Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-29
318 29. országos ülés 1905 összbüntetés szabatott volna ki, ha a bíróság ezen czikkekre kiterjeszkedve a bűnösséget megállapítja és a büntetést kiszabja, valamint most sem következik egyéb, ha a bíróság ezekben politikai irányú czikkeket lát, mint az, hogy a bűnösséget kimondja és az előbbi ítéleteknek hatályon kívül helyezése mellett összbüntetést szab. A mentelmi bizottság igen alapusan megvizsgálta a t. képviselőtársunk által előadott ezen tényállást. A képviselő ur, ha jól fogtam fel, és a mint helyesnek is fogadta el, azt mondja, hogy ezen czikkeknek nagy része már akkor napvilágot látott, tehát miért nem inkrimináltatott ? Ezen kifejezésében benfoglaltatik, hogy vannak itt czikkek, melyek az ítélet után hozattak. Ha tehát az előbbi felfogás nem állna is meg jogilag, ezekre nézve az eljárásnak minden körülmények közt be kellene következni. A mentelmi bizottság tehát nem lehetett más helyzetben ezen igazán érdekes és jogi diskuszszióra méltán alkalmat szolgáltató és e miatt a bizottság által is mérlegelt adatok megvizsgálása után sem, mint egész nyugalommal azt látni, hogy bár részletekig belement ennek a vitatásába, politikai zaklatás fenn nem forog. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, kérdem a házat: kiván-e valaki a kérdéshez hozzászólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a mentelmi bizottságnak Hodzsa Milán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében tett javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát és ehhez képest Hodzsa Milán országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Kubik Béla a házszabályokra való hivatkozással kér szót. Kubik Béla: Bocsánatot kérek legelőször is a ház elnökétől, hogy az imént fel akartam szólalni a házszabályok ezimén akkor, mikor láttam azt, hogy az elnök ur egy más tárgyba akar belefogni, nem akarván azt, hogy zavarjam az előző kérdést, annál kevésbbé, hogy zavarjam azt, a mihez az elnök ur már hozzáfogott. Csupán ezen a czimen van módom a ház határozatát kérdés tárgyává tenni, mert egyéb módom nincs az elnök úrhoz kérdést intézni. Tegnap a ház egy határozatot hozott, azt. hogy a belügyminiszter ur 24 óra alatt tartozik a gr. Keglevich Istvánra vonatkozó és kezei közt lévő iratokat az összeférhetlenségi bizottságnak átszolgáltatni. Miután a belügyminiszter ur itt hivalkodott azzal, hogy ő az 1848 : III. t,-czikket igen jól ismeri, egész természetesnek tartom, hogy a tegnap hozott határozatot, a melynél ő is jelen volt, bizonyosan tudomásul kellett hogy vegye. Azt a kérdést intézem tehát az igen t. elnök úrhoz; vájjon eleget tett-e a belügymájus 26-án, pénteken. miniszter ur ezen tegnapi határozatnak? (Élénlc helyeslés hálfelöl.) Nem helyezkedhetem arra az álláspontra, a melyre talán lehet, hogy az igen t. elnök ur helyezkedni szükségesnek tartja mint elnök, hogy a belügyminiszter tulajdonképen csak attól az átirattól számított 24 óra alatt fog majd felelni, a melyet ma hitelesítettünk a jegyzőkönyvvel. Én tehát ezt a kérdést intézem az elnök úrhoz és kérnék rá feleletet. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! A felszólalásra mindenekelőtt az a megjegyzésem, hogy a miket a t. képviselő ur előadott, azok a házszabályokkal egyáltalában semmiféle összefüggésben nincsenek és hogy ennélfogva felszólalása nem volt egészen házszabályszerű. Minthogy azonban a kérdés felvettetett, azt hiszem, a ház meg fogja engedni, hogy erre válaszolhassak. (Halljuk! Halljuk/) Különben most a ház külön engedelme nélkül erre feljogosítva nem lennék, mert ezt a házszabályok ezimén felvetni nem volt jogosítva a képviselő ur. (Helyeslés.) Arról, hogy a miniszterelnök ur kiszolgáltatta-e az iratokat vagy nem: tudomásom nem lehet, mert azokat az iratokat nem a ház elnökének, hanem az összeférhetlenségi bizottságnak kell bemutatni. (Helyeslés.) Ha pedig esetleg még be nem nyújtotta volna, a mit nem tudhatok, az magyarázatot lelhet abban, hogy a jegyzőkönyv tényleg csak ma az ülés kezdetén lett hitelesítve és így az átirat még csak ezután fog a miniszterelnök úrhoz elmenni. (Helyeslés.) Ezek azok, a miket arra a kérdésre nézve, a melyet Kubik Béla képviselő ur hozzám intézett, elmondani kötelességemnek tartottam. (Helyeslés.) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 38) Szulyovszky Dezső országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálosi József előadó : T. ház! Dr. Szulyovszky Dezsőt a B. T. K, 258. §-ába ütköző, Markhó Gyula nyitramegyei alispán sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt mint bűnsegédet a nyitrai kir. járásbíróság 1904. május 31-én 1903. B. 165/15. sz. alatt, — a nyitrai kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság pedig 1904. évi október hó 6-án 6901. sz. a. hozott ítélettel bűnösnek nyilvánítván, 100 korona fő- és 50 korona mellékbüntetésből álló pénzbüntetéssel sújtotta. A nevezett vádlott a kir. Curiához semmiségi panaszt nyújtott be. Eme bűnpörnek harmadfokú elintézése előtt az országgyűlés, melynek képviselőháza a mentelmi jogot felfüggesztette, feloszlott és dr. Szulyovszky Dezső ujbói képviselővé választatott, minek következtében a benyújtott semmiségi panasz elbírálható nem volt. A pozsonyi kir. főügyész 900/1905. sz. a. kelt felterjesztésében kéri a nevezett képviselő
