Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-31

368 31. országos ülés 1905 május 29-én, hétfőn. dalmi gyűlésen, nem hiszi, hogy a szerződés oly alakban fog keresztülmenni, a mely a mi érdekeinknek meg fog felelni. Mi akkor figyel­meztettük a német birodalmi kormányt azon nehézségekre, a melyek belpolitikai viszonyaink tekintetében a szerződési tárgyalásokat illetőleg fennállanak, és megmondottuk egész nyíltan és határozottan, hogy mi csak feltételesen tárgyal­hatunk, a mennyiben a képviselőház a vám­szövetséget elfogadja. De hogy valaki ugy, a hogy Lázár Pál t. képviselő ur mondta, tár­gyalhasson a német birodalommal ugy, hogy egyidejűleg a közös vámterület alapján az egész monarchia érdekében tárgyal, azután pedig Magyarország érdekében a külön vámterület alapján, ezt én a magam részéről lehetségesnek nem tartom. Ebből a szempontból tehát bennün­ket szemrehányás nem illethet. Ázt mondja azután, hogy nincsen meg­elégedve a német szerződéssel, hogy azt csak akkor fogadja el, ha csak a között van válasz­tása, vájjon a német szerződést fogadjuk-e el. vagy a német autonóm vámtarifával álljunk szemben. T. képviselőház, a német kormány tőlünk független és — sajnos — a német birodalom külkereskedelmi forgalmában mi a negyedik vagy ötödik helyen állunk. Az első Észak­Amerika, a második Anglia, a harmadik Orosz­ország. A német birodalom a maga kereskedelmi érdekei szempontjából nincsen abban a helyzet­ben, mint mi vagyunk, hogy t. i. ránk nézve igenis a német kereskedelmi viszonyok fontosak és mérvadók. Ránézve a mieink alárendeltek, vagy legalább is alárendeltebbek, mint a német kereskedelmi érdekek miránk nézve. Ennél­fogva könnyű azt mondani, hogy mi nem értük el mindazt, a mit kívántunk. Legyen arról meggyőződve a képviselőháznak minden tagja, hogy mi többet kívántunk, mint a mennyit el­értünk. De a ki figyelembe veszi azoknak a kereskedelmi szerződéseknek egész komplexumát, az meg lehet róla győződve, hogy itt egészen határozott német politikával állottunk szemben. Polónyi Géza: A melylyel szemben nem volt egészen határozott magyar politika! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­ter : Ezek azok az okok, a melyek miatt én ká­rosnak tartom, ha mi az adott viszonyok közt térünk át az önálló vámterületre, (Helyeslés a jobboldalon.) Én, t. ház, sem a vámuniót, sem a külön­álló vámterületet dogmának nem tartom. Mind a kettőt a viszonyok határozzák meg. De hogy a mai viszonyok között, midőn benne élünk olyan szerencsétlen — legalább az én felfogásom szerint szerencsétlen — vámpolitikai áramlat­ban, a midőn minden állam elzárkózik, a mi specziális viszonyaink közt jól megválasztottnak az időt abszolúte nem tartom. De veszélyesnek is tartom ezt a politikát, Tekintettel arra, hogy nagyon rövid idő áll rendelkezésre .; . Polónyi Géza: Ezért húzzák a válságot! Gr. Batthyány Tivadar: Majd az abszolút kormány elintézi! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­ter: Ez egy tény. Polónyi Géza: Tény, de osztrák taktika! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­ter : Mindarra, a mit t. képviselőtársam a maga indítványában mint teendőt és végzendőt előre lát, mégis csak bizonyos idő szükséges, akármilyen szorgalmasan fognak ezek a bizott­ságok tárgyalni, bár nem hiszem, hogy az auto­nem vámtarifa megállapításának ez lenne a legalkalmasabb módja, sőt azt hiszem, ez egyike a legnehezebbeknek. A vámtarifa megállapítása végett az Ausztriával való szerződési tárgyalá­soknak bizonyos tekintetben meg kell előzniök a többi tárgyalásokat; nem mondom, hogy be kell fejezve lenniök; de addig, a míg t. képvi­lőtársam nem fog tisztába jönni Ausztriával, meg fog győződni arról, hogy nem tárgyalhat a külföldi államokkal sem. Ez olyan bizonyos egymás utánja a dolgoknak, hogy ha azután a tárgyalások tekintetében az időből ki méltóz­tatnak fogyni . . . Polónyi Géza: Ez helyes! De önök már 1892 ben tartoztak volna autonóm vámtarifát csinálni, azóta elmulasztották! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­ter: .. . akkor ebből egy igen veszélyes hel} ­zet származik. Nem akarom tovább fárasztani a t- házat; elég hosszasan vettem igénybe türelmüket, a melylyel szívesek voltak engem végighallgatni, de ismétlem még egyszer, hogy ezt a politikát alapjában károsnak, az adott viszonyok között pedig veszélyesnek tartom ós ezért nem járulok hozzá Kossuth Ferencz t. képviselőtársam indít­ványához. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Polónyi Géza: Házszabály-revizió helyett tetszett volna a tarifát, az autonóm vámtarifát idehozni! Eitner Zsigmond: És még egyet: hogy Bécs érdekének hasznos! Ezt elfelejtette mondani! Gr. Batthyány Tivadar: Ez a tenorja az egész beszédnek! Elnök: T. ház! A vitát most félbesza­kítjuk. Mielőtt a következő ülés idejének és napi­rendjének megállapítására áttérnénk, bátor vagyok bejelenteni a t. háznak az ülés elején megejtett bizottsági választások eredményét. (Hallj'uh! Halljuk 1) A kivándorlási bizottságba 31 tag válasz­tatott meg. Beadatott 138 szavazólap, Ebből mres volt egy, s így a következő képviselő urak |l37 szavazattal lettek a bizottság tagjaivá megválasztva: Bartha Miklós, Barabás Béla, Burgyán Aladár, Désy Zoltán, Csépán Géza, Hammersberg László, Kállay Lipót, Kossuth

Next

/
Oldalképek
Tartalom