Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-31

3i. országos ülés 1905 május 29-én, hétfőn. 367 Eitner Zsigmond: Miért tiltották meg a liszt kivitelét Olaszországon keresztül? Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Ez nem is tartozik a kérdéshez. Eitner Zsigmond: De biszen a vasúti tarifapolitikáról beszélünk. (Derültség jóbbfelöl.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Ha a t. képviselő ur kicsit gondosabban figyelne ezen kérdésre, tudná, hogy ez a tilalom voltaképen akkor történt, mikor az én 1904. évi költségvetésemet tárgyaltuk a pénzügyi bizottságban. Ott egészen részletes felvilágosításokat adtam és azt is kifejtettük, kérdezze meg akármelyik malomtól, hogy ez a tilalom megszűnt, Ismétlem, a fiumei reláczióban tovább menni nem lehet. A másik empórium G-alacz, mert hiszen minden országnak természetes kikötője az, a mely az ország fő folyójának torkolatában fekszik. A galaczi reláczióban a gőzhajótársaságoknál további redúkozióról szó sem lehet. Ott a hajózási díjtételek az önköltségek határán vannak. Azt mondja azután gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur, megint a tarifa-politikára vonatkozólag, hogy a tengerentúli államokba való eljuthatás érdekében is kell gondoskodnunk nem olyan társaságról, mint az Adria, hanem jobb, a czélnak inkább megfelelő hajózási társulatokról. T. képviselőház, minden tengeri kikötő forgalma két fajta. Az egyik fajta forgalom az, a melynek létérdeke és létfeltétele, hogy ott pontosan induló hajók legyenek, a melyek egy bizonyos napon indulnak, akár van teher, akár nincs. Ez a kereskedésnek egyik fajtája, és semmiféle kikötő ezt nem nélkülözheti. A kereskedésnek ezen fajtája czóljából szokott minden állam hajózási vállalatokat szubvenczionálni. A kereskedésnek ezen szempontjából szubvenczionáljuk az Adria-társulatot. Másik fajtája a kereskedésnek mely nem időhöz kötött, a melynek nem az az érdeke, hogy pontosan, egy bizonyos napon induljanak az áruk, hanem hogy lehető obsón szállíttassanak. Ez semmiféle szubvencsionált társulattal, vagy másutt sehol nem érhető el, mint csak ott, a hol az illető kikötőt mentül több, mentül különbözőbb nemzetbeli, mentül különbözőbb vállalatokhoz tartozó hajók szokták felkeresni. Sajnos, Fiume nem tartozik ezekhez. En megtettem végig egy utat Cattarótól Fiúméig, hogy személyesen győződjem meg az adriai kikötők állapotáról. Tessék elhinni, hogy mikor Fiúméba érkeztem, az volt a benyomásom, hogy most érkeztem a czivilizált Európába, annyira el vannak hanyagolva a többiek a fiumei kikötőhöz képest. Méltóztassék elhinni, igen büszkék lehetünk a fiumei kikötőnek minden berendezésére, a melyek igazán szépek és mintaszerűek. Polónyi Géza: De drágább a raktár! Gr. Batthyány Tivadar: A raktárvállalata is ? Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Kérem, Polónyi képviselő ur nem fáradozott a létesítendő hajógyár érdekében annyit, mint én. (Derültség jobbfelöl.) T. képviselőház! Nem a fiumei kikötőn múlik tehát, hanem a szerencsétlenség az, hogy Fiume nem esik a tengeri hajók nagy országút jába. Azért mit tapasztalunk? Hogy azok a nagytömegű áruk, a melyeknek elszállítása nincs naphoz kötve, a melyeknek ez geografiailag lehetséges, Gralaczba mennek. így nevezetesen megy összes fakivitelünk, a mely Angliába igen nagy, Gralaczba, mert ismétlem, Galaczban ma olyan olcsók a fuvarozási dijak, hogy egy tonnának fuvarozása Liverpoolba 8 shillingbe kerül, a mi megfelel métermázsánként körülbelül 93 fillérnek, és a mi körülbelül annyi, mint a budapest—bécsi reláczió, daczára annak, hogy amaz sokkal hosszabb. Jelentékeny mennyiségű árpánk is megy Galacz felé, ;ugy hogy nekünk, ha Fiumét tekinteten kívül hagyjuk, a mi nem lehetséges, ha azt a czélt akarjuk elérni, hogy a külföldi államokba olcsón jussunk, a galaczi kikötőt kellene protegálnunk. Ezeket a dolgokat azért említem fel, hogy kellő világításba helyezzem azt, hogy a mit gr. Károlyi Sándor t. képviselő ur kívánt, az egyrészről megtörtént, másrészről, a mennyiben nem történt meg, nem az az oka, hogy nem teremtettek meg a kellő előfeltételek, mint a fiumei kikötő, hanem oka a mi egyetlen hazai kikötőnknek kedvezőtlen fekvése. Ezzel körülbelül kimerítettük azokat a segédeszközöket, a melyeket a t. többség a mezőgazdaságnak nyújthat arra az esetre, ha az vámkezelés szempontjából rosszabb helyzetbe jutna, mint a milyenben ma van. Egy hang (balfelöl): Hát a szövetkezetek! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Kérem, a szövetkezetek csak nem tartoznak a vámtarifához. (Derültség jobbról.) De az idő nagyon előrehaladt, azért be akarom fejezni beszédemet. (Halljuk! Halljak! a baloldalon.) Lázár Pál t. képviselő ur megjegyzéseire volna néhány viszontmegjegyzésem. Ó azt mondja, hogy nagy mulasztást követtünk el akkor, a mikor a német szerződést megkötöttük, hogy akkor nem kötöttük ki azt, hogy a német szerződés abban az esetben is érvényes, ha külön vámterület lesz. Hát, t. képviselőház, ha jól emlékszem, a miniszterelnök ur itt már elmondotta egyszer, hogy mikép mentünk bele a német szerződés tárgyalásába. De talán nem. lesz felesleges, ha egész rövidséggel ezt én is elmondom. (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) A német birodalmi kormány, miután, sajnos, minket a szerződés megkötésében Oroszország megelőzött és a más államokkal kötendő szerződések tárgyalásai is előrehaladottak, arról értesített bennünket, hogy ha ő nem lesz abban a helyzetben, hogy a velünk kötendő kereskedelmi szerződést a többi kereskedelmi szerződésekkel egyidejűleg terjesztheti elő a biro-