Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-33

33. országos ülés 1905 május 31-én, szerdán. 391 világos. Ez oly elmélet, mely alfája a közgazdasági dolgoknak. Egy kereskedelemügyi miniszternek legalább annyit mégis tudni kellene; (Mozgás jobb/elől.) különben ne vegye rossz néven tőlem, ka azt mondom, hogy annyi szakember között a szabadelvűpártban ő rá azt a mondást kell alkalmaznom, hogy a vakok között király a félszemű; t. i. ilyen tudománynyal a miniszter ur kereskedelemügyi miniszter lett a szabadelvűpárton. De azt mondja azután a miniszter ur, hogy ezt a tarifát akár a közös, akár az elkülönített vám mellett, teljesen mindegy, nem szükséges a bizottsághoz utasítani. Tehát most már oda se kerüljön. Előbb szerencsétlennek mondotta ezt a politikát. Most már arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizottsághoz sem kell utasítani, annyira jó ez a tarifa, tehát nem szerencsétlen. Csak egyet nem mondott meg a t. miniszter ur, hogy az elkülönítésre is alkalmas módon állíttassák helyre. Először tudnia kellene, hogy a házszabályok szerint — a múltkor eléggé vitatkoztunk felette — minden törvényjavaslat bizottsághoz utasítandó, ha a ház elfogadja érdemleges tárgyalásra; a miniszteri törvényjavaslattól meg sem lehet tagadni a bizottsághoz való utasítást. De hát ön bizottság nélkül akar letárgyalni egy ily autonóm vámtarifát? Azt akarja, hogy ez az autonóm tarifa, a mely vámszövetségi alapon készül, és a mely abszolúte nem tartalmaz semmiféle intézkedést, hogy többet ne mondjak, Ausztriával szemben, tetszik ér leni, az osztrák . , . Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Ezt igazán nem értem, (Derültség jobb felöl.) Polemizál valamivel, a mit nem mondtam soha. Polónyi Géza: Nem mondta azt, hogy bizottsághoz sem kell utasítani? Nem? (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: Olvasd fel! Olvasd rá!) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Tessék felolvasni! Polónyi Géza: Ön azon az állásponton van, hogy ez az autonóm tarifa olyan jó, hogy ezen az alapon nem kell semmi mást, mint a kereskedelmi szerződést, természetesen vámszövetségi alapon megkötni . . . Gr. Tisza István miniszterelnök: Erre jó! Polónyi Géza: Ezt kötve hiszem, de különösen nem hiszem akkor, a mikor a német kereskedelmi szerződést respektálni akarja, a mely vámszövetségi alapon keletkezett; ha tehát a német kereskedelmi szerződést vámszövetségi alapon akarja respektálni, akkor az Ausztriától való elkülönítés csak közbeeső vámmal lehetséges, de ha közbeeső vámok, különösen ha Ausztriát kedvezményezni akarjuk, csak differencziális vámok lehetnek. Hát rendelkezik ez a tarifa differencziális vámokkal ? Ugy- e nem ! Tovább megyek. Az a német kereskedelmi szerződés épen azért rossz, mert még arról sem gondoskodtak, nem arról a klauzuláról, a melyet Lázár t. képviselőtársam mondott, de arról sem, hogy ha a nemzet törvényhozásának többsége a vámterület elkülönítését mondja ki és ennek folytán az elkülönítés tényleg keresztül is viendő, hogy akkor Németország azon kedvezmények tekintetében, a melyeket Ausztriának mi nyújtani akarunk, ne élhessen a legtöbb kedvezményezési záradékkal. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Osak eszközölje ki! Polónyi Géza: Hiszen önök magyar emberek, még ha helytartók is; nem kötelességük megtenni? (Derültség a jobboldalon.) Nem rendeli a törvény önöknek ezt; nem mondja meg a törvény, hogy kötelességük előkészíteni? Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem erről van szó, csavar folytonosan, így nem lehet tárgyalni ! Polónyi Géza: Hát nem kötelességük önöknek gondoskodni arról is, hogy ha a nemzet a külön vámterületre akar átmenni, akkor Ausztriával szemben, mint egy és ugyanazon uralkodó alatt álló nemzettel szemben, differencziális vámokkal is tárgyalhasson? Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem bizony! Polónyi Géza: Nem? (Mozgás bal felöl.) Nem kötelességük akkor, ha önök mindent el akartak követni, hogy a nemzet törvényhozásának többségét előre is megkössék és lehetetlenné tegyék, hogy a törvényben gyökerező gazdasági önállás érvényre jusson, és hogy a nemzet jogával élhessen, ily körülmények között nem kötelességük. Wlarkbreií Gyula: Tettünk kísérletet! Polónyi Géza: De, t. képviselőház, a t. miniszter ur egyik másik érvére még szándékozom felelni, és felelek elsősorban a bankkérdésre vonatkozó érvekre. Ott a t. miniszter ur azt árulja el, hogy a bankpolitikához még kevesebbet ért, mint a vámpolitikához. (Mozgás és derültség jobbfelöl.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Ugy látszik, a másik félszemem is megvakult ! (Derültség jobbfelöl.) Polónyi Géza: A miniszter ur azt mondja, hogy nincs más boldogulásunk a világon, mint az osztrák-magyar közös bank fentartása. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Ugy látszik, igazán nem olvasta el a beszédemet! Polónyi Géza: Azt mondja, platonicze mellette van a gazdasági önállóságnak, (Mozgás jobbfelöl.) de nézzük majd meg, hogyan fog kinézni a kamatláb, ha önálló bankot csinálunk és nézzük meg, hogyan fog kinézni a mezegazdaság, ha önálló bankot csinálunk. (Mozgás.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Ezt sem mondtam! Polónyi Géza: Fel fogom olvasni. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Tessék felolvasni!