Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-20
202 20. országos ülés 1905 május 8-án, hétfőn. dobnám a mandátumot, de lelkemet el nem adnám. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Helyeslés balfelöl.) Áttérek, t. ház, a katonai kérdésre. Igen röviden említem és azt a meggyőződésemet hangsúlyozom, hogy ha az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereget igazán magyarrá akarjuk tenni, akkor elsősorban a népoktatásnak magyar szellemben való reformjára van szükség, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hogy akkor, ha azt az ezred-nyelvet behozzuk, a melyről báró Bánffy Dezső beszélt és magyar tisztek lesznek, legyen, a kivel az a magyar tiszt magyarul tudjon beszélni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Zlinszky István: Helyes, mi is ezt mondjuk! (Felkiáltások a jobboldalon: Hol ?) Elnök : Csendet kérek! Ne méltóztassék folytonosan közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Dési Géza: Röviden érintem még a gazdasági kérdéseket is, mert szerény nézetem szerint a magyarság és a nemzeti állam kiépitése tekintetében az az álláspont, a melyet a szabadelvűpárt e tekintetben elfoglal, lehet téves, lehet helytelen, de mindenesetre magyar nemzeti szempontból fontos és megszívlelendő. Különösnek találom, hogy a mikor gazdasági kérdésekről van szó, akkor szembe szokták állítani a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek érdekeit, mintha el lenne képzelhető Magyarországon anyagi jólét a nélkül, hogy a gazdasági ágak összhangban legyenek, mintha lehetne ipart fejleszteni és a kereskedelmet fellendíteni a nélkül, hogy ápoljuk, erősítsük a magyar földet, a mezőgazdasági foglalkozást, a mely foglalkozás ennek a nemzetnek évszázadok óta adott táplálékot, erőt és magyarságot és a mely földet én a magyarság erősségének tartok, a melylyel szemben nem szabad kiséreleteznem olyképen. hogy a földnek érdekeit, a mezőgazdaságnak érdekeit meggyöngítsem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mélyen t. képviselőház! A gazdasági kérdésekben azt a szerény meggyőződést koczkáztatom, hogy ma a vílágirányzat nem kedvez a külön érdekeknek. Méltóztassék megfigyelni a nagy német uniót, méltóztassék megfigyelni azt, hogy Amerika bódító hadjáratot intézett a szigetek ellen csak azért, hogy vámterületét, vámpiaczát nagyobbítsa; méltóztassék megfigyelni Chamberlain akczióját, a ki egy egész világot akart Angliához csatolni a »nagyobb Britannia« vámpiacza szempontjából. És ezzel szemben Magyarországon most az az egyedül álló irányzat látszik fenforogni, hogy mi eldobjuk azt az egyetlen vámpiaczot is, a mely rendelkezésére áll még terményeinknek. (Zaj balfelöl! Félkiáltások a jobboldalon: Ugy van !) Nemrég olvastam... (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Dési Géza: .,. Bülow kanczellár egyik beszédét, a melyet abból az alkalomból tartott, hogy a német császár az afrikai partokat meglátogatta, és e beszédben azt mondotta: lehet, hogy a jövendőben egy nemzetnek különleges érdekei sem lesznek külön kiemelve, hanem mindegyik, termékeny békében, méltányos kiegyezésre fog találni. Lehet — úgymond — hogy a nemzeti egyéni szempontnak ez nem kedvez, de ez lesz az emberiségnek egyik legnagyobb százada. Mélyen t. képviselőház! A mikor ezt az általánosító irányzatot látjuk, mikor szerény nézetem szerint a dolog vége csak az lehet, hogy szemben az amerikai fenyegető versenynyel, majd egész Európa vámuniót fog képezni Amerikával szemben: akkor szerény nézetem szerint lehet téves, de mindenesetre indokolható az az álláspont, a mely a vámpiaczok megnagyobbitásának elvére helyezkedik. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. képviselőház! A felirati javaslat, mint említeni szerencsém volt, nélkülözi azt a legfőbb biztosítékot, a magyar nyelvnek a magyar népoktatás utján való erősítését és terjesztését, a mely igénytelen nézetem szerint a nemzeti állam kiépítésének legbiztosabb feltétele és legtermészetesebb, mert legbékésebb, fegyvere és legáldásosabb előmozdítója. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Hogy mennyire szükség volna és mennyire szükség van arra, hogy a magyar nyelvet a népoktatás utján propagáljuk és erősítsük, azt mi sem bizonyítja jobban, mélyen t. képviselőház, mintáz a felirat, a melyet az igen t. nemzetiségi párt terjesztett elénk és azok a közbeszólások, a melyekkel ezt a feliratot és szónokaik beszédét az igen t. nemzetiségi párt kisérte. Vázsonyi Vilmos: Állami tanítóképzésre van szükség! Dési Géza: Mélyen t. képviselőház! Én elfogadom Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam azon nézetét, hogy állami tanítóképzésre van szükség. Én is fontosnak tartom azt; a tanító működése attól függ, hogy minő tanítóképzőben tanult, az iskola pedig olyan lesz, a minő a tanító és azé a jövendő, a kié az iskola. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha a t. nemzetiségi párt felirati javaslatát szemléljük, az a tény, hogy ezt a felirati javaslatot ide lehetett beterjeszteni, elő lehetett adni ós hogy ők külön nemzetiségi pártképen jöttek be az országházába, már elvileg is megczáfolja mindazon vádakat és panaszokat, a melyeket ők a magyarsággal és a magyar nemzet tendencziáival szemben hangoztatnak. (Általános helyeslés.) És ha Pop Cs. István igen t. képviselőtársam Szent István királyunkat hozza fel argumentumul, erre csak azt felelhetem, hogy vajha Szent István idejében mondotta volna el azokat, a miket most elmondott (Derültség.) jobb szerettem volna, mert fáj az embernek, hogy ezer évvel Magyarország megalapítása után még ott tartunk, a hol Szent István idejében voltunk és hogy Magyarország még ezer év után is küz-