylétnek, a magánmérnökök országos szövetségének és még meglehetősen nagyszámú kereskedelmi és iparkamarának kérvénye. Ezen testületek az iránt fordulnak a képviselőházhoz: méltóztassék utasítani a kormányt, hogy oly közmunkák és középitkezések elrendelésének foganatba vételét azonnal kezdje meg, a melyek nem függnek törvényhozási intézkedésektől, vagyis a melyeket már foganatba vétetni a törvény rendelt el, de bizonyos, a képviselőház tanácskozásai során kiderítendő okokból a kormány ezen közmunkáknak foganatbavételét nem sürgette, illetőleg ha ezen munkálatok meg is kezdettek, megakasztotta. A kérvények kifejtik annak sürgősségét, hogy a mostani általános gazdasági pangás, az u. n. munkátlanság korszakában, a válság kellő közepette a munkások munkát kapjanak, (Helyeslés balfelöl.) Erről szól a kérvény és minthogy a bizottság ezt égetően sürgősnek találta, azon tiszteletteljes kéréssel járul a mélyen t. ház bölcsesége elé, hogy minden más kérvénynek megelőzésével és Kossuth Ferencz mélyen t. képviselőtársunk indítványa feletti szavazás berekerztése után ennek a kérvénynek tárgyalásra tűzését méltóztassék elrendelni. Elnök: T. ház! A beadott jelentés ki fog nyomatni, s a képviselő urak között szót fog osztatni. Az előadó ur javasolja, hogy soron kívül, sürgősen tárgyaljuk ezt a kérvényt. Erre nézve a házszabályok 140. §-a akként rendelkezik, hogy rendkívüli eseteket kivéve, legalább három nap közbevetésével tüzendők napirendre a javaslatok. Már most kérdem a házat: méltóztatik-e ezt oly sürgősnek tekinteni, hogy eltekinthetünk a házszabályok 140. §-ának azon rendelkezésétől, hogy legalább három nap közbevetésével tüzendők a javaslatok tárgyalásra? Hentailer Lajos: A hevesi kérvény után! Szederkényi Nándor: T. ház! Talán a napirenden lévő kérvényeket, a melyek már tárgyalásra ki vannak tűzve, ez nem előzheti meg, hanem nincs kifogásom az ellen, hogy ez ezek után tűzessék napirendre. Elnök: A kérvények első sorjegyzéke csak a mai napirendre van kitűzve. A ház böícseségétől fog függni, vájjon holnapra nem fog-e más napirendet megállapítani, mert ehhez a háznak joga van. Csak az a kérdés, hogy a képviselőház tartja-e a második sorjegyzéket annyira sürgősnek, hogy e miatt megszakítsuk a kérvények első sorjegyzékének tárgyalását? (Felkiáltások balfelöl: Nem!) Én ugy veszem észre, hogy a képviselőház nem kívánja megszakítani a kérvények első sorozatának tárgyalását, hanem azt határozza el, hogy a kérvények első sorozatának letárgyalása után (Helyeslés balfelöl.) fogja a KÉPVH. NAPLÓ. 1905 —1910. I. KÖTET. második sorozatot tárgyalás alá venni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Helyeslés balfelöl.) En tehát a határozatot ezen értelemben mondom ki. (Helyeslés.) Következik napirend szerint Kossuth Ferencz képviselő ur indítványa tárgyalásának folytatása a magyar autonóm vámtarifa elkészítése ügyében. Szólásra ki következik? Hertelendy László jegyző: Gr. Teleki Arvéd! Gr. Teleki Arvéd: T. ház! Fájdalmasan érintett tegnapelőtt a Belváros t. képviselője és négy nappal ezelőtt Szászsebes t. képviselője részéről itt elhangzott két beszéd. Fájdalmasan érintettek ezek azért, mert a bécsi lapokat és különösen a »Neue Freie Presse«-t olvasva, vészes párhuzamot lelek ezen itt elhangzott beszédek és az ott leirt eredeti osztrák czikkek között. (Ugy van! balfelöl.) Mindkét oldalról mélabús akkordok ütik meg fülünket a magyar gazdának az önálló vámterület behozatala esetére való jövőjét illetőleg. Ezen párhuzam azért nagyon sajnos, mert a magyar miniszteri székekből elhangzott beszédek osztrák gazdasági ellenfeleink malmára hajtják a vizet. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ezen egybehangzó ítéletet csak olyformán képzelem megérthetőnek, hogy ha azt tételezem fel, hogy osztrák ellenfeleink jobb barátai a magyar gazdaközönségnek, mint a háznak ezen jelenlegi nagy többsége; vagy pedig az a másik kombináczió merül fel, hogy minisztereink összeegyezve ellenfeleinkkel, utolsó beszédeiket haza, Bécsnek intézik. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Akármelyik kombináczió is hihetetlennek tűnik fel, végleges véleményt nem formulázok magamnak addig, míg a most bekövetkező súlyos körülmények között meg nem látjuk, vájjon a túloldal, a velünk jelenleg egyet nem értő párt a közös veszedelmet felismerve nem fog-e kellő pillanatban az egyetértés útjára térni és a hazánk ellen készülő veszedelmet közös erővel visszautasítani. (Helyeslés a baloldalon.) Idáig mindig nagy tévedésnek láttam azt, hogy különösen a miniszteri székekből az önálló vámterület kérdése leginkább a magyar gazdaság szempontjából volt birálat tárgyává téve. Egy ily nemzetek közt véghez viendő nagyfontosságú nemzetgazdasági változtatást nézetem szeiint a nemzetgazdaság összes elemeinek tekintetbe vételével lehet csak helyesen elbírálni, (Helyeslés balfelöl.) ennélfogva nem elég az őstermelésre fektetni a súlyt, hanem tekintetbe kell venni az ipar és a kereskedelem érdekeit is, és tekintetbe kell venni Ausztriával szemben való viszonyunkban az ő ipari termelésüket is. Ha a mi ipari kérdésünket tekintjük ez alkalommal elsőül az önálló vámterület szempontjából, annak behozatalából iparunkra óriási fellendülés korszaka következnék be. A jelenleg tétlenül heverő tőke hazánkban is megmozdulna; a külföldről pedig nagy arányokban beözönlene, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) de nemcsak a tőke, hanem a szakértelem és a munkaerő is. 52