Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-21

230 21. országos ülés 1905 május 9-én, kedden. mazása nélkül. Mert a dolog természete szerint azok a házszabályok, melyek nem számoltak az obstrukczió veszedelmével, ezen bajnak leküzdé­sét szigorú megtartásuk mellett lehetetlenné teszik. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) És mindenütt a világon azt az akcziót, a mely a parlamentarizmus ezen veszedelmének elhárítását az elavult és más viszonyokra szabott házszabályok kisebb vagy nagyobb megsértésével győzelemre vitte, nem alkotmányválságnak, nem jogtalanságnak, nem a jogrend megváltoztatásá­nak, de igenis a valódi alkotmányos érzület diada­lának tekintették. (Élénk helyeslés a jobbóldalon.) Azt, hogy ebben a formai jog megsértetett, igenis elismertük, de hozzátettük mindig, — és azt nem is fogja a t, képviselő ur megtagadni soha — hogy a formai jog megsértetett azért, hogy lehetetlenné tegyük a kisebbségnek egy oly fellépését, a mely magát az alkotmányosság lényegét alapjaiban támadta meg, a mely magá­nak ennek a háznak és az e házban megnyilvá­nuló nemzeti akaratnak érvényesülését tette lehetetlenné. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ép ezért engedje meg a t. képviselő ur, de valóban csak mosolylyal lehet fogadni, midőn a mi eljá­rásunkat államcsínynek nevezi és harmadik Napó­leonhoz hasonlít bennünket. Mi az államcsíny ? Államcsíny az. ha egy olyan faktor, a melynek valamely ügykörben döntési joga nincs, est a döntési jogot magá­hoz ragadja és az alkotmányos, jogosult faktort döntési jogától megfosztja; ellenben ha az a faktor, a melyet a döntés joga megillet, mely­nek a törvény betűje és az alkotmány szelleme értelmében nemcsak joga, de kötelessége, hogy döntési jogával éljen, kénytelen formai sértést követni el azért, hogy az alkotmánynak azt a nagy alapelvét, azt a nagy parancsolatát érvényre emelje, az nem államcsíny, hanem ellenkezőleg, helyreállítása az államhatalom ágazataiban és részeiben az alkotmányos egyensúlynak. (Elénk helyeslés a jobboldalon). Azután sajátságos az az orvoslás, a melyet a t. képviselő ur nekünk ajánl, n hogy ebből a siralmas helyzetből kimászszunk. 0 azt mondja, hogy itt impedimentum publicae honestatis forog fenn, de csak a pártra nézve; a párt egyes tag­jai tetézzék eddigi borzasztó viselkedésüket egy politikai erkölcstelenséggel, tetézzék elveik meg­tagadásával, tetézzék azok cserbenhagyásával, tetézzék a szerintük káros, helytelen .politikai irány támogatásával, és akkor a honestas ösz­szes szempontjainak tesznek eleget. (Elénk tet­szés a jobboldalon.) Köszönöm, t. képviselő ur, de ebből a ho­nestásból mi nem kérünk; mi elveink cserélé­sére nézve a képviselő ur példáját követni nem fogjuk. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Minket az a meggyőződés tartott elveink mellett, az a meggyőződés forrasztott azokkal össze, hogy azok érvényre juttatása áll valóban az ország érdekében, áll valóban a nemzet politikai érde­kében és mindaddig, mig ezen meggyőződésünk meg nem változik, kitartással, becsülettel fogunk elveink mellett megmaradni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ebben nem ingathat meg bennün­ket az a körülmény, hogy elveink közt van olyan is, mely a mai pillanatnyi áramlatokkal nem egyezik. Mert ha meg van valaki győ­ződve igazáról és ha meg van győződve arról, hogy meggyőződésének érvényre juttatása áll az ország érdekében, akkor pillanatnyi áramlatok befolyása alatt nem szakithat saját felfogásával és akkor momentán sikereknek reménye nem tarthatja vissza, nem szabad, hogy visszatartsa attól, hogy kötelességét a közvélemény felvilá­gosítása és meghódítása terén teljesítse. (Helyes­lés. TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) És higyje meg a képviselő ur, nem fogja az ország kárát vallani annak, ha nem egy olyan ellenzékkel fog a jelen többség szemben állani, a mely a ráliczitálás taktikáját követi (TJgy van ! TJgy van! a jobboldalon.) és folyton-folyton ujabb izgató momentumokat keres, a melyekkel az ország közvéleményét lázba borítja. Ellenke­zőleg, higyje meg azt, hogy ha mi a gazdasági kérdésekben szigorúan az objektív gazdasági érvek és szempontok szerint fogunk eljárni és ha tartózkodni fogunk attól, hogy közjogi vitás kérdések folytonos felkavarása által vonjuk el azt az időt, a mely az erőgyűjtés, az erőkifejtés hasznos tevékenységére volna szánva, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) ezzel nem rossz szolgá­latot fogunk tenni az ország közvéleményének. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ezeket kötelességemnek tartottam a magam és a párt nevében elmondani. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Zboray Miklós jegyző: Vlád Aurél! (A bal­oldali képviselők bejönnek a terembe.) Szikiay Ede: Bejöttek Vládot hallgatni! (Zaj.) Sághy Gyula: A ti szövetségeseitek ! Elnök: Kérem, ne méltóztassék ilyen türel­metlennek lenni a jobboldalon; nagy csendben hallgatták meg. (Derültség.) Sziklay Ede: A baloldal nem türelmetlen­kedhetett, mert nem volt itt! Vlád Aurél: T. ház! Az ország jelen vál­ságos helyzetében minden hazafias pártnak kötelessége a válságból való kibontakozást elő­mozdítani. Épen ezért a mi pártunknak az volt az álláspontja, hogy ne indítson meg hosszabb vitát, hanem röviden jelezze a maga álláspont­ját a szőnyegen lévő kérdésekkel szemben. Es ha a szabadelvűpárt részéről és különösen az ideiglenes miniszterelnök részéről nem lettünk volna olyan megtámadtatásban részesítve, a mely egyenesen felhívja a védekezést, talán nem is szólaltam volna fel hosszasabban, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy a jelen válsá­gos pillanatban nincs meg az alkalmas idő arra, hogy azokat a kérdéseket, a melyek specziálisan minket érdekelnek, megvitassuk. Ahhoz kellő

Next

/
Oldalképek
Tartalom