Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-29
29. országos ülés Í905 májas 26-án, pénteken. 317 lezte magát, hogy az idegen államokkal a tárgyalás uj vámtarifa alapján fog eszközöltetni. Eddig azonban a kiegyezés (és igy tarifa sem.) nincs elintézve és igy Khuen arra a gondolatra jött, hogy uj tarifa nélkül is kezd tárgyalni. Ellenzék a miniszterelnöknek ezen szándékában a nevezett törvény megsértését látja és szerdán ugy állottak a dolgok, hogy Khuen ezen szándékáért már komolyan volt fenyegetve. Azonban az ő sima kezének sikerült a nehézségeket eltávolítani, megigérte, hogy az 1899. évi XXX. törvényczikket meg nem sérti, ha csak az ország érdeke követelné, hogy már most megkezdessék a tárgyalás Olaszországgal a szerződésről. Csütörtökön képviselőházi ülés előtt e tárgyról volt miniszteri tanácskozás, jelen volt Kossuth Ferencz is. Khuen hajlandó e tárgyban is engedni, azonban erről a királyt akarja értesíteni. Ha a király megengedi, hogy Khuen szükséghez képest engedjen, lesz paktálás, ha azonban nem, Khuen kérni fog határozott meghatalmazást arra, hogy a képviselőházat feloszlathassa és az uj választásokat kiírhassa. Különben lankad az obstrukczió is. Kossuth Ferencznek a párt elnökségérői való lemondásának azon következménye volt, hogy a dühös obstruálók száma apadt. Az egész párt óhajtja, hogy Kossuth újra foglalja el az elnöki széket; Kossuth megigérte, hogy határozott választ ad a jövő hét kezdetén. (A szerint, mit végez gr. Khuen Bécsben.) Egyelőre obstruálnak egyes urak saját szakállukra. Barabás és Eötvös után csütörtökön beszélt Polónyi képviselő Khuen programmja ellen.« (Tolm. ü, sz. 3/1905.) Ezen fordítás a Siovensky Tyzdennik czimű Budapesten megjelenő hetilap 1903. évi 1. számában közölt aJSTová oláda« feliratú közlemény eredeti tót nyelvű szövegével mindenben megegyez. Van ezenkívül még egy egész csomó más dolog. (Nyugtalanság. Felkiáltások: Elég! Nem Ml több!) Babó Mihály: Megállapítható a politikai tartalom. Elnök: Ha nem kívánják a többit meghallgatni, akkor nem is kell felolvasni, (Helyeslés.) Szólásra nincsen senki feljegyezve. Kíván- e még valaki a mentelmi bizottságnak szóban lévő jelentéséhez hozzászólni,? Hodzsa Milán: Én kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarok a bizottság javaslatának ellenmondani, csak néhány tény konstatálására szorítkozom. Állítólag politikai tartalmú czikkek ezek és azon a czimen kérik kiadatásomat, hogy felelősségre vonjanak, mert politizálás van a czikkekben, a nélkül, hogy letettem volna a kellő biztosítékot. Megjegyzem azonban, hogy én már ugyanazon vétség czimén, a melyről e czikkekben szó lehet, 1904 május 31-ikén elitéltettem és pénzbirsággal, illetve pénzbüntetéssel lettem sújtva. Ezek a czikkek pedig, a melyek miatt újonnan kérik kiadatásomat, ugyancsak 1904. évi januártól májusig jelentek meg. Az ügyészségnek tehát ezeket a dolgokat a büntetőtörvénykönyv 96. §-a alapján összegeznie kellett volna. (Mozgás. Felkiáltások balfelöl: Nem tartozik ide!) Endrey Gyula: Osszbüntetést kellett volna kiszabni! Hodzsa Milán : Azt hiszem, idetartozik, mert osszbüntetést kellett volna rám kiróni és ha ez nem történt meg, akkor nagyon is közel fekszik az a gyanú, hogy politikai zaklatásról lehet szó. Ezt egyszerűen konstatálni kívánom azért, hogy a t. háznak tiszta képe legyen az egész dologról. Elnök: Kérdem a t. házat: kíván-e még valaki a mentelmi bizottságnak most tárgyalás alatt lévő jelentéséhez hozzászólni, igen, vagy nem? Bittó Dénes: Én kérek szót ! Elnök: Bittó Dénes képviselő ur kér szót. Bittó Dénes: Kérem a t. előadó urat, szíveskedjék konstatálni, hogy azok a czikkek, a melyek miatt a képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérik, csakugyan abban az időben jelentek-e meg, a melyet a t. képviselő ur megjelölt. (Mozgás.) Förster Ottó: Olvasd el még egyszer. (Elérik derültség.) Káíosi József előadó: Felvilágosításul előadhatom a következőket: (Halljuk! Halljuk!) Az érdekelt t. képviselő ur azt nehezményezi, hogy most kiadatását kérik. De maga se mondja, hogy ezekért az igen számos politikai tárgy körül forgó czikkekért ő már felelősségre vonatott volna, hanem előterjesztésében odakulminál, hogy őt már többrendbeli ilyforma czikkért megbüntették. Hodzsa Miíán: Ugyanabból az időből. Káíosi József előadó: Es pedig ugy, hogy a mikor a büntetés kiszabatott és teljesíttetett, az inkriminált czikkeknek egy része már előző időkben napvilágra jutott. Ez — szerinte — rá nézve sérelmes és a zaklatást abban látja, hogy miért nem vonatott feleiősségre ugyanakkor ezekért a czikkekért is együttesen. Igy áll a dolog, ugy-e kérem? Hodzsa Milán: Igen! Káíosi József eíőadó: Jól van. Erre nézve vagyok bátor tisztelettel megjegyezni a következőket. (Halljuk! Halljuk!) Mindenki tudja, a ki a judikaturábän csak egy kissé is jártas, hogy vannak dolgok, melyek miatt nem lehet megakasztani a bíróság működését, habár azon időig, mig az ítélet hozatott, más ahhoz hasonló cselekmény is elkövettetik. Sokszor megtörténik közönséges bűntetteknél is, hogy a bíróság kénytelen már befejezett ügyekben, nehogy késedelem következzék be, Ítélni, s nincs neki módja bevárni, hogy egy meg nem érett vagy a bíróság elé még nem vitt ügygyei foglalkozzék. Ebből tehát jogsérelem semmi tekin•ben sem származhatik és nézetem szerint zaklatás esete nem következtethető, mert akkor is
