Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-20

202 20. országos ülés 1905 május 8-án, hétfőn. dobnám a mandátumot, de lelkemet el nem adnám. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon. Helyeslés balfelöl.) Áttérek, t. ház, a katonai kérdésre. Igen röviden említem és azt a meggyőződésemet hangsúlyozom, hogy ha az egész hadsereg kiegé­szítő részét képező magyar hadsereget igazán magyarrá akarjuk tenni, akkor elsősorban a népoktatásnak magyar szellemben való reform­jára van szükség, (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) hogy akkor, ha azt az ezred-nyelvet behozzuk, a melyről báró Bánffy Dezső beszélt és magyar tisztek lesznek, legyen, a kivel az a magyar tiszt magyarul tudjon beszélni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Zlinszky István: Helyes, mi is ezt mondjuk! (Felkiáltások a jobboldalon: Hol ?) Elnök : Csendet kérek! Ne méltóztassék foly­tonosan közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Dési Géza: Röviden érintem még a gazda­sági kérdéseket is, mert szerény nézetem szerint a magyarság és a nemzeti állam kiépitése tekin­tetében az az álláspont, a melyet a szabadelvű­párt e tekintetben elfoglal, lehet téves, lehet helytelen, de mindenesetre magyar nemzeti szem­pontból fontos és megszívlelendő. Különösnek találom, hogy a mikor gazdasági kérdésekről van szó, akkor szembe szokták állítani a mezőgazda­ságnak, az iparnak és kereskedelemnek érdekeit, mintha el lenne képzelhető Magyarországon anyagi jólét a nélkül, hogy a gazdasági ágak összhang­ban legyenek, mintha lehetne ipart fejleszteni és a kereskedelmet fellendíteni a nélkül, hogy ápol­juk, erősítsük a magyar földet, a mezőgazdasági foglalkozást, a mely foglalkozás ennek a nemzet­nek évszázadok óta adott táplálékot, erőt és magyarságot és a mely földet én a magyarság erősségének tartok, a melylyel szemben nem szabad kiséreleteznem olyképen. hogy a földnek érdekeit, a mezőgazdaságnak érdekeit meggyön­gítsem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mélyen t. képviselőház! A gazdasági kér­désekben azt a szerény meggyőződést koczkáz­tatom, hogy ma a vílágirányzat nem kedvez a külön érdekeknek. Méltóztassék megfigyelni a nagy német uniót, méltóztassék megfigyelni azt, hogy Amerika bódító hadjáratot intézett a szige­tek ellen csak azért, hogy vámterületét, vám­piaczát nagyobbítsa; méltóztassék megfigyelni Chamberlain akczióját, a ki egy egész világot akart Angliához csatolni a »nagyobb Britannia« vámpiacza szempontjából. És ezzel szemben Magyarországon most az az egyedül álló irány­zat látszik fenforogni, hogy mi eldobjuk azt az egyetlen vámpiaczot is, a mely rendelkezésére áll még terményeinknek. (Zaj balfelöl! Félkiáltások a jobboldalon: Ugy van !) Nemrég olvastam... (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Dési Géza: .,. Bülow kanczellár egyik be­szédét, a melyet abból az alkalomból tartott, hogy a német császár az afrikai partokat meg­látogatta, és e beszédben azt mondotta: lehet, hogy a jövendőben egy nemzetnek különleges érdekei sem lesznek külön kiemelve, hanem mindegyik, termékeny békében, méltányos ki­egyezésre fog találni. Lehet — úgymond — hogy a nemzeti egyéni szempontnak ez nem kedvez, de ez lesz az emberiségnek egyik leg­nagyobb százada. Mélyen t. képviselőház! A mikor ezt az általánosító irányzatot látjuk, mikor szerény nézetem szerint a dolog vége csak az lehet, hogy szemben az amerikai fenyegető verseny­nyel, majd egész Európa vámuniót fog képezni Amerikával szemben: akkor szerény nézetem szerint lehet téves, de mindenesetre indokol­ható az az álláspont, a mely a vámpiaczok meg­nagyobbitásának elvére helyezkedik. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. képviselőház! A felirati javaslat, mint említeni szerencsém volt, nélkülözi azt a leg­főbb biztosítékot, a magyar nyelvnek a magyar népoktatás utján való erősítését és terjesztését, a mely igénytelen nézetem szerint a nemzeti állam kiépítésének legbiztosabb feltétele és leg­természetesebb, mert legbékésebb, fegyvere és legáldásosabb előmozdítója. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Hogy mennyire szükség volna és mennyire szükség van arra, hogy a magyar nyelvet a nép­oktatás utján propagáljuk és erősítsük, azt mi sem bizonyítja jobban, mélyen t. képviselőház, mintáz a felirat, a melyet az igen t. nemzetiségi párt terjesztett elénk és azok a közbeszólások, a melyekkel ezt a feliratot és szónokaik beszédét az igen t. nemzetiségi párt kisérte. Vázsonyi Vilmos: Állami tanítóképzésre van szükség! Dési Géza: Mélyen t. képviselőház! Én el­fogadom Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam azon nézetét, hogy állami tanítóképzésre van szükség. Én is fontosnak tartom azt; a tanító működése attól függ, hogy minő tanítóképzőben tanult, az iskola pedig olyan lesz, a minő a tanító és azé a jövendő, a kié az iskola. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha a t. nemzetiségi párt felirati javaslatát szemléljük, az a tény, hogy ezt a felirati javas­latot ide lehetett beterjeszteni, elő lehetett adni ós hogy ők külön nemzetiségi pártképen jöttek be az országházába, már elvileg is megczáfolja mindazon vádakat és panaszokat, a melyeket ők a magyarsággal és a magyar nemzet tenden­cziáival szemben hangoztatnak. (Általános he­lyeslés.) És ha Pop Cs. István igen t. képviselőtár­sam Szent István királyunkat hozza fel argu­mentumul, erre csak azt felelhetem, hogy vajha Szent István idejében mondotta volna el azokat, a miket most elmondott (Derültség.) jobb sze­rettem volna, mert fáj az embernek, hogy ezer évvel Magyarország megalapítása után még ott tartunk, a hol Szent István idejében voltunk és hogy Magyarország még ezer év után is küz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom