Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-31

31. országos ülés 1905 május %9-én, hétfőn. 3G5 czélja vagy indoka nincsen. (Ralijuk! Ralijuk! jobhfélol.) A másik indok, a mely lehetetlenné teszi, hogy a nemzeti banktól várjuk, hogy a kamatláb lejebbszálljon és a hitelviszonyok kedvezőbbé váljanak, az, hogy Magyarország termelése — fájdalom — ma még nagyon egyoldalúan mezőgazdasági. Érmek a termelésnek az év egy bizonyos szakában hitelre van szüksége. (Egy hang halfelöl: De nem kap ! Ralijuk! Ralijuk! jobbfelöl.) Most, midőn fennáll még a közös bank (Zaj balfelöl.) egy időben igénybe veszi a magyar mezőgazdasági termelés, máskor pedig az osztrák ipar . . . (Folytontartó zaj halfelöl. Egy hang balfelöl: A mezőgazda nem kap az osztrák-magyar banktól!) Én ezeket a kérdéseket nem tárgyalhatom másképen, mint szakszerűen és a kamatlábpolitikát nem lehet sem tárgyalni, sem megértetni jelszavak utján, B. Kaas Ivor: Nem jelszavak, hanem tapasztalatok ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Én elismerem, hogy a magyar nemzeti bank és egyáltalában Magyarország hitelviszonyainak önállósága igen nagy értékkel bir. Én sokkal jobban tudnám ezt bizonyítani, mint azok, a kik jelszavak után indulnak. (Zaj és mozgás a baloldalon és a közép/én.) De nem arról van szó; hanem arról, hogy a mezőgazdaságnak hasznára lesz-e az, ha önálló bank lesz. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a baloldalon és a középen.) B. Kaas Ivor: Ha jó bank lesz! Laehne Hugó: Mondom, hogy agrárius! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Másodszor azt mondta gr. Károlyi Sándor t. képviselő ur. hogy adórendszerünk alakítandó át. Teljesen egyetértek vele, és azt hiszem, igen nagy mulasztás volt, hogy ezt az adóreformot, melybe annyi kormány belefogott, sohasem vettük elő; (Zaj balfelöl) mert hogy adórendszerünknek igen nagy hátrányai vannak, különösen annak kezelésében, a beszedésben: ez oly nyilvánvaló dolog, hogy igazán csodálom az országnak türelmét, hogy ezen nem változtatott. Egy hang (balfelöl): A szabadelvűpárt az oka! (Nagy zaj balfelöl.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Nem a szabadelvűpárt, hanem a/, hogy az urak mindig közjogi dolgot vitatnak itt és nem marad azután idő az ország vitális érdekeire, s így arra is, hogy az adórendszert javitsuk. (Ugy van! jobbfelöl.) Az ország vitális érdekeivel senki sem gondol. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a baloldalon és a középen.) Polónyi Géza: November 18-ikát nem kellett volna csinálni! (Helyeslés. Zaj bal felöl.) Tetszett volna november 18-ikán az adóreformot idehozni! (Zaj.) Akkor majd csináltunk volna! (Folytonos zaj.) De önöknek szükségük volt november 18-ikára. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Ha Ausztriában vám alá fognak vettetni a magyar nyerstermények, mégis csak tisztába kell jutnunk az iránt, hogy körülbelül mit reprezentál az ebből származó kár. Én itt számitgatásokat nem akarok tenni; mert hiszen egy beszéd keretében ily számításokat tenni először nagyon nehéz, másodszor minden ilyen számitgatásnak megvan az a természetes hibája, hogy bizonyos fokig konjekturákból áll. Az egyik kiindul bizonyos konjekturából, a másik másból, és igy aztán egymással sohasem találkoznak, De azt hiszem, senki sem vonhatja kétségbe, hogy mily értéke van annak, ha egy ország előtt megvan a lehetőség arra, hogy egy területre vámmentesen vigye be a maga terményeit most, amikor ez egész Európában fehér holló, ám mert hiszen Francziaország, ismeretes, hogy Thiers óta védvámos alapra helyezkedett, Németország is védvámos alapon áll, sőt továbbmegyek: maga Svájcz is épen a legutóbbi időben felemelte a maga autonóm vámtarifáját. Hát igazán fehér holló az olyan terület, a hova vámmentesen be lehet vinni a terményeket. Polónyi Géza: Anglia! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Majd rátérek rögtön Angliára is. Nekünk keresnünk kell ilyen területet. És ha mi ezt a területet elveszitjük, hogy ez a mi mezőgazdaságunknak előnye volna: ilyent még nem hallottam soha. Eitner Zsigmond: Miért kell, hogy elveszítsük ? (Ugy van! bal felöl. Zaj.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Ugy látszik, hogy a t. urak nem voltak kegyesek figyelemmel hallgatni szavaimat. Nem azt mondtam én, hogy majd a mezőgazda nem tudja eladni a búzáját, mert nem tudja hova kivinni. Annyi gazdasági ismeretem nekem is van, hogy tudom, hogy senki sem tartotta még meg a maga búzáját, senkinek a búzája nem maradt a nyakán, hanem eladta. Csak azt akarom hangsúlyozni, hogy csak nem enielkedhetik a búza ára akkor, a mikor itt exportra szorítkozunk minden évben. (Ellenmondás balfelöl.) Polónyi Géza: Ez sem áll! (Ugy van! balfelöl.) Minden évben legalább nem! Mikor rossz termés van, nincs kivitel. Rosenberg Gyula: Magyarország, mint önálló vámterület mindig többet termel, mint a mennyit elfogyaszt. Polónyi Géza: Nézze meg, hogy 1866-ban mit exportált, (Zaj.) B. Kaas Ivor: Mindig a világpiaczi árak szerint adunk el. Polónyi Géza: Különben felelünk erre! Szatmári Mór: Majd eszik az a szegény magyar ember búzakenyeret. (Zaj.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Különben mivel azt látom, hogy a képviselőház némely tagját nem győzöm meg