Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-31

366 31. országos ülés 1905 május 29-én, hétfőn. argumentumotkai, tovább megyek a részletekben. Egy hang (balról): Obstruál! Pap Géza: Erre kellett volna obstruálni. (Zaj a baloldalon.) Egy hang (a baloldalon): Segítségére megy a németnek! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Dehogy megyek. Kérdezzék meg a németektől, hogy micsoda segítségükre vagyok. (Zaj. Elnök csenget.) T. ház! B. Kaas Ivor képviselő ur azt mondja, hogy világpiaczi áron adunk el. De bizony sokkal eló'nyösebben, mert a világpiaczi ár, abban mégis egyetértenek és egyetért minden ahhoz értő ember, ebben nincs véleménykülönbség, a világpiaczi ár a londoni. Először is mert... B. Kaas Ivor: Reláczióban! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : De már erre ne tanitson, kérem. Vészi József: Ne kompromitáljuk az önálló vámterületet! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : A londoni piacz azért piacz, mert . . . B. Kaas ivor: Mert ott van összegyűjtve! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Majd megmagyarázom. Azért világpiacz, mert először is oda a gabona vámmentesen jön be, tehát nincsen befolyásolva. Másodszor főleg azért, mert ott oly tartományok búzája és termése jön össze, a melyek aratása nem esik össze, mert ott egész esztendőben kínálnak friss aratást. Kossuth Ferencz: Csakhogy Liverpool a világpiacz! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Kossuth Ferencz t. képviselőtársam minden közbeszólását szívesen veszem. Kossuth Ferencz: Csak tréfáltam ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Igaz, nekem nem Londont kellett volna mondanom, hanem Liverpoolt, csakhogy angol felfogás szerint ez egyértelmű. Liverpoolban van a nagy piacz, és ne tessék azt hinni, hogy csak hallomásból beszélek, mert napokig voltam ott, hogy annyira, a mennyire tőlem telik, megismerjem. A mi búzaárunk a világpiaczi ár felett két ós fél koronával áll, azért csak két és fél koronával, mert mindig fennállanak a határszéli vámkedvezmények, a melyek részben lerontják a 3 korona 57 filléres vám hatásának egy részét. Tehát két és fél koronával magasabb. Már most tudvalevő, hogy Románia — és mikor Romániáról beszélek, déli Oroszország gabonatermése is ideszámítandó, mert az is Galaczba jön — egész termését kiviszi Belgiumba és Angliába, mert Angliában egészen vámmentes, Belgiumban csak csekély statisztikai illeték szedetik a bnza után. És miért teszi? Mert csodálatosan ugy leszállottak a tengeri-szállitási dijak, hogy ez a szállítási dij Galaczból Liverpoolig csak valamivel nagyobb, de különben csaknem egyforma a galacz—bécsi dunai szállítás költségével. A szállítási költség tehát Bécsbe vagy Liverpoolba egyforma. Románia ennek daczára nem viheti termését Bécsbe, mert 3 korona 57 fillér vámot kell ott fizetnie. B, Kaas Ivor: És jobb minőségű bnzát adunk! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Arról jobb nem beszélni! (Mozgás és zaj balfelöl.) Ha egyforma viszonyok között leszünk, akkor ott meg kell küzdenünk a román búzával és daczára annak, hogy az előbb azt mondtam, hogy nem akarom ezeket a számításokat ismételni, annak a meggyőződésemnek adok itt egészen nyíltan kifejezést és nem hiszem, hogy a következmények megczáfolnának, hogy annak az ausztriai vámnak több mint felét a magyarországi termelő fogja megfizetni. Már most lássuk azon száz ok közül azt a kettőt, a melyet még felhozott gróf Károlyi Sándor. Az egyik az adórendszer. Azért tettem ezt a kitérést, hogy bebizonyítsam, hogy ha Magyarország összes földadóját elengedik, ez nem ér fel azzal a kárral, a mit a magyar termelő szenvedni fog azáltal, hogy a nyerstermények, különösen gabonaterményei Ausztriában meg fognak vámoltatni, (Zaj.) Az természetes, hogy ha valaki bajban van, akkor minden segítség javára válik, Ha megtörténik az, a mit gróf Károlyi Sándor mond, hogy az önálló vámterület esetén majd ugy fog szabályoztatni a földadó, hogy bizonyos létminimum biztosíttatik és az adóban kedvezmények adatnak, ez kétségtelenül a magyar földmivesnek előnyére lesz; de állítom, hogy az egész földadó nem képes a magyar földmivelést kárpótolni azon veszteségekért, a melyeket szenvedni fog. (Zaj balfelöl.) Eitner Zsigmond: Az osztrák ipar veszteségeiről is beszéljen. B. Kaas Ivor: Ez csak ijesztgetés. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: A másik, hogy gróf Károlyi Sándor azt mondta, hogy más tarifapolitikát kell követni, mert a mostani helytelen. Miután itt nem általában beszélünk tarifapolitikáról, hanem azon viszonyokról, melyek az önálló vámterület felállítása esetén előállnak, természetesen a tarifapolitikának is csak ezzel összefüggő részéről akarok beszélni. Gróf Károlyi Sándor is megemlítette, hogy oly tarifapolitikát kell csinálni, hogy a magyarországi termények kijuthassanak a vámkülföldre. Polónyi Géza: Tehát Ausztriába is! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Tessék elhinni, hogy a fiumei reláczióban, a mely ez idő szerint fő kiviteli központunkat képezi, a vasúti tarifák tekintetében elmentünk a legszélsőbb határig.