Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-20

W. országos ülés Í905 Elnök: Szíveskedjenek meghallgatni a szónokot. Dési Géza: Mindazonáltal ezzel csak egy aggodalomnak adtam kifejezést . . . Egy hang (a baloldalon): Felesleges aggo­dalom ! Dési Géza: Megengedem, hogy felesleges, de méltóztassék elhinni, hogy becsületes aggoda­lom, s kívánom, hogy aggodalmamban csalódjam, mert az a meggyőződésem, hogy minden tisztes­séges ember, bármely párthoz tartozik is, csak egyet tarthat szem előtt, hogy valahára a vál­ság mielőbb megoldassák, és ezekre a szomorú napokra boldogabb, derült, vidámabb napok következzenek, (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Vizsgálnunk kell tehát, t. képviselőház, a feliratnak tartalmát, és ha konczedáljuk, hogy jó, ám terjesztessék a felirat a Felséghez, vizs­gáljuk meg, hogy mi van a feliratban és mi nincs a feliratban. Méltóztassanak megengedni, hogy — mint előbb is hangsúlyozni voltam bá­tor — nem polemikus vágyból, de tárgyilagos kritikával, előbb azt vizsgáljam, hogy mi nincs a feliratban, és majd ennek a hiánynak a fon­tosságát és érdemi jelentőségét megpróbáljam rávezetni azokra, a mik a feliratban foglal­tatnak. Mindenesetre elsősorban meg kell hogy ragadja minden elfogulatlan szemlélő figyelmét az a hiány, hogy a népoktatási reform nem foglaltatik a feliratban. (Igaz! JJgy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Ne méltóztassék össze­téveszteni azt t a volt kormánynak népoktatási javaslatával. Én nem arról beszélek, hanem általában arról, hogy a felirat, a mely az ország legégetőbb síükségeit kívánja orvosolni, a legnyilvánvalóbb bajokra akar rámutatni, épen a szerintem legfontosabb kérdést felejti ki, a mely szerény nézetem szerint gerinczét ké­pezi az összes létező nemzeti kérdéseknek. Egy hang (balfelöl); Ez részletkérdés! Polónyi Géza: Ez a kormányválságnak az okh'? (Zaj.) Dési Géza: Ha azt az álláspontot fogadjuk el, hogy egyáltalában ne legyen részletkérdés a feliratban, akkor elegendő lett volna a feliratot olykép szövegezni, hogy ő Felségét megkérjük, hogy a koaliczió kebeléből alakítson kormányt; ezt a feliratot aláirtuk volna mi is. (Igaz! JJgy van! a jobboldalon.) Polónyi Géza: Azt most is meg lehetne tenni! Szőts Pál: Mi segítsük magát? Elnök: Csendet kérek! Ne tessék párbeszé­det folytatni! Szőts Pál: Polónyi izgat minket! Elnök: Ha Szőts Pál képviselő ur csend­ben lesz, akkor Polónyi Géza sem fog vála­szolni ! Dési Géza: Ma, mikor a nemzeti állam kiépítéséről van szó, mikor a közvélemény egy­hangúlag, akármely párthoz tartozzék is, el­EÜPVH. NAPLÓ. 1905 1910. I. KÖTET. május 8-án, hétfőn. 201 ismén azt, hogy a kibontakozás máskép, mint a nemzeti alap megerősítésével és fejlesztésével nem képzelhető, akkor szerintem elsősorban kellett volna rámutatni ama bajokra, a melyek épen a népoktatás keretében fennállanak és ama jelentőségre, a melyet ezen kérdések kép­viselnek az összes szellemi, erkölcsi, sőt, merem állítani, gazdasági kérdések szempontjából is. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Vegyük először a megegyezett pontok leg­elsejét, azt, hogy a koalizált pártok mindnyájan akarják a parlamenti reformot és ennek kereté­ben a választói jog kiterjesztését. Tisztelettel és meggyőződéssel nyilvánítom ez alkalommal, hogy én e tekintetben a legradikálisabb szabad­elvű alapon állok. (Halljuk! Halljuk!) Én a szabadságot soha soknak nem találom és a választói jog kérdésében elmegyek mindaddig a határig, a meddig a nemzetnek komoly, szent érdekét veszélyeztetve nem látom. (Elénk helyes­lés a jobboldalon.) De hogy addig elmehessünk, ha nem akarunk jelszavakért, elvekórt fontos érdekeket feláldozni, akkor, azt hiszem, elsősor­ban a magyarság szempontja kell hogy irány­adó legyen előttünk; (Helyeslés a jobboldalon.) elsősorban lehetővé kell tenni azt, hogy min­den szavazó polgár Magyarországon megtanul­hasson magyarul, ugy hogy az ország sorsában olykép vegyen részt, hogy megértse, miről van szó. Szász József: Mi is azt akarjuk! Dési Géza: Az iskolában nem akarják! Vázsonyi Vilmos: Állami népoktatás! Vészi József: Az állami népoktatás érdeké­ben Vázsonyi ne minket kapaczitáljon! Elnök : Csendet kérek! Désí Géza: Ha szó van állami népoktatás­ról, én is kijelentem t. barátomnak, Vázsonyi képviselő urnak, jiogy én is az állami népoktatás alapján állok. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Russu Sirianu János (közbeszól. Nagy zaj a jobboldalon). Elnök: Russu Sirianu János képviselő urat kérem, hogy ne szóljon folytonosan közbe, (Helyeslés.) Dési Géza: Méltóztatnak látni ebből a közbeszólásból is, hogy mennyire nem áll meg az a vád, mintha mi a nemzetiségekkel szövet­ségben volnánk. Polónyi Géza: A szászokat kérdezze meg. Dési Géza: A szászok nem alkotnak külön nemzetiségi pártot, mint a románok. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Russu Sirianu János: Csak a választáskor mennek a románok közé. (Zaj.) Dési Géza: Erre a megjegyzésre, hogy csak a választáskor megyünk a románok közé, én kimondom nyíltan, hogy az én kerületem többsé­gét is román ajkú polgárok képezik, de ha mandátumom azt jelentené, hogy ezért lemond­jak magyar nemzeti önérzetemről és a magyar­ság épületének megszilárdításáról, akkor oda­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom