Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-21

2l. országos ülés 190b május 9-én, kedden. 215 nem hajtották be, nem is szedték be, ha önként is akart valaki fizetni, de gróf Tisza István az erre vonatkozó határozatokat megsemmisítette, fegyelmi eljárást akasztott az illető tisztviselők nyakába, (Mozgás.) a kik a törvényt szigorúan alkalmazták. (Mozgás.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bozóky Árpád: Már pedig csúf játék a magyar alkotmánynyaí, ha valaki azt mondja, hogy a meg nem szavazott adót kivetni nem szabad, de elfogadni szabad. Hiszen, ha kivetni nem szabad, a mi pedig az adőszedésnek az első stádiuma, akkor még kevésbbé szabad beszedni. (Helyeslés a baloldalon. Mozgás és derültség a jobboldalon.) Hála Istennek, már ezelőtt 110 évvel gondoskodtak az akkori jó magyar hazafiak arról, hogy ily úton-módon ne legyen megkerülhető, elhomályosítható a magyar államnak joga, Illetőleg a magyar alkotmánynak e biztositéka. Az 1790, évi XIX. t.-czikk azt mondja a »segélyekről és adózásról* szólva: Hasonlóképen arról is biztosítja ő szent Felsége az országnak és csatolt részeinek Karait és Rendéit, hogy királyi önkény által bárminemű vagy pénzbeli, vagy természetbeli, vagy ujonczbeli segély sem a Karokra és Rendekre, sem a nemtelenekre nem vettetik ki, sőt szabad ajánlat örve alatt sem szedetik be. Ugyanez a szakasz idézi az 1715: VIII. t.-czikket, melyben világosan meg van mondva, hogy országgyűlési megajánlás nélkül sem adót, sem ujonczot nem szabad szedni.'Minthogy akkor is voltak rossz hazafiak, a kik országgyűlési megajánlás nélkül is fizettek adót, azok ellen hozták ezt a paragrafust. És a mai rossz hazafiak ellen is szól az, hogy még szabad ajánlat örve alatt sem szabad az adót beszedni. (Igaz! balfelöl,) Én, ki a magyar állam alkotmányának az adó- és ujonczmegajánlási jogban látom legfőbb biztosítékát, abban látom gróf Tisza István miniszterelnök ur legnagyobb bűnét, hogy e jogunkat akarta erőszakos intézkedések által elhomályosítani, és ha van ok arra, hogy a miniszterelnök urat vád alá helyezzük, ez a legalkalmasabb, a legszigorúbb ok arra, hogy csakugyan vád alá is helyezzük, (Igaz! bal felől.) T. képviselőház! Az 1867-iki törvényczikk azt mondja, hogy van magyar hadsereg. Később a szabadelvűpártnak értelmezése folytán lett közös hadsereg, azután pedig a chlopyi hadiparancsban lett egységes hadsereg. Látják, t. képviselőtársaim, e kérdésben is haladunk a lejtőn lépésről-lépésre addig az állapotig, a mikor Magyarországot beolvasztanák Ausztriába. Gr. Zichy Jenő: Soha! Bozóky Árpád: Ugyancsak 1867-ben mi csak közös védelemről beszéltünk, később a közösséget kiterjesztették közös támadásra, közös hódításra is. Nem kellett volna Bosznia-Herczegovinát meghódítanunk, mert ez már nem volt közös védelem, hanem okkupálás, a mire nem szerződtünk, a miről az 1867-iki törvény nem szólt. A mellett 1867-ben nem minden külügy lett közössé téve. A 8. §. világosan megmondja, hogy a külügyeknek csak az a része közös, a mely bennünket Ausztriával közösen érdekel, és mégis valamennyi külügyünket a külügyminiszter, aki pedig valójában nem is közös, de osztrák külügyminiszter, végezte eddig, és oly dolgokba avatkozott, a melyekre vonatkozólag Magyarország külön állami törvényhozása világosan meg van tartva. Nagyon sérelmesnek tartom például, t, képviselőház, hogy a közös külügyminiszter és nem is külön a magyar állam és külön Ausztria, hanem az osztrák-magyar monarchia nevében kötötte meg pl. a bűntetteseknek kiadására vonatkozó szerződéseket. Ez nem közösügy, hisz Magyarország büntetőjogilag egészen külön terület és mégis szerződésbe foglalták az erre vonatkozó megállapodásokat. így homályosította el, t. képviselőtársaim, a szabadelvűpárt a magyar állam függetlenségét 1867-től máig. Joggal mondta tehát a nemzet és a nemzet utján a mi vezérünk, Kossuth Ferencz, hogy pusztuljon az a rendszer. Nagy okunk van nekünk arra, hogy ez a rendszer pusztuljon, mert ha el nem pusztul, akkor hovatovább csakugyan odajutunk, hogy Magyarország államisága megszűnik és be lesz teljesen olvasztva az osztrák örökös tartományokba. T. képviselőház! A nemzet itélt, meghozta az ítéletét, hogy pusztuljon az eddigi rendszer. A felirat ellen most azt mondják, hogy azért felesleges, mert ő Felsége azt nem fogja meghallgatni és nem fogja végrehajtani a magyar nemzetnek azt a kivánságát, azt a kinyilvánított óhaját, szinte parancsát, hogy pusztuljon a rendszer. A ki ezt mondja, a ki feltételezi a mi ősz királyunkról, a legalkotinánjosabb, leglovagiasabb fejedelemről, hogy adott szavát nem fogja megtartani, az a legcsunyább felségsértést követi el. EÜ abban a biztos tudatban, hogy ő Felsége a magyar nemzetnek ezt a kinyilvánított akaratát nemcsak meg fogja hallgatni, hanem, a mint Ígérte akkor, mikor a képviselőházat feloszlatta, el is fogja fogadni és a magyar nemzet kivánságát figyelembe fogja venni, a a balpárti szövetségnek felirati javaslatát elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Zboray Miklós jegyző: Josipovich Géza! Josipovich Géza: Visoki Sabore! (Folytonos zaj és felkiáltások a baloldalon: Beszéljen magyarul! Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: Joga van hozzá! (Ugy van! Igaz!) Elnök: Névszerint fogom megnevezni a képviselő urakat, ha tovább is zavarják a szónokot. Makkai Zsigmond: Beszéljen magyarul! (Zaj.) Elnök: Joga van hozzá! Tessék meghallgatni !