Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-33

33. országos ülés 1905 május 31-én, szerdán. 397 vagy nincs, mert sem a vámszövetség, sem a külön vámterület nem akadályozza a dél-olaszországi gabonának Liverpoolba oly árban való szállítását. Ha egyáltalában van valamely lehetősége annak, hogy ezt a hátrányt parírozzuk, az csak a külön vámterület utján lehetséges. (TJgy van! bal felől.) Nem folytatom tovább ezeket az érveléseket, nem akarok türelmükkel visszaélni, hanem rá kell térnem arra, hogy a t. miniszter ur beszéde egy részében azt mondta, hogy bizony botrányos dolog — nem ezt a szót használta, de ez volt az értelme — hogy az adóreformot Magyarországon eddig nem hoztuk be. Én azt fűzöm hozzá, hogy az a botrányos, hogy a kormány ezt eltűrte. Az adóreform elmaradásáért talán csak nem az ellenzék a felelős? Nem beszéltünk mi arról, hogy a házszabályreviziónál mennyivel fontosabb kérdések ezek ? Nem proponáltuk, hogy tessék ezeket elővenni? Önök voltak azok, kik nem állottak ezzel elő. "Wekerle benyújtotta az adóreformra vonatkozó javaslatot ; ő a hibás, hogy mai napig nem tárgyaltuk ? Ha mi vagyunk a hibásak, ha nekünk tesznek ezért szemrehányást, ez annyit jelent, hogy bagoly mondja a verébnek nagyfejű. Sokkal komolyabb és fontosabb az a nyilatkozat, a mely oda tendál, hogy ebben az időpontban nem ajánljuk ezen politika követését, mert késő lesz. Mondja meg nekem a t. miniszter ur, nem önök követik-s el Magyarország kárára és hátrányára azt az eléggé el sem ítélhető dolgot, megakadályozni a nemzet többségét abban, hogy saját gazdasági politikáját törvényes módon érvényesítse? (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Nem látja-e ön a tendencziát, t. miniszter ur, nem látja-e, hogy ezen egész válság elhúzásának nemcsak gazdasági, hanem politikai oka az: lehetetlen helyzetet teremteni Magyarország számára a külföld irányában, s rákényszeríteni azután arra, hogy vámszövetség alapján szerződjék, Ausztriában elfogadták a tarifát és el fogják fogadni a német kereskedelmi szerződést is, hogy egy pozitívummal több nehezedjék Magyarországra és igy Ausztria is hozzájárul ahhoz, hogy egy akadálylyal többet gördítsenek a nemzet lábai elé, nehogy saját önállóságát érvényesíthesse. Önök istápolják, támogatják ezt a politikát és ezzel vétenek a nemzetnek alkotmánya, vétenek a nemzetnek legszentebb érdekei ellen. Ezzel szemben annak az indítványnak, a melyet Kossuth Ferencz t. képviselőtársam benyújtott, az elősoroltakon kívül az a fontossága és jelentősége is megvan, hogy a nemzetnek alkalmat és módot kíván adni arra, hogy megtanulja a nemzet lassan azt, hogy az alkotmányjogi törvények még rrost is hézagosak. A Felséget megilleti a kormány kinevezésének joga. Parlamentáris felfogás szerint azonban csak a többségre támaszkodó kormányt nevezhet ki, vagy pedig feloszlathatja az országgyűlést. A törvényhozó és alkotmányozó gyűlések nem gondoskodtak arról, hogy a fejedelemnek ezen jogát határidőhöz kössék, nem gondoskodtak róla azért, mert nem hitték, hogy lesz fejedelem és lesz kormány, (TJgy van ! bal felől.) mely a nemzet ezen jogának kijátszására szövetkezik és ott ül hónapokon át a nemzetnek nyakán és ezt megakadályozza. (TJgy van / balfelöl.) Ennek az indítványnak az az alkotmányjogi jelentősége is megvan, benyújtottuk ezt az indítványt azért, hogy addig is, mig a törvényhozások gondoskodni fognak a fejedelem ezen jogának ujabb korlátozásáról, addig is demonstrálni akarjuk azt, hogy a magyar alkotmány és közjog szerint a törvényhozásnak nem konstitutív eleme a kormány. A kormány a végrehajtó hatalomnak feje, de törvényeket lehet alkotni a kormány ellen is, talán lehet nélküle is. (TJgy van! balfelöl.) Meg fogjuk tenni e kötelességünket. A nemzetnek magának teszszük lehetővé gazdasági politikájának inaugurálását, tisztelettel fogunk a többség eljárása és meggyőződése előtt meghajolni. Lehetővé fogjuk ezenkívül tenni azt is, hogy végre valahára, ha a kormányok közbeállnak ide a nemzetnek és királynak akadályul és barriéreül. hogy a nemzet magát saját jogaiban ne érvényesíthesse: meg fogjuk találni a 67-es törvényekben lefektetett azt az elvet is, hogy a nemzetek maguk érintkezhessenek egymással. Méltóztatnak tudni, hogy a kvótára vonatkozólag törvényszerűleg is ki van mondva, hogy Ausztria és Magyarország érintkezhessenek egymással. Meg fogjuk tehát kísérelni, az a bizottság ide fogja hozni javaslatát, a többség határozni fog az iránt, hogy akkor, mikor Ausztriában megtagadják az alkotmányosságot, mert ott is hivatalnok-minisztérium van, akkor, mikor Magyarországon kijátszszák az alkotmányosságot, mikor itt egy helytartó-minisztériumot tartanak fenn és készülnek egy hivatalnok-minisztériumra, akkor, midőn a 67 es alkotmánynak fundamentumai ingának meg, mert annak alapfeltétele volt, hogy mind a két államban teljes alkotmányosság legyen: (Elénk helyeslés balfelöl.) akkor nekünk szabad, talán kell is a népek közt rejlő erőnek igénybevételével az érintkezést megkeresni a szomszéd állam népeivel is és rendezkedni ugy, a mint azt a népek maguk a politikai szuverenitás elvénél fogva jogosítva vannak tenni. (Élénk helyeslés és taps balfelöl.) Ezek az indokok azok, a melyek minket ezen indítvány benyújtására vezettek. Kossuth Ferencz a nemzet iránt rótta le kötelességét, midőn ezt az indítványt benyújtotta. (Elénk éljenzés balfelöl.) Mi osztozkodni akarunk a nemzet iránt való ezen kötelességben, azonfelül ezen indítvány támogatásával és megszavazásával bizalmunkat és szeretetünket akarjuk r kifejezni vezérünk: Kossuth Ferencz iránt. (Élénk he-